Megkezdődött a kampány – az országgyűlési választás fontos tudnivalói

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) értelmében a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart, így szombaton hivatalosan is megkezdődött a 2022-es országgyűlési választási kampány. A választási kampányköltségek szabályait az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény rendezi, szigorú követelményeket támasztva a kampánytevékenységre fordítható költségek mennyiségére, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozóan. A választási kampánytevékenység államilag támogatott, ami azt jelenti, hogy az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult. A támogatás kizárólag a választási kampányidőszak alatt, a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására fordítható. A támogatást a kincstár bocsátja a jelölt rendelkezésére.


 A pártokra vonatkozó 1989. évi XXXIII. törvény kifejezetten tiltja a külföldi pénzek becsatornázását, a külföldről érkező vagyoni hozzájárulás elfogadásának tilalmát az indokolja, hogy a pártok vagyoni lehetőségei nagy mértékben befolyásolják választási esélyeiket, s nem kívánatos, hogy más államok vagy entitások belpolitikai viszonyainkra ilyen befolyást gyakoroljanak. E helyütt említendő, hogy a Századvég Alapítvány korábban több állásfoglalásban foglalkozott a külföldről finanszírozott szerevezetekről, NGO-król, külföldről pénzelt pártokról, vagy éppen politikusokról. Arról, hogy milyen veszélyt jelentenek Magyarország nemzeti szuverenitására. Soros György hálózatára rávetül az üzletember árnyéka, akinek pénzügyi spekulációs tevékenysége számos, ismert esetben sodorta veszélybe nemzetállamok valutáit és gazdasági stabilitását. Ezt maga az érintett soha nem is tagadta. Ez történt 1988-ban Franciaországban, 1992-ben az angol font esetében, 1997-ben Malajziában és a délkelet-ázsiai régióban. Soros György és pénzügyi tevékenysége ellen több államban folyt eljárás, a francia állam 2002-ben jogerősen el is ítélte.

 Ebben a körben tehát két fontos definíciót érdemes tisztázni: a kampánytevékenység és a kampányeszköz fogalmát, melyet a Ve. határoz meg. Eszerint a kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, politikai reklám és politikai hirdetés, vagy a választási gyűlés. A törvény továbbá azt is pontosan meghatározza, hogy hol nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján, ilyen tilalmazott helyszínnek minősül többek között a szavazóhelyiség, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épület.

 Maga a választási kampány folyamata a hivatalos jelöltséghez szükséges ajánlások gyűjtésével indul, melyet a választási iroda által a szavazást megelőző ötvenedik napon az igénylőknek átadott ajánlóíveken lehet gyűjteni. A jelöléshez legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges. Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik, továbbá egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat. Az ajánlásért előnyt adni vagy ígérni tilos, az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt. Fontos továbbá, hogy a törvény meghatározza azokat a helyeket, ahol nem gyűjthető ajánlás, mint például a tömegközlekedési eszközökön, az önkormányzati szervek hivatali helyiségeiben, a felsőoktatási és köznevelési intézményekben, valamint az egészségügyi szolgáltató helyiségekben. 

A jogszabály alapján egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, viszont egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek.

 Az ajánlások gyűjtését követően kerülhet sor a jelölt bejelentésére, melyet az ajánlóívek átadásával kell megtenni. Az egyéni választókerületi jelöltet az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság veszi nyilvántartásba, a jelöltet pedig legkésőbb a szavazást megelőző harminchetedik napon kell bejelenteni. A közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt a pártok költségvetési támogatása szempontjából melyik jelölő szervezethez tartozik. Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi.

 Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható. Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább tizennégy megyében és a fővárosban - legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Egy párt csak egy pártlista állításában vehet részt, a párt által egyéni választókerületben jelölt személy pedig csak ugyanazon párt pártlistáján szerepelhet. Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös pártlistát állíthat. A pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok száma, és a listán csak olyan jelölt állítható, aki a lista bejelentésekor választójoggal rendelkezik. A jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát - legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon - nyilvántartásba vesz.

 Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (Vjt.) 11. § értelmében az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. A Vjt. 12. § (1) bekezdése alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok, a 169. § szerint a szavazás napján 06:00 órától 19:00 óráig, két íven adhatják le voksaikat, az egyiken egy egyéni választókerületi jelöltre, a másikon pártlistára szavazhatnak.

 A leadott szavazatok számlálását a szavazatszámláló bizottságok tagjai végzik. A Ve. 14. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a szavazatszámláló bizottság választási bizottságnak minősül, és mint ilyen, elsődleges feladata – ahogy a Ve. 14. § (1) bekezdése fogalmaz – a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.A választás eredményét, a Ve. 199. §-nak megfelelően, minden szavazókörben – a szavazatok megszámlálását követően  a szavazatszámláló bizottság állapítja meg. A választási bizottság  a szavazatszámláló bizottság kivételével –határozattal állapítja meg a választás eredményét. A Ve. 24. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottságok tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon – azaz 2022. március 14-ig – választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.(Arról, hogy hol várnak még jelentkezőket szavazatszámláló bizottsági tagnak, a települések polgármesteri hivatalában lehet tájékozódni.)

 Deák Ferenc gondolatai akár a mostani választás mottója is lehetne: „Sok kincsekkel áldotta meg a természet hazánkat; de az irigy sors megtagadta tőlünk legszebb áldását, a közértelmet és egyetértést.” 2010 óta, a számos jelentős eredménnyel és közös sikerrel szolgáló nemzeti együttműködés keretében azon dolgozunk sokan, hogy ezt a józanságra alapozott közértelmet, a minél szélesebb körű nemzeti egyetértést kialakítsuk és megszilárdítsuk Magyarország sikerekben gazdag jövője érdekében.