Valóban jogszerű a palesztinpárti tüntetések betiltása?

A hatóság érveléséhez fontos adalék, hogy az ENSZ Közgyűlése által 1966-ban elfogadott a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is világosan tiltja a „háborús propagandát” és a „nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet” támogatását; lehetővé teszi továbbá a gyülekezési szabadság korlátozását, ha az „demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság, a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges” (az Egységokmány 20. és 21. cikke szerint).

2023. október 7-én hajnalban a Hamász fegyveresei, általa vezetett militáns csoportok behatoltak Izrael állam területére, ennek során szándékosan megölték civilek százait, továbbá több tucat túszt is ejtettek a Gázai övezetben, köztük fogságba taszítva nőket, gyerekeket, időseket és fogyatékkal élőket. Ezen cselekmények a nemzetközi emberi jogi jog, illetve a humanitárius jog súlyos megsértését jelentik, ezenkívül háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek. A Hamász terroristái által elkövetett embertelen cselekedeteknek már több ezer halottja van. A Palesztin-párti tüntetések sokak szerint morálisan is teljesen elfogadhatatlanok, a zsidó-keresztény kultúrán alapuló Európában ezek megengedhetetlenek, valamint a keresztény kultúra ellen valók, ez utóbbi pedig már alaptörvény-ellenesnek minősíthető. A rendőrség az Alaptörvény R) cikknek megfelelően járt el, miszerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

A gázai történések fényében fontos kiemelni, hogy a Btk. 332. § (2) bek. értelmében egytől öt évig terjed szabadságvesztéssel büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít, vagy egyébként a terrorizmust támogató hírverést folytat. Míg Nyugat-Európában az iszlamista terrort támogató és propagáló tüntetések zajlanak, addig Magyarországon erre sem igény, sem jogi lehetőség nincs. Míg az Országgyűlés 2023. október 25-én 168 igen szavazattal elfogadta a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szóló politikai nyilatkozatot, addig a senki által meg nem választott, külföldről finanszírozott és külföldi érdekeket képviselő (ál)civil szervezetek azért lobbiznak, hogy a terroristák mellett demonstrációt lehessen szervezni.

Az Opinio Juris 2023. október 12-i nemzetközi humanitárius jogi értékelése elítélte a Hamász terrorszervezet izraeli támadásait, kimondva, hogy a bizonyítékok arra utalnak, hogy a Hamász „gyilkosságai és emberrablásai” potenciálisan sértik a Római Statútum 6-8. cikkelyét, valamint a népirtásról szóló egyezményt (1948-ban aláírt, 1951 óta hatályos párizsi nemzetközi szerződést), és „emberiség elleni bűncselekmények” valósultak meg a Hamász részéről.

Mint ismertes, az egyik külföldről finanszírozott civilnek beállított szervezet, a TASZ az érintett (a gyűlést bejelentő magánszemély) képviseletében bírósághoz fordult, kéri a rendőrségi tiltó határozat felülvizsgálatát. A szóban forgó NGO egyes vélemények szerint következetesen azon az állásponton van, hogy a jelenleg hatályos gyülekezési törvény több mozgásteret adott a rendőrség számára a gyülekezési jog – a szervezet szerint – „indokolatlan korlátozására”. Most azzal is érvelnek, hogy a palesztinpárti gyűlés (illetve már több ilyen Budapestre tervezett, és bejelentett gyűlés) megtiltása kapcsán a magyar rendőrség alapos mérlegelés nélkül, politikai nyomásra hozott döntést. Valójában az új jogszabály észszerűsítette a tüntetések jogi kereteit: pontosította a gyűlés, mint közügyekben tartott nyilvános összejövetel fogalmát, hatékonyabbá tette az írásban vagy személyes módon történő bejelentésre vonatkozó eljárást, és az új szabályozás világosan meghatározza a közterületen, illetve a magánterületen tartandó gyűlések feltételeit is.

A gyülekezéshez fűződő jog első generációs alapjog. Az alapvető jogok katalógusának ezen, kiemelt csoportjába tartozó jogokat csak szigorú feltételekkel, a szükségesség-arányosság teszt elvégzését követően lehet korlátozni. A nemzetbiztonsági kockázatok felülírhatják a gyülekezési jogot, illetve annak korlátozásához vezethetnek, hiszen ilyen esetekben az emberi élet és méltóság kerül veszélybe, aminek a védelme mindenek felett álló alapvető joga minden természetes személynek. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, a VI. cikk (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Egy palesztinpárti tüntetés, pláne egy háborús helyzetben, magában hordozza annak a reális veszélyét, hogy a gyülekezés nem lesz békés – ahogy erre számos példát láthatunk Nyugat-Európában, vagy épp az Egyesült Államokban, ahol a napokban Los Angelesben több zsidót is megtámadtak az utcán antiszemita nézeteket valló férfiak, azért, mert az áldozatok meg kívántak nézni egy dokumentumfilmet, ami a Hamász október eleji terrortámadását és brutalitását mutatja be. Erre rezonál az Emberi Jogok Európai Egyezménye 11. cikke, amely szerint mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. Fontos azonban, hogy ezen jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.

Közismert tény továbbá, hogy Soros György régóta támogatja az Izrael-ellenes erőket. Sajtóhírek alapján a TASZ-t is támogató amerikai spekuláns 2016 óta több mint 15 millió dollárt juttatott el az e havi palesztinpárti tüntetések mögött álló csoportokhoz, ahol a demonstrálók nyíltan éljenezték a Hamász terroristáinak Izrael elleni erőszakos támadásait.

A B’nai Brith zsidó szervezet kanadai szárnya utal arra egy elemzésben, hogy Soros korábban is finanszírozott Izrael-ellenes csoportokat. Soros a következő csoportokat alapította és finanszírozza: PILI Alapítvány, Mada al-Carmel, The Galilee Society, Adalah, Al-Tufula Center, New Israel Fund, Women Against Violence, Kayan-Feminist Organization, Ma'an, Injaz, Sidreh , Lakiya, Baladna, Arab Emberi Jogok Szövetsége, a Mossawa Center, az izraeli arab helyi hatóságok vezetőinek nemzeti bizottsága és a Molad. Mindezek a csoportok Izrael-ellenesek, és támogatják a zsidó állam elleni bojkott- és szankciós mozgalmat. Egyes csoportok odáig mennek, hogy azt állítják, hogy Izraelnek nincs joga létezni, és a zsidó népnek sincs joga ott tartózkodni.

2018-ban Izrael közzétett egy listát, amelyre húsz olyan szervezet került, amelyek munkatársai nem léphetnek be az országba és a listán több Soros támogatást élvező szervezet is szerepelt: a Jewish Voice for Peace 2019-ben kétszázezer dollárt kapott, míg a War on Want nevű szervezet 108 ezret Sorostól.