Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Nemzeti adópolitika a gazdaság talpra állításának szolgálatában

A fiatalok SZJA mentessége mellett érdemes visszatekinteni néhány fontosabb adóügyi rendelkezésre.

A magyar adórendszer a 2010-es kormányváltást követően átalakult, szemléletében is sokat változott. Az Orbán-kormányok legfőbb célja az volt, hogy olyan rendszert alkossanak, amely a munka támogatásán alapul, egyben családbarát, növeli a fogyasztást, és segíti az adóteher-újraelosztó törekvéseket is. Már a 2008 utáni gazdasági világválság nemzetközi tapasztalatai is megmutatták, hogy különösen oda kell figyelni a fiatalok helyzetére.


2011-ben bevezették a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadót, ezzel párhuzamosan pedig csökkentették az adójóváírás mértékét és a jogosultsági határát (öt évvel később, 2016. január 1-jétől 16-ról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó mértéke). Ugyancsak 2011-ben vezették be a korábbi szocialista gyakorlathoz képest nagyvonalúbb családi adókedvezményt, amelyet immár az egy- vagy kétgyermekes magyar családok is igénybe tudtak venni. A hosszú távú társadalmi stratégiaalkotást elősegítő egyik korai lépés volt az is, hogy mindemellett fél százalékponttal megemelték az egyéni nyugdíjjárulék mértékét.

Az adójóváírást 2012-ben vezette ki a kormány, de úgy, hogy mindeközben – a gazdasági helyzet folyamatos javulását is megalapozva – kezdettől fogva törekedett az alacsonyabb jövedelmű adózóknál növekvő nettó adóterhelés enyhítésére. Ennek érdekében 2012. január 1-jétől jelentősen emelte a minimálbér havi összegét, 78 ezerről 93 ezer forintra (2010 és 2020 között 73-ról 161 ezer forintra emelkedett az összeg).

Emellett bevezette a bérkompenzációt, azaz a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges elvárt munkabéremelést.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező minimálbér és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

A családi adókedvezmény intézményét tovább fejlesztették, és 2014-től az egészségbiztosítási- és a nyugdíjbiztosítási járulék terhére is igénybe vehetővé vált.

2013-ban a kormány bizonyos csoportok esetében célzott munkáltatói kedvezményeket vezetett be a munkahelyvédelmi akció keretében. Ezeket a kedvezményeket az adott munkavállalói csoportok esetén havi bruttó 100 ezer forintos jövedelemig tették érvényesíthetővé.

Az egyik legfontosabb csoportot a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók jelentették, akiknél a bér utáni munkáltatói közteherből (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) 14,5 százalékos kedvezmény érvényesíthetőségéről döntöttek. A kedvezmény mértéke 2 év teljes mentesség lett a munkáltatói közterhek tekintetében abban az esetben, ha a munkavállaló 25 év alatti fiatal pályakezdő, és legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik.

Lehetővé tették, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaknál a bér utáni munkáltatói közteherből szintén 14,5 százalékos kedvezmény legyen érvényesíthető; és ugyancsak a munkahelyvédelmi akció részeként, az Orbán-kormány a tartósan munkanélküli személyek esetében a munkáltatói teher mértékét a foglalkoztatás első két évében 28,5 százalék helyett 0 százalékban, a harmadik évben pedig 14 százalékban határozta meg.

A 2013-as munkahelyvédelmi akció keretében lehetővé tették, hogy a kisgyermekes édesanyák esetében a gyermekgondozási díj (GYED) folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély (GYES) és a gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása alatt vagy azt követően, az édesanyák foglalkoztatásának első két esztendejében a munkáltatói teher 28,5 százalék helyett 0 százalék, a foglalkoztatás harmadik évében pedig 14 százalék legyen.

A sokéves gyakorlatra jól rímel, hogy 2021 elején újabb fontos gazdaságpolitikai lépést jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök: eszerint a kormány terve, hogy 2022-től a 25 év alatti dolgozók számára járjon személyijövedelemadó-mentesség, a nemzetgazdasági átlagkereset összegéig. A sajtó számára váratlan kormányfői bejelentés több szempontból is logikusan illeszkedik a magyar kormány hosszú távú gazdasági és demográfiai stratégiájába.

Az egyik közvetlen előzménye a bejelentésnek, hogy 2020. január óta új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a négy vagy több gyermekes anyák, melynek lényege, hogy a kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában a törvényben meghatározott jövedelmei után. Utóbbi kedvezmény (amelyet eddig 45 ezer nő vett igénybe) kiterjesztése már többször is fölmerült, legutóbb Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter jelezte ezt a szándékot.

A 25 év alatti magyar fiatalok részére bejelentett szja-mentesség tervének másik fontos alapja, hogy hasonló szabályozás már létezik 2019 óta Lengyelországban is, a 26 év alattiak számára.

Az adópolitika így fontos gazdaságpolitikai eszköz lehet, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a mostani járványválság után erőteljes kormányzati támogatással – az ipar, a szolgáltatások vagy a turisztikai és vendéglátóipar terén – segítsenek újraindítani a magyar gazdaságot.