Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Magyarországon prioritás a polgárok biztonsága - a briteknél is szigorodnak a szabadlábra helyezés szabályai

Nemzeti büntetőjog-alkotás a józan és önálló cselekvés lehetőségének megőrzése a bűnözés elleni küzdelemben

A brit parlamenti alsóház, majd a felső kamara, a Lordok Háza egyhangúlag elfogadott döntése értelmében a terrorcselekményért elítélteket a jövőben – teljes büntetések letöltése előtt – nem lehet automatikusan szabad lábra helyezni. A szigorítás előzménye az, hogy az elmúlt időszakban több késes támadóról is kiderült, hogy nem sokka előtte próbaidővel szabadult a börtönből. A február 2-i késeléses merénylet elkövetőjét lelőtték, a terrortámadásnak nem volt halálos áldozata.


A gyors és ellenindítványok nélküli döntés fő magyarázataként azt említik szakértők, hogy olyan sokkhatás érte a brit társadalmat és közéletet, hogy a döntéshozó politikusoknak azonnal reagálniuk kellett erre a jelenségre. Olyan társadalmi pánikhelyzet, kétségbeesett rémület alakult ki, amelyben a sürgős cselekvési kényszer felülbírálta a sokszor csak szakmai körülményességet és indokolatlan lassúságot eredményező, „emberjogias” attitűd logikáját. Politikusi-törvényhozói oldalról ezt azt jelenti, hogy ettől még ugyanúgy betartjuk parlamentáris döntéshozás cselekvési normát, és az egyéni viselkedés sokszor függ mások viselkedésétől.

A tények világosak: az elmúlt hat évben hat elítéletet kellett újra elítélni terrorcselekményért az Egyesült Királyságban, ami azt jelzi, hogy az eddigi szabályozás nem működött megfelelően, és nem váltotta be a társadalmi tekintetben hozzáfűzött reményeket. A britek most léptek, és tehették ezt az Európai Unióból való kilépés nyomán némileg enyhülő nemzetközi presszió körülményei között. Az Egyesült Királyság ugyanis hivatalosan 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, ugyanakkor a kilépést az Európai Unió és az Egyesült Királyság által elfogadott megállapodás alapján egy 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak követi.

A magyar szabályozás hazai szakértői értékelések szerint lényegesen szigorúbb. Míg ugyanis a brit törvények alapján az ottani bíróság a büntetés felének letöltése után automatikusan feltételes szabadlábra helyezhetett (pl. a szükséges pszichológiai vizsgálatok nélkül) akár terrorcselekményért elítélt személyeket, addig Magyarországon nem automatikusan jár a feltételes szabadság, és a büntetés felének letölte utáni kedvezmény csak akkor lehetséges, ha három év büntetésnél nem súlyosabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték az érintettet. Nálunk nem a büntetés-végrehajtási bíró, hanem az ítélő bíró hoz döntést az ilyen esetekben. Visszaható hatály esetén az új brit szabályozás mintegy félszáz elítéltet érinthet (ők úgy kezdték meg a büntetésüket, hogy feltételesen már a büntetés felénél szabadlábra helyezhetők, míg a szigorítás nyomás csak a kétharmad letelte után).

A hatályos magyar szabályozásban a bírónak joga van ahhoz, hogy akár pozitív körülmények esetén is eltekintsen a feltételes szabadlábra helyezéstől. Itthon amúgy az említett feltételes kétharmadot a bűncselekmények nagy részénél alkalmazzák – sőt bizonyos esetekben kizárja törvény ennek a lehetőségét is, vagyis akár tényleges életfogytiglan is adható. Ezt emberi jogi szempontból nemzetközi (EU-s) bírói fórumokon kifogásolták, ezért a magyarországi jogalkotó módosításokat eszközölt a törvényi szabályozásban.

Tényleges életfogytiglani börtöntüntetés esetén a bírói ítélet kizárja annak a lehetőségét, hogy bizonyos idő elteltével a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét megvizsgálják. Lényege, hogy a például jó magaviseletért járó feltételes szabadságra bocsátást zárja ki, ilyen esetben ugyanis ennek még csak a lehetőségét sem vizsgálják.

A határozott brit lépéseket segítette az ország EU-ból való távozása is, bár jogászi értékelések szerint az új, „kétharmados” szabályozás elfogadható uniós jogi szempontból is. A common law-jogrendszer sajátos működése között az esetjog alakít kellően részletes szabályozást az ilyen bírói döntéseknél figyelembe vehető szempontokra.

Az adott ország büntetőjogi rendszerének effektivitása, működőképesebbé, hatékonyabbá tétele az adott ország szuverenitásának szerves eleme, amely az alapvető emberi jogok betartása mellett is az önálló és független döntéshozatal aspektusát kell hordozza magában. A lényeg, hogy az adott nemzetállam – akár az Egyesült Királyságról, akár Magyarországról van szó – eredményeként olyan jogszabályokat alkosson, amely a társadalom széleskörű felhatalmazásával bírnak, és amelyek az többségi akaratot és jogokat, valamint a józan észen alapuló megközelítést helyezik előtérbe.