Megalapozott jogilag a külügyi kormányzat atomfegyverekkel kapcsolatos törekvése

A Covid19-világjárvány miatti több halasztást követően a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (Atom-sorompó szerződés; NPT) részes feleinek tizedik felülvizsgálati konferenciájára (RevCon) 2022. augusztus 1. és 26. között kerül sor New Yorkban. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere az esemény megnyitóján tartott beszédében kijelentette, hogy „Minden eszközzel fel kell lépni a nukleáris fegyverek terjedése és használata ellen”, valamint felkérte az érintett államok minisztereit, hogy „ne játszanak geopolitikát a mi (Magyarország) kárunkra!” Beszédét azzal kezdte, hogy egy olyan Ukrajnával szomszédos országot képvisel, amely a február 24-én kezdődött orosz-ukrán háború miatt súlyos biztonsági, gazdasági és energiaellátási kockázatoknak van kitéve. Beszédében kiemelte, hogy Magyarország eddig 870 ezer menekültet fogadott Ukrajnából, hogy Magyarország minden történelmi leckét megtanult annak vonatkozásában, hogy bármely Kelet és Nyugat közötti konfliktusnak a közép-európaiak mindig vesztesei voltak, valamint határozottan hangsúlyozta, hogy Magyarország abban hisz, hogy a háború minden aspektusát illetően az egyetlen megoldás a béke. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország) között megszakadt a párbeszéd, ezért a további feszültségek kockázatát emlegetve a párbeszéd folytatására kérte őket. Figyelmeztetett, hogy a háború még inkább felerősíti annak fontosságát, hogy elkerüljük az atomfegyverek további terjedését a világban, a harcok miatt ugyanis fokozott a nukleáris eszkaláció, a téves számítások veszélye. A külügyminiszter úr érintette a nukleáris energia békés felhasználását is, szavai szerint „ez költséghatékony, klímabarát, biztonságos és stabil módja az energiatermelésnek”, amely „segít mérsékelni hazánk függőségét a globális energiapiac hullámzásaitól”. Hangsúlyozta, hogy „biztosítani kell az atomenergiára vonatkozó szankciók elkerülését, minthogy az ilyen intézkedések korlátoznák az államok azon jogát, hogy összeállítsák saját energiamixüket, ami nemzeti hatáskör.”

Milyen körülmények között szólalt fel Szíjjártó Péter?

Magyarország szomszédságában folyó orosz-ukrán háború 2022. február 24-e óta – több mint 5 hónapja - megállás nélkül tart, a Nyugati államok, köztük az Amerikai Egyesült Államok is a béketárgyalások elősegítésének bárminemű szándéka nélkül tovább ontja a modern hadászati fegyvereket Ukrajnába, immáron Magas mobilitási tüzérségi rakéta rendszereket („HIMARS”) is, amelyek következtében július végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter így fogalmazott: „Oroszországnak most az ukrán erőket kellene távolabb szorítania a frontvonaltól, hogy biztosítsa saját biztonságát.” és „a HIMARS miatt Oroszország bővíteni fogja az ukrán területek elfoglalására vonatkozó terveit.” Vladimir Putyin orosz elnök, 2022. július 31. napján, az orosz haditengerészet megalakulásának 326. évfordulóján megtartott szentpétervári parádét közvetlenül megelőzően írta alá és hirdette ki az orosz haditengerészet új doktrínáját, amely szerint nyíltan kijelölték Oroszország nemzeti érdekeinek határait és övezeteit, elfogadhatatlannak nevezte a NATO infrastruktúrájának Oroszország határait felé történő előretörését, valamint a doktrína kimondja, hogy a tengeri nagyhatalom Oroszországi Föderáció nemzeti érdekei az egész világtengerre és a Kaszpi-tengerre is kiterjednek, pontosan idézve „Az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekeinek védelme a Világóceánon az egyik legmagasabb állami prioritás.”. A nemzeti érdek érvényesítésének területei (…) fontos és egyéb kategóriára oszlanak. Az első csoportba azok a területek kerültek, amelyek "közvetlen kapcsolatban állnak az állam fejlődésével, szuverenitásának és területi integritásának védelmével és a védelem megerősítésével, és kritikus hatással vannak az ország társadalmi-gazdasági fejlődésére".

