Vallási és lelkiismereti szabadság az USA bíróságain: ma már a konzervatívok védik a klasszikus liberális elveket?
A kerületi fellebbviteli bíróság 2-1 arányban hozta megítéletét, amelynek értelmében Lorie Smith felperesnek, a 303 Creative webdesign cég alapítójának olyan különböző tartalmakat és weboldalakat is kell készítenie, amelyek adott esetben ellenkeznek a vallási meggyőződésével. A bíróság szerint abban az esetben, hogy ha heteroszexuális pároknak szóló tartalmakat készít a művész, akkor kötelező jelleggel elvárható, hogy készítenie kell olyan termékeket is, amelyek az azonos neműek házasságáról szólnak, mivel erre kötelezi őt Colorado állam diszkrimináció-ellenes törvénye.
Ugyancsak 2021-ben, pénzbüntetésre ítélt egy denveri bíróság egy cukrászt, mert az nem volt hajlandó születésnapi tortát sütni egy nemváltó műtéten átesett nőnek. Ezzel a bíróság szerint megsértette Colorado állam diszkriminációellenes törvényét; a tortasütés megtagadása még 2012-ben történt, és hat évvel később a cukrász részsikert ért el az amerikai Legfelsőbb Bíróságon, amely akkor kimondta, hogy a coloradói jogalkalmazás vallásellenes elfogultsággal járt el vele szemben az említett tagállami törvény végrehajtása során. Az üggyel kapcsolatos legutóbbi perben azonban elveszítette a fellebbezést, miután 2023 januárjában a coloradói fellebbviteli bíróság döntéssel kimondta: a törvény, amely jogsértővé teszi a szolgáltatások megtagadását a polgároktól alkotmányosan védett tulajdonságaik (például faj, vallás vagy szexuális irányultság) alapján, nem sérti az üzlettulajdonosok vallásának gyakorlásához vagy lelkiismereti meggyőződésének kifejezéséhez való jogát.
A coloradói antidiszkriminációs törvény (CADA) ugyanis tiltja, hogy a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megtagadjanak az egyéntől vagy egy csoporttól árukat vagy szolgáltatásokat azért, mert valamely kisebbség tagjai.Colorado állam még 2008-ban bővítette ki a törvényt úgy, hogy az vonatkozik a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésre, ebbe beleértve a transznemű státuszúakat is. 2013 májusában a törvényt úgy módosították, hogy az magában foglalja a 15-nél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozásokat, és valódi szankciókat vezetett be, amelyek költséges következményekkel járnak a törvény előírásait megsértőkre.
A coloradói antidiszkriminációs törvény újabb kulcsfontosságú módosításai 2015. január 1-jén léptek hatályba, a változtatásokat a coloradói törvényhozás még 2013 májusában fogadta el a „Munkahelyvédelmi és Állampolgári Jogok Érvényesítéséről szóló Törvény” részeként. Ezek a változások többek között magukban foglalják, hogy az alkalmazottak immár diszkriminációs pereket indíthatnak az állami és a szövetségi törvények alapján, továbbá – a fizetési hátralék vagy a visszahelyezés kérdésein túl – az alkalmazottak megtorló jellegű (angolul punitive) és kompenzációs kártérítés behajtását követelhetik (például érzelmi fájdalomra és szenvedésre, lelki gyötrelemre, az élet élvezetének elvesztésére és egyéb olyan veszteségekre való jogi hivatkozással, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak a pénzhez, ezek tehát a nem vagyoni veszteségek). 2015-től továbbá esküdtszéki tárgyalást is követelhet a munkáltató vagy a munkavállaló; az új szabályozás tehát jobban beengedi a laikus bíráskodás intézményét, olyan szereplőkkel, akik alkalomszerű megválasztásuk révén hozhatnak döntést a bíróság által eléjük terjesztett antidiszkriminációs ügyekben.
Ami a 10. kerületi fellebbviteli bíróság tavaly előtti döntését illeti, a bírói testület konzervatív tagja, Timothy Tymkovich főbíró egy terjedelmes kisebbségi véleményben azt az álláspontot képviselte, hogy a többségi ítélet már jelentős beavatkozást mutat a szólás-, illetve a vallás- és lelkiismereti szabadság kérdéseibe. A főbíró szerint az ügyben érintett Smith lelkiismereti meggyőződését az USA szövetségi alkotmánya védi, és figyelmeztetett arra is, hogy a többségi véleményt képviselő bírók érvelése már nagymértékben kiterjesztené a kormányzat hatalmát a szólásszabadság felett.A Lorie Smithet képviselő konzervatív jogvédő csoport, az Alliance Defending Freedom pedig bejelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen az USA Legfelsőbb Bíróságán avallásos meggyőződésű szakemberek védelmének az érdekében.
Az Egyesült Államok alkotmányának ún. első kiegészítése, az 1791-es Bill of Rights részeként világosan rögzíti, hogy Amerikában nem születhet olyan szövetségi törvény, amely megtiltja vagy ellehetetleníti a szabad vallásgyakorlást vagy megkurtítja a szólás- vagy sajtószabadságot. Ez tehát a vallási, lelkiismereti meggyőződés és a szólásszabadság jogainak szövetségi szintű alkotmányos védelmét foglalja magában a jogszabályokra és törvénykezési gyakorlatra nézve.
A szövetségi bíróságok ennélfogva nem léphetnek arra az útra, hogy fokozatosan elkezdik a nézeteltérések kényszerű megszüntetését, hogy – alkotmányos keretek között – hátrányos helyzetbe hozzák a másként gondolkodókat, így például a vallásos, konzervatív meggyőződésű polgárokat. A kvázi kötelező „véleményegyesítés” valójában egy belül békétlen társadalom egyhangúságát érheti el. Miközben a régi kulturális liberalizmus eredendően az egyéni jogokra koncentrált, így például a lelkiismeret és az életmódvédelmének szabadságára is, ma már egyre inkább szembehelyezkedik a saját hagyományos elveivel. A klasszikus szabadelvűség értékei ezért jórészt a jobboldal révén találnak támogatást, hiszen az amerikai bíróság okdöntéseinek tükrében is, a konfliktus ebben az esetben egyközjogi-hatalmi és jogalkalmazói irányzat és az egyén jogai között feszül. A szövetségi bíróságok a hagyományos gyakorlatukban még törekedtek annak érvényesítésére, hogy a bírói testületek egyik fő feladata – az alapító atyák céljait elismerve – a Bill of Rights védelme, vagyis az, hogy bizonyos alapvető jogokat az éppen fennálló hatalmi-kulturális többségakaratától távol tartsanak, ekként biztosítva, hogy bizonyo salkotmányos szabadságjogok az intézményes politikai többségen túl, vagy amellett is fennmaradjanak.
A szövetségi bíróságok döntései ezt a fontos alapeszményt akarják felülírni, ezért a szövetségi Legfelsőbb Bíróság feladata lehet, hogy ebben a tekintetben határozottan érvényesítse az USA alkotmányos alapértékeit.