Migránskvóta – a Tanács döntésének célja a migráció fokozása, gyorsítása

A rendelet célja emellett elvileg a rendszerrel való visszaélés megakadályozása lenne, de itt valójában a bevándorló menedékkérők érkezésének „legálissá” tétele a cél, az unió határain kötelezően lefolytatandó eljárást is bevezet, amely arra irányul, hogy az EU külső határain minél gyorsan fel lehessen mérni, hogy egy kérelem megalapozott és így befogadható-e.

Ami a leglényegesebb kitételek egyike, hogy mindazon harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek számára állapít meg szabályokat, akik védelmet keresnek az Unióban. E politikának a szolidaritás és a felelősség – ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is – tagállamok közötti igazságos elosztásának elvén kell alapulnia.

A javaslat arra alapoz, hogy még több menedékkérő és migráns fog érkezni az EU-ba: ezért a tagállamoknak ki kell építeniük az ahhoz szükséges megfelelő kapacitást és Brüsszel központosítani kívánja a jobban gyorsítani kívánt menekülteljárásokat: egyes tagállamok megfelelő kapacitását egy képlet alapján fogják meghatározni

A szabályok egyszerűsítésén és a határidők lerövidítésén túl kvázi kötelező szolidaritási mechanizmusra tesz javaslatot: aki nem akarja a menedékkérők átvételét, bírságként (migránsonként jelenleg megközelítőleg 8 millió forintnak megfelelő euró) is értelmezhető pénzügyi hozzájárulást fizet, a migránsonként számított legkevesebb 20 ezer eurós pénzügyi hozzájárulás a rendelet alapján – vagyis a számérték szükség esetén – növelhető.

A „továbbutazásoktól való visszatartás érdekében” a javaslat szűkíti a felelősség egy másik tagállamra való átszállásának a lehetőségeit, ezáltal csökkentené a kérelmező mozgásterét arra, hogy megválassza, melyik tagállamban nyújtja be a kérelmét, utóbbi részben Magyarországra nézve érdekes, mivel az általa egyáltalán nem kívánt és bátorított migráció nyomása alá kerülő országként kerülne szembe a menedékkérők rohamával

A tervezett szabályozás arra ösztönözhet, hogy Magyarországon, mint „az első belépés vagy a jogszerű tartózkodás helye” szerinti országban nyújtsanak be kérelmet és a Dublini rendszerhez hasonlóan az első belépés szerinti tagállam lesz felelős a menedékjog iránti kérelemért két éven keresztül EU-ban mindenhol ugyanazt a közös eljárást kell alkalmazni. A rendelettervezet egyszerűsíti az eljárási szabályokat (például az eljárás hosszát), és előírásokat határoz meg a menedékkérők jogaival kapcsolatban (például a tolmácsolási szolgáltatás igénybevételének jogával, valamint a jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való joggal kapcsolatban).

A szabályozás célja emellett a rendszerrel való visszaélés megakadályozása is. Ennek érdekében egyértelmű kötelezettségeket ró a kérelmezőkre, akiknek együtt kell működniük a hatóságokkal az eljárás egésze alatt. Ezenkívül a határon kötelezően lefolytatandó eljárást is bevezet, amely arra irányul, hogy az EU külső határain gyorsan fel lehessen mérni, hogy egy kérelem megalapozatlan vagy elfogadhatatlan-e. A határon folytatott menekültügyi eljárás hatálya alá tartozó személyek számára nem engedélyezett a tagállamok területére való belépés.

A határon folytatott eljárások végrehajtása érdekében a tagállamoknak – a befogadási és az emberi erőforrások terén – ki kell építeniük az ahhoz szükséges megfelelő kapacitást, hogy bármikor képesek legyenek előre meghatározott számú kérelem elbírálására és kiutasítási határozatok érvényesítésére. A megfelelő uniós szintű kapacitás egyszerre, egy időben 30 000 fő. Az egyes tagállamok megfelelő kapacitását egy olyan képlet alapján fogják meghatározni, amely figyelembe veszi a szabálytalan határátlépések számát és a beléptetés megtagadásának eseteit is egy adott időszakban. Magyarország tekintetében előre vetítve meghaladhatja a 35 000 főnyi migráns befogadási kötelezettségét.

A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet – elfogadását követően – a jelenlegi hatályos dublini rendelet helyébe fog lépni. A dublini rendelet határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján el kell dönteni, hogy melyik tagállam felelős egy menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért. A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet egyszerűsíti ezeket a szabályokat, valamint lerövidíti a határidőket. A jelenlegi bonyolult visszavételi eljárást például – amelynek célja a kérelmezőnek a kérelme tekintetében felelős tagállamnak való átadása – egy egyszerű visszavételi értesítés váltja fel.

A tervezett szabályozás például arra kötelezi a menedékkérőket, hogy az első belépés vagy a jogszerű tartózkodás helye szerinti szerinti országban nyújtsanak be kérelmet. A továbbutazásoktól való visszatartás érdekében a rendelet szűkíti a felelősség megszűnésének vagy egy másik tagállamra való átszállásának a lehetőségeit, és ezáltal csökkenti a kérelmező mozgásterét arra, hogy megválassza, melyik tagállamban nyújtja be a kérelmét, amely a szabad mozgáshoz való uniós elv kapcsán kérdéseket vet fel. 

„Aki szerint ez a kompromisszum (így nevezik a csomagot) elfogadhatatlan, az elfogadja, hogy a jövőben senkit sem osztanak szét" - mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter a kritikákra reagálva és megerősítette, hogy a németek támogatják a javaslatot.. az éles viták tehát kódolva vannak a régi és az új tagállamok között ebben a kérdésében.