Kell-e tartani az illegális migráció egészségügyi kockázataitól?

A migráció befolyásolhatja a kockázati viselkedéseket

A migráció többféle módon befolyásolhatja a kockázat felfogását és a kockázati magatartást. Először is, pl. a szocializáció, az identitás folyamata és a kisebbségi státusz befolyásolhatja a bevándorlók kockázatérzékelését és viselkedésüket. Ennek oka az, hogy a bevándorlók a tapasztalt veszteségekre úgy reagálhatnak, hogy a múltra összpontosítanak, azaz a figyelmet a származási országukban a múltjuk felé fordítják, ahelyett, hogy a jövőre összpontosítanak.

Ezenkívül a migrációs folyamat során tapasztalt sok veszteség érzéséhez vezethet, hogy nincs kapcsolat a jelenlegi kockázati magatartás és a jövőbeli hatások között. Ezen túlmenően az alacsonyabb társadalmi helyzettel, a foglalkoztatással és a kisebbséggel kapcsolatos pszichoszociális kérdések azt eredményezhetik, hogy a bevándorlóknak ezekkel az akut kérdésekkel kell foglalkozniuk, nem pedig a jelenlegi egészségügyi magatartásukra figyelni. Ebből adódóan pedig a számunkra nem megszokott viselkedési magatartást tanúsíthatnak.[i]

Milyen betegségeket hordozhatnak a bevándorlók?

A migránsok gyakran háború, konfliktus vagy gazdasági válság által érintett közösségekből származnak, és hosszú, kimerítő utakat folytatnak, amelyek növelik a fertőző betegségek, különösen a kanyaró, valamint az élelmiszer- és vízben terjedő betegségek kockázatát.

• Tuberkulózis. A bevándorlók fertőzés vagy tuberkulózis kialakulásának kockázata a következőktől függ: a tuberkulózis előfordulása származási országukban; az élet- és munkakörülmények a bevándorlás országában, ideértve az egészségügyi szolgáltatásokhoz
• való hozzáférést és a szociális védelmet; kapcsolatban álltak-e valamilyen fertőző esettel