Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Lengyelország szigorúbban lépne fel a közösségi média cenzúrája ellen

A szankciós eljárásban kiszabható bírság akár a 2,2 millió dollárnak megfelelő összeget is elérhetné

A lengyel parlament alsóháza, a szejm egy törvényjavaslatot tárgyal a közösségimédia-platformok régóta sokak által kritika alá vont információs felügyeletének korlátozásáról. A tervezet alapján az információs gigavállalatok szervei (eszközei) által végzett, cenzúra jellegű információszűrés felhasználói szintű kordában tartása válna lehetségessé. A tárgyalt jogszabály alaposan szigorítaná a közösségi médiaóriások törvényi helyzetét, és jelentős mértékű anyagi szankció lehetőségét is biztosítaná: az eljárásban kiszabható bírság akár a 2,2 millió dollárnak megfelelő összeget is elérhetné, amellyel sújtanák a közösségi média mindazon szereplőit, amelyek felületeiken – külön eljárásban jogellenesnek ítélt módon – korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát.


Ugyanis sokak véleménye szerint – a nem demokratikus jellegű politikai rendszerekhez hasonlóan – a közösségi platformokon is olyan gyakorlat alakult ki, amely végső soron az információ- és véleményközlés önkényes megcsonkítását vagy betiltását eredményezheti. Az Internet Society egyik 2012-es kutatásában a válaszadók 71 százaléka egyetértett abban, hogy a cenzúra valamilyen formában ott van az interneten.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2021. január 12-én arról nyilatkozott, hogy a közösségi médiavállalatoknak nem szabadna cenzúrázniuk az olyan nézeteket, amelyeket egyébként nem osztanak. Morawiecki új szabályozást szorgalmazott annak érdekében, hogy a Facebook, a Twitter és az Instagram használatát szigorúan szabályozzák az Európai Unióban. „Az algoritmusoknak vagy a vállalatóriások tulajdonosainak nem szabad eldönteniük, hogy melyik nézet a helyes és melyik nem” – tette hozzá. Szerinte nincs és nem lehet beleegyezés a cenzúrába, és a közösségi platformok tulajdonosai nem állhatnak majd a törvények felett. A lengyel miniszterelnök utalt arra is, hogy Lengyelországban a Facebook, a Twitter és az Instagram működésének kereteire már most is létezik törvényi szabályozás. Ezen a nyomvonalon tovább haladva, azt javasolta, hogy a lengyel példához hasonlóan legyen ilyen szabályozás az egész Európai Unióban is.
Morawiecki kormányfő minderről egy nappal azt követően beszélt, hogy Angela Merkel német kancellár szóvivője útján nyilatkozatot tett közzé, amelyben problematikusnak nevezte Donald Trumpnak – az Egyesült Államok 2021. január 20-án hivatalából távozó elnökének – a Twitter közösségi mikroblogról és más közösségi oldalakról történt kitiltását, és kiállt a véleménynyilvánítás szabadsága mint alapvető szabadságjog mellett.
Sebastian Kaleta, a lengyel igazságügyi minisztérium államtitkára pedig azt nyilatkozta, hogy a Facebook döntése Trump fiókjának eltávolításáról képmutató, politikai indíttatású és „cenzúrának minősül”. De Lengyelországban már enélkül is betelni látszik a pohár: legutóbb például novemberben, a nacionalista-konzervatív irányvonalú politikus, Janusz Korwin-Mikke alsóházi képviselő népszerű, mintegy 780 ezer követővel rendelkező fiókját szüntette meg a Facebook a közösségi normák ismételt megsértésére hivatkozva. A lengyel törvényhozási tag erre igen keményen diktatórikus irányítással vádolta meg a közösségi oldalt, véleményében fasiszta és bolsevik párhuzamot is vont.
Ami a mostani tervezetet illeti, a liberális tartalomszabályozási módszerektől gyökeresen eltérő megközelítést javasolnak a lengyel törvényhozásban, ugyanis Nyugaton általában a gyűlöletbeszédre (angol nevén hate speech) utaló tartalmak eltávolításának elmaradásáért járhat szankció, míg Lengyelországban az adott tartalmat nem lehetne eltávolítani az online felületekről mindaddig, amíg a közzétett információ a lengyel jogszabályokkal összhangban áll, azaz nem számít törvényellenesnek a vizsgált közléstartalom.
A lengyel szabályozás drákói lenne: ha a felületen moderátorszerepet játszó algoritmusok a panaszos általi kérdéses tartalmat mégis törölték, akkor egy szakosított fórum előtti eljárás nyomán bírsággal számolhatnak majd a tulajdonosok. A tartalom blokkolása után ugyanis az érintett felhasználó panaszt nyújthatna be egy külön erre a célra felállított testülethez, amely a kötelező 48 órán belül döntene az ügyben. Ha a blokkolt tartalom pedig a 48 óra leteltét követően sem válik elérhetővé, az ügy bíróság elé kerülne, amely hét napon belül dönthetne a további szükséges lépésekről. Az eljárás teljesen elektronikusan zajlana, egy speciális hatáskörrel rendelkező bírói testület közreműködésével.
A lengyel tervezet elvileg ahhoz is kínálna megoldást, hogy olyan jogsértők tevékenységét is tudják vele szankcionálni, akik pontosan nem beazonosíthatók. A javaslat ugyanis panasz benyújtását tenné lehetővé a sérelmet szenvedő személy számára olyan esetekre is, amikor nem azonosítható profilokról érkező támadások érték őt.
A lengyel törvényhozás említett alsóháza, a szejm három olvasatban vitatja meg az eléje kerülő törvénytervezeteket. A közösségi platformokat megregulázó tervezetet a szejm és a szenátus általi elfogadását követően aláírásra küldhetik tovább Andrzej Duda köztársasági elnöknek. Az államfő az aláírást megelőzően azonban kikérheti majd az alkotmánybíróság véleményét arról, hogy a megküldött törvénytervezet az adott formájában megfelel-e a lengyel alkotmánynak. Ha akár a szenátus, akár Duda elnök megváltoztatja vagy elutasítja a tervezetet – azaz vétójogával él –, akkor már minősített többségre lesz szükség a törvény elfogadásához.
Egyes vélemények szerint két, akár három év is eltelhet, mire a javaslatból valóban törvény lesz Lengyelországban, amelynek valamilyen szinten mégiscsak igazodnia kellene az uniós szintű javaslatok mutatta irányhoz is. Például az Európai Bizottság tavaly december 15-éig előkészített, digitális szolgáltatásokról szó jogalkotási javaslata (DSA) is jóval szigorúbb szabályozást képzel el a technológiai vállalatokkal szemben, ideértve például az illegális tartalmak blokkolásának elmulasztásáért járó szigorú bírságokat is. De az uniós irány ma még nem egészen az, amit Lengyelországban sokan szeretnének, ezért is sürgetett ebben az ügyben további lépéseket Morawiecki miniszterelnök.
A lengyel szabályozás elfogadása mindenesetre precedens értékkel bírna az EU-ban, ahol már több tagországban régóta megfogalmazódott az igény a közösségi média óriásainak megfékezésére és a giga tech vállalatok cenzúrahatalmának korlátozására. Bár a lengyel kormány évek óta több jogi vitában is tartós konfliktusban áll az uniós intézményekkel, és a tengerentúli technológiai cégcsoportok befolyása is jelentős Brüsszelben, Lengyelország élen járhat majd a social media világát eluraló cenzúra elleni törvényi szintű küzdelemben.