Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Valóban terrorcselekménynek minősülne a Barátság kőolajvezeték felrobbantása?

A Washington Post nemrégiben arról számolt be, hogy az ukrán elnök február közepén egy vezető kormány taggal folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy robbantsák fel az Ukrajna területén áthaladó Barátság kőolajvezetéket, amely Magyarországot is ellátja kőolajjal, így csapást mérhetnek a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeire. A Post cikke szerint a beszélgetés részletezése során a titkosszolgálati tisztviselők elismerik, hogy Zelenszkij haragot fejez ki Magyarországgal szemben, és ezért fenyegetésekkel élhetett. Legutóbb például, amikor a Barátság kőolajvezeték északi szakaszán szivárgást tapasztaltak 2022 októberében, a NATO védelmi miniszterei szóba hozták a kritikus infrastruktúra biztonságának kérdését is. Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára akkor arról beszélt, hogy fokozni kell a létfontosságú európai infrastruktúra védelmét.

Az Északi Áramlat vezetékeinek 2022. szeptember 26-i megsemmisítése nemzetközi terrorcselekménynek minősül, és veszélyt jelent a békére - ezt Jeffrey Sachs az EBSZ Biztonsági Tanácsnak adott tájékoztatóján jelentette ki, ennek nyomán is érdemes lehet a fentieket alaposan, a vonatkozó hazai és az ukrán rendelkezések alapján megvizsgálni.

Általánosságban kijelenthető, hogy a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szerint, aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, (…) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

A terrorcselekmény tényállása főszabályként olyan zsarolásszerű magatartást rendel büntetni, amelynél a követelést állami szervhez, más államhoz vagy nemzetközi szervezethez intézik, és e követelés kikényszerítése a személyi szabadság korlátozása vagy jelentős anyagi javak hatalomba kerítése révén történik. 

Társadalomra veszélyesség szempontjából hasonló súlyú bűncselekményt kategóriák kapcsán megemlíthető e körben a közveszély okozása és kivételesen a robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaélés. 

Az ukrán büntetőjogi kódex szerint terrorcselekmény, azaz fegyver, robbanás, tűz vagy bármely más olyan cselekmény, amely emberi életet vagy egészséget veszélyeztet, vagy jelentős anyagi kárt vagy más súlyos következményeket okoz, amennyiben az ilyen cselekmények célja a közbiztonság megsértése, a lakosság megfélemlítése, fegyveres konfliktus vagy nemzetközi feszültség előidézése, vagy a kormányzati szervek vagy helyi önkormányzati hatóságok, az ilyen szervek tisztviselői és tisztségviselői, állampolgárok egyesületei, jogi személyek által hozott vagy elmaradt döntések vagy intézkedések befolyásolása, vagy a nyilvánosság figyelmének felhívása az elkövető (terrorista) bizonyos politikai, vallási vagy egyéb meggyőződésére, valamint az ilyen cselekmények elkövetésével való fenyegetés ugyanezen célokból, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanezen cselekmények, ha azokat ismételten vagy személyek csoportja követi el előzetes összeesküvésük alapján, vagy ha ezek a cselekmények jelentős vagyoni kárt vagy más súlyos következményeket okoztak, hét évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

 Mindezek alapján kijelenthető, hogy mindkét ország normarendszere büntetni rendeli a kritikus infrastruktúra ellen irányuló erőszakos támadásokat. Minden egyéb kérdés - beleértve egy esetleges büntetőeljárás megindítását, vagy éppen a bizonyítás nehézségeit,  - hatósági kompetencia.