Továbbá Vladimir Putyin, mint az atomsorompó egyezmény szintén részes tagállamának képviselőjeként, a felülvizsgálati konferencia résztvevőihez intézett üzenetében elmondta, hogy „Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki.”, ezzel utalva az úgynevezett MAD-doktrínára (Mutual Assured Destruction, magyarul: kölcsönösen biztosított megsemmisítés). Végül az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy a konferencia megerősíti az atomsorompó-szerződésben részt vevő valamennyi állam készségét arra, hogy szigorúan betartsák kötelezettségvállalásaikat, és "érezhetően hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer megerősítéséhez, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításához a világban.”

Az orosz-ukrán háború, és annak elhúzódása Európát energia- és élelmiszerválságba, valamint magas (háborús) inflációs környezetbe sodorta. Az Európai Unió gáztakarékossági rendelete alapján a tagállamokat tizenöt (15) százalék mértékű gázfogyasztás csökkentésére. A rendelet elfogadása során egyedül nemmel szavazó magyar álláspontot szintén a külügyminiszter úr hangsúlyozta: „az európai uniós szerződések világosan leírják, hogy a nemzeti energiamix összeállítása, az ellátásbiztonság garantálása és a gazdaság struktúrájának meghatározása kizárólagos tagállami hatáskör és felelősség, ezért az elfogadott javaslat jogi megalapozottsága „minimum kétséges”. Amíg Európában legalább tíz (10) százalék mértékű az infláció, az üzemanyagok ára majdnem a duplája és már azok is korlátozottan állnak rendelkezésre, addig az Egyesült Államok a saját LNG-gázának lobbiját, valamint az ukrán termőföldek felvásárlását erőltetni. Az Európai Unió által Oroszország ellen hozott gazdasági szankciók ellenére az orosz rubel erősödik, csökken az orosz infláció, így Oroszország továbbra is folytatni tudja az orosz-ukrán háborút, vagyis az EU stratégiája nem vált be. Az orosz-ukrán háború elhúzódásával az Amerikai Egyesült Államok – a fegyverszállításokkal, az LNG-gáz eladásával és a hatalmas ukrán termőterületek felvásárlásával –, míg Oroszország a folyamatos területszerzésével, az új – keleti – gazdasági együttműködések kialakításával csak nyerni tud a háborún, addig Európa ezzel ellenkezőleg kizárólag veszíteni tud rajta.

Milyen jogi alapon nyilatkozott a magyar külügyminiszter?

Egy állam külügyminiszterének elsődleges feladata, hogy meghatározza a képviselt ország külpolitikáját és hogy diplomatikus úton ennek érvényt is szerezzen. A külügyminiszternek képviselnie kell a nemzeti érdeket, és mivel nemzetközi színtéren katonai jelenségek és világszintű bizonytalanság tapasztalható, így egyértelmű egy ország aggodalmainak reprezentálása. Az Alaptörvény E) cikk (1) bekezdése alapján „Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.”, míg a Q) cikk (1) bekezdése alapján „Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.” A magyar külpolitika elsődleges feladata kedvező külső feltételek megteremtése Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény preambuluma szerint „A nemzeti érdekek külföldön történő megjelenítésében, a kedvező Magyarország-kép kialakításában, a magyar álláspontok megjelenítésében, valamint a magyar gazdaság külső forrásból történő fejlesztésének elősegítésében Magyarország külképviseletei, a magyar diplomácia jelentős szerepet játszanak.” Továbbá Magyarország az 1968. július 1- jén létrejött atomsorompó szerződésben részes fél, tehát a szerződésben foglalt immanens értéktartalomra való hivatkozás jogi szempontból érthető, továbbá egy nemzet érdekeinek közvetítése nemzetközi szinten alapjáraton is elengedhetetlen miniszteri feladat. A NPT-szerződésnek azóta már 190 részes tagállama van.

Az előzőek alapján elmondhatjuk, hogy a külügyminiszter úr a beszédjével a nukleáris fegyverek veszélyeit, valamint az atomsorompó egyezmény állandó tagjai közötti párbeszéd fontosságát érintően, de semmiképpen sem elbagatellizálva azokat, leginkább az orosz-ukrán háború okozta gazdasági és energiaválságra akarta felhívni a figyelmet, különös tekintettel Magyarország Európában is különleges helyzetére. Magyarország annak ellenére fogadja Ukrajna irányából a már majdnem egymilliós lélekszámot kitevő menekülteket, hogy az európai közösség idealizált döntéseinek köszönhetően a Helyreállítási Alapból milliárdos összegeket tart vissza, a gyermekvédelmi törvény miatt az unió bírósága elé citálja, jogállami mechanizmust indít ellene és a földgáz szempontjából rendkívül kiszolgáltatottként gázelosztási szolidaritásra kötelezi. A külügyminiszter úr felvetése nem csak jogilag megalapozott, hanem tényekkel is alátámasztottan hívja fel a figyelmet arra, hogy a Brüsszelben meghozott stratégiák már sokadjára mondják fel a szolgálatot, gondolva itt arra, hogy Oroszország ellen hozott négy szankciók egyike sem érte el a célját, hanem fordítva sült el és okozott súlyos gazdasági problémákat az európai közösségnek, hogy az orosz-ukrán háborúban az ukránok fegyverekkel történő támogatása együtt jár az európai polgárok biztonságérzetének fordítottan arányos csökkenésével, úgy, hogy az EUSZ. 21. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint „Az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik annak érdekében, hogy megvédje értékeit, alapvető érdekeit, biztonságát, függetlenségét és integritását,” míg a c) pontja szerint „összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a Helsinki Záróokmány elveivel és a Párizsi Charta céljaival – beleértve a külső határokhoz kapcsolódókat is – megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot”. Míg Amerika már 50 milliárd dollárt pumpált az ukrán oldal háborús támogatására, addig Európában az emberek elkezdtek azon aggódni, hogy télen mégsem lesz annyira érezhető az otthon melege, hogy az élelmiszerért és üzemanyagért tripla árat kell fizetni a magas előállítási és beszerzési költség, a drága üzemanyag, valamint magas infláció miatt. Amennyiben kicsit részletesebben utánanézünk, úgy könnyen észrevesszük, hogy nagyhatalmi stratégiák repkednek a fejünk felett. Amíg az ukrán-orosz háborús konfliktus folyt és Amerika pénzzel, fegyverrel és technológiával pumpálta tele Ukrajnát, addig csendben a háttérben az IMF nyomására feloldott moratóriumot követően a Zelenkszkij-kormány földprivatizációba kezdett és immáron 17 millió hektárnyi ukrán termőföld amerikai vállalatok (Cargill, Dupont, Monstanto) kezére került. Kína még 2013-ban 50 éves bérleti szerződést kötött Ukrajna híresen termékeny mezőgazdasági területeinek kilenc százalékára. Összehasonlításképpen egész Olaszország mezőgazdasági területe 16,7 millió hektárt tesz ki. Hogy ritkán említett neveket idézzünk fel, korábban Soros György is megmondta, hogy a termőföld milyen jó üzlet.

Szijjártó Péter külügyminiszter  a New York-ban tartott konferencián teljesen jogosan nyilatkoztatta ki álláspontját az iránt, hogy senki ne játsszon geopolitikát a mi (Magyarország) kárunkra. A fentieken túlmenően nem csak jogi és ténybeli alapon is megalapozott a külügyminiszter kissé türelmetlennek tűnő, de odaillő nyilatkozata, hanem egyben jogi kötelessége is fellépni a magyar érdekek védelmében és felszólítani a nemzetközi és egyben európai döntéshozókat arra, hogy az olyan döntéseket haladéktalanul fejezzék be, amelyek egyáltalán nem érik el céljukat, kizárólag imperialista érdekeket szolgálnak ki, és ezáltal Európa lakosságának létbiztonságát veszélyeztetik, hanem olyan döntéseket hozzanak, amelyek figyelembe veszik a háború által közvetlenül érintett magyar érdekeket és az okozott gazdasági válság által közvetlenül érintett Európai Unió érdekeit is.