Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Nőttek 2022-ben a világban a jogvédőkkel szembeni életellenes atrocitások

Aggasztó és egyre növekvő mértékű fenyegetést, megfélemlítést és zaklatást tapasztalnak a jogvédők a világban. Csak 2022-ben több, mint 400 emberi jogi aktivistát öltek meg emberi jogi munkájuk miatt - és ez csak a megerősített gyilkosságok száma. Jobban meg kell védenünk azokat, akik az emberi jogok tiszteletben tartásáért küzdenek, rögzíti az EU Alapjogi ügynökségének jelentése, említve konkrét példát Kolumbiában, ahol támadás ért egy jogvédőt.

Az emberi jogok és a jogállamiság elleni támadások ellenére az emberi jogok védelmezői figyelemre méltó bátorságot és kitartást tanúsítottak a demokratikusabb, igazságosabb és befogadóbb társadalmakért való kiállásban 2022-ben - közölte ma a Front Line Defenders nevű intézet vonatkozó jelentése bemutatásakor.

A Front Line Defenders 2022-es globális elemzése a világ minden régiójában a jogvédőket fenyegető veszélyekről ad áttekintést. A jelentés megnevezi a 2022-ben 26 országban megölt 401 jogvédőt is, amely szám az emberi jogi szervezetek közös statisztikai kezdeményezésén (HRD Memorial) alapul, amely azon dolgozik, hogy minden évben összegyűjtse és ellenőrizze a jogvédők meggyilkolásával kapcsolatos adatokat. Komor mérföldkő e szerint, hogy 2022-ben először fordult elő, hogy több mint 400 emberi jogi aktivistát öltek meg célzottan.

A HRD Memorial adatai szerint öt ország – Kolumbia, Ukrajna, Mexikó, Brazília és Honduras – felelős a gyilkosságok több mint 80%-áért. Egyedül Kolumbia tette ki az összes gyilkosság 46%-át, a HRD Memorial partnere, Somos Defensores eddig legalább 186 gyilkosságot dokumentált és igazolt.

Tágabb értelemben véve a jogvédők kriminalizálása - letartóztatás, őrizetbe vétel és bírósági eljárás formájában - volt a legjelentősebb támadási forma az adatokban, amely az összes jogsértés több mint egyharmadát (34%) tette ki. A terrorizmusellenes törvények széles körű és önkényes alkalmazása a jogvédők őrizetbe vétele és büntetőeljárás alá vonása érdekében kimerítette moráljukat, kapacitásukat és erőforrásaikat.

Bár a különböző országokban különböző formákat öltött, a hatóságok többek között Fehéroroszországban, Indiában, Nicaraguában, a palesztin területeken és Zimbabwéban terrorizmusellenes és más korlátozó törvényeket alkalmaztak, hogy a jogvédőket és szervezeteiket többször letartóztassák, irodai razziákat tartsanak, kihallgatásokba kezdjenek, bezárással fenyegessenek és ténylegesen bezárják a szervezeteket.

Mindezek mellett a szervezet szerint Latin-Amerika továbbra is a világ leghalálosabb régiója maradt az emberi jogi jogvédők számára.

Mindezek alapján megdöbbentő adalék és egyes jelentéstevő  szerveztek kapcsán komoly hitelességi deficitet teremt, hogy például az Economist Intelligence Unit (EIU) nevű szervezet emberi jogokat is figyelembe vevő demokrácia indexe gyakorlatilag egész Dél-Amerikát egy szinten említi több Kelet-Európai álammal, a Freedom House pedig hazánkat több latin-amerikai országgal veszi egy kalap alá.