Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Kerékpárosokra vonatkozó szabályok: a közlekedésbiztonsági oktatás növekvő fontossága Európában

Már gyermekkorban hangsúlyozni kell a biciklisek fokozott felelőségét a közutakon

Európában, illetve az Európai Unió tagállamaiban egyre kiemeltebb jelentőséggel bír a mindennapokban a gyermekek és a fiatalkorúak közlekedési ismereteinek megfelelő megalapozása, az iskolai – és iskolán kívüli – képzés kereteinek biztosítása révén.


Németországban a szülőket is próbálják támogatni abban, hogy átadhassák iskoláskorú gyermekeiknek az alapvető közlekedésbiztonsági információkat. Az általános iskolai forgalmi oktatás interdiszciplináris elemet képez a tantervben, igyekeznek azt gyakorlatias jelleggel integrálni a tanórákba. Ennek egyik alapvető oka, hogy 2014-ben 18 percenként szenvedett valamilyen súlyú közlekedési balesetet gyermekkorú személy Németországban (beleértve a fatálisan végződő eseteket is). A legtöbb esetben az útra való belépés során elkövetett hibák okozták a balesetet, de a kerékpározó fiatalkorúak is jelentősen érintettek.

Mindez problémát jelent még annak ellenére is, hogy a közúti közlekedésbiztonsági oktatás és a kerékpárostesztek a tanterv szerves részét képezik; ezért alapoz arra az iskolarendszer, hogy maguknak a szülőknek is ki kell venniük a részüket abból, hogy a gyermekeik később biztonságosabban közlekedhessenek.

Jelenleg az uniós tagországokban bekövetkezett összes közúti haláleset 21, illetve 8 százalékát teszik a gyalogosok és a kerékpárosok. A kerékpáros halálesetek száma 2006 és 2015 között 27 százalékkal csökkent az EU-ban, és a megelőzésben – minél fiatalabb korban – fontos szerep jut a közlekedésbiztonsági oktatásnak. Különösen fiatalkorúaknál a kerékpározás egy olyan közlekedési mód, melynek esetén kevésbé védettnek tekinthető úthasználók lépnek kölcsönhatásba, közlekedési kapcsolatba a nagy sebességű és tömegű forgalommal.

Ami a kockázati kitettséget illeti, unió-szerte az összes közúti utazás kb. 20-40 százaléka kerékpáros vagy gyalogos közlekedést jelent: a legmagasabb aránnyal Hollandiában, a legalacsonyabbal pedig Finnországban. A gyalogos közlekedés aránya ezen belül leginkább Nagy-Britanniában jellemző, míg a kerékpározást leggyakrabban Hollandiában, Dániában és Svédországban választják utazási módként. A séta különösen gyakori utazási mód a 12 év alatti gyermekek és a 65 éves vagy annál idősebb (nyugdíjaskorú) felnőttek körében, így ők különösen érintett korcsoportok. A fiatalok kapcsán megjegyzendő, hogy a kerékpárt leggyakrabban a serdülőkorúak használják.

Ezért a németek mellett a holland közlekedésoktatási gyakorlatot is érdemes megemlíteni. Minden év áprilisában mintegy 200 ezer iskoláskorú hollandiai gyermek vesz részt forgalmi teszten, és a 12 éves gyermekek az ezt követő tanévben kezdhetik meg a középiskolát. A napi holland valóság ma már az, hogy a gyermekek túlnyomó többsége kerékpárral jár a középiskolába. A minél biztonságosabb közlekedés érdekében ezért a gyermekeket nagyon kicsi koruk óta megtanítják a közlekedési szabályokra, és az iskolai ismereti számadás már csak egyfajta végső tesztet jelent számukra.

Itt államilag finanszírozott képzésekről van szó, amiként Nagy-Britanniában is, ami jól magyarázza azt, hogy a gyermek- és fiatalkorúak oktatásának minőségére, az oktatott tananyag praktikusságra nagyon odafigyelnek. A briteknél az 1990-es évek végén kezdtek átfogó tananyagtervezésbe az országos és helyi kerékpáros szövetségek, kerékpáros klubok és a szakértők, a közlekedésbiztonsági szakemberek. 2005 óta létezik Bikeability néven iskolásoknak szóló képzés – hasonló, mint Magyarországon a Bringaakadémia program –, amely a brit közlekedési minisztérium által támogatott nemzeti szintű szolgáltatást takar. A képzés befejezése után a kerékpárosok kiadnak egy füzetet, kitűzőt, valamint igazolást az edzés befejezésének elismerésére a gyermekek, illetve fiatalok számára. A tanúsítvány a továbbképzés területeit is meghatározza.

Maga a program a kerékpárostréning nemzeti szabványán alapul, ez pedig az Egyesült Királyság kormányának standardja, amelyet a brit közlekedési minisztérium hozott létre, és amelyet a Kerékpáros-képzési Szabványügyi Testület hagyott jóvá. A nemzeti szabvány meghatározza a biztonságos és felelősségteljes kerékpározáshoz, és mások számára is a kerékpározáshoz szükséges készségeket és megértést, ami az ezen közlekedési módhoz való alkalmasságot (bikeability) alapozza meg.

Az elmúlt évtized elkötelezett kormányzati támogatásának köszönhetően, Magyarországon a BringaAkadémia egy komplex kerékpáros közlekedésre nevelési programként működik, amely elsősorban a 9-12 éves magyar gyerekeket, valamint a tanáraikat és szüleiket célozza. Az általános iskolák 3-4. és 5-6. évfolyamán az intézmények által választható (az Európai Kerékpárosok Szövetsége, az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Közlekedéstudományi Intézet által ajánlott) BringaAkadémia tantárgy (és szakkör). Hosszabb távon akár a kötelező jelleg – legalábbis az iskolai KRESZ-oktatás keretében – is megfontolható.

A magyar szisztémában mára megvalósult egy 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés is, míg azok számára, akik nem tanár képzettségűek, de szeretnék a gyerekeket kerékpáros közlekedésre nevelni, a BringaAkadémia oktatóképzést biztosít.

2018-tól már az iskolai tananyagban is megjelenhetett – igaz, tanári-szakmai döntés alapján eltérő mélységben – a KRESZ alapjainak elsajátítását tartalmazó anyag. Ekkor mutatták be a Közlekedő kisokos névre keresztelt füzetet, mely először 200 ezer példányban készült el, és célul tűzi ki, hogy a magyar iskolások is képbe kerüljenek az alapvető közlekedési szabályokkal kapcsolatban. A kiadvány online is elérhető lett, ugyanakkor mindig az iskola és a tanár dönti el, hogy milyen mértékben illeszti a tananyagba a nagyjából nyolc-tíz órás anyagot. Emellett ott van a magyar rendőrség előadássorozata is, „Az iskola rendőre” c. programban több ezer egyenruhás közel háromezer helyszínen segített az elmúlt években is felkészíteni a tanulókat a felelősségteljes közlekedés alapvető szabályaira.