Korporációk és hálozatok: az NGO-k elfogadják a korrupciós gyakorlatot, ha érdekük úgy kívánja?

Ami az ilyen típusú deliktumok körét illeti, ma Magyarországon a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 290–299. §-a szabályozza az egyeskorrupciós bűncselekmények törvényi tényállását, valamint az ilyen bűncselekmények elkövetése esetén kiszabható büntetéseket.

A korrupciós bűncselekmények alapesetei a Btk.-ban három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetőek. A Btk. 26. § (1) bekezdése elvként kimondja, hogy a büntethetőség – bizonyos, a törvényben meghatározott kivételekkel – elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. 2017. szeptember 28-ától hatályosan – a 26. § (2) bekezdése alapján – a korrupciós bűncselekmények büntethetősége tizenkét év elteltével évül el (korábban ez az elévülési idő maximum tíz év lehetett). A szigorító törvényt az Országgyűlés 2017. szeptember 19-i ülésnapján fogadta el, és a 26.§-ba a teljessé tétel igényével került bele a (2) bekezdés.

Több olyan eset is van, amikor félbeszakad az elévülési idő, így az ilyenkor újrakezdődik. Ilyen módon az elévülést félbeszakítja a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye (például ha valakit az elévülési idő lejárta előtt meggyanúsítanak). Ha a büntetőeljárás felfüggesztésre kerül, akkor alapesetben a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít bele.

A korrupciós bűncselekmények elévülési idejének 12 évre történő meghosszabbításáról (…) A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének emeléséről szóló 2017. évi CVI. törvény szeptember 25-én kihirdetésre került. A törvényt az Országgyűlés 2017. szeptember 19-i ülésnapján fogadta el. A Btk. 26.§-a kiegészül a (2) bekezdéssel úgy, hogy a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. fejezet) büntethetősége 12 év elteltével évül el.

A vesztegetés tényállása szerint: aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt. A 2010 előtti magyarországi kormányzatoknál ez a jelenség – az NGO-k nem tisztességes befolyása tekintetében – igazán sohasem lett feltárva. A hazai igazságügyi rendszerben ma is van ilyen befolyás, ha nem is szükségszerűen klasszikusvesztegetés formájában.

Ma a nemzetközi (például) brüsszeli gyakorlatban sejthetjük, tudhatjuk ennek a fajta gazdasági korrupciónak a veszélyét. Olyan NGO-k gyakorlati „iránymutatásával”, amelyek többségükben Soros György amerikai üzletember érdekeltségébe tartoznak, mivel legtöbbjüket részben vagy egészben a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata finanszírozza. Ezt kint dolgozó újságírók is megtapasztalhatták. Egy, a Magyar Nemzet napilap birtokába került Skype-interjúban Kálmán Mátyás újságíró, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa számolt be különös NGO-nyomásról. Kálmán újságírói minőségében többször is megfordult az Unió meghatározó intézményeiben, tudósítások készítése céljából.

A baloldali újságíró a felvételen egyebek mellett annak a véleményének is hangot adott, mely szerint a legtöbb NGO kontrollálni képes a külföldi újságírók irányítását, illetve a szervezetek manipulálni tudják őket, sőt akár meg is vesztegetik a sajtó munkatársait. Úgy fogalmazott, „ha mindenben egy NGO-ra támaszkodnak, akkor az újságíró teljes mértékben ezektől a szervezettől függ, ez pedig nem túl jó dolog”. Úgy érzi, a saját bőrén tapasztalhatta meg Brüsszeltől Strasbourgig, hogy miként próbálják meg manipulálni tudósításainak tartalmát.

Jeney Orsolya, a Nyílt Társadalom Alapítványok globális hálózatához sorolható Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója egy Skype-on adott interjújában nemrégiben elismerte, hogy az őirányítása idején komoly nemzetközi politikai nyomás is helyeződött a szervezetre; nyilatkozata alapján az ő személyestávozása komoly eredményt jelentett a nyomásgyakorlók számára.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az elmúlt években Brüsszel is bátorította a korrupciós jelenségek (például vesztegetés, befolyással üzérkedés) határát súroló, és azok gyanúját fölvető befolyásolási technikákat, és egy mindenképpen nehezen átlátható igazságszolgáltatási gyakorlatot. Az Európai Bizottság milliókkal támogatta a magyar bírók, ügyészek radikálisan liberális szemléletformálását, vagy más néven érzékenyítő-tréningjét. A képzéseket a Soros György, baloldali amerikai milliárdoshoz köthető Magyar Helsinki Bizottság szervezte. Például 2016-ban több mint száz magyar igazságügyi dolgozó vett részt a Helsinki Bizottság képzésein.

Több esetben a NGO-k mögötti pénzügyi támogatókkal is akadnak korrupciós gondok. Például a TransparencyInternational nemzetközi korrupcióellenes szervezet korruptnak tekinthető szupercégektől kapott jelentősfinanszírozást, és miközben ez a Soros-NGO elvileg a korrupció ellen küzd, nem jutott eszébe az ilyen támogatások elvi alapon történő visszautasítása. Például a francia AP hírügynökség hírei között szerepelt, hogy az egyik ilyen érintett cég, a Microsoft 25 millió dollár bűnügyi bírságot volt kénytelen fizetni azért, amiért megsértette a vesztegetés elleni szövetségi törvényt az USA-ban.

A tudósítás felidézte, hogy a Microsoft magyarországi és több más országban lévő irodáiban a multicég leányvállalatainak képviselői megnövelték a haszonkulcsot a szoftverlicenszek kormányzati szerveknek való eladásakor, az így keletkezett árrésbőlszármazó többletet pedig „korrupt célokra” használhatták fel a tőzsdefelügyelet és igazságügyi tárca szerint. Az eljárás eredményeként a Bill Gates alapította cég – lényegében a megvesztegetés tényét elismerve – kénytelen volt belemenni a bírság kifizetésébe.

Fentiekből is jól kitűnik, hogy a nem kormányzati szervezetek, amelyek ma már egész globális hálózattá állnak össze , „szükségképpen” elfogadják a korrupcióra hajazó működési mechanizmusokat, ha érdekük úgy kívánja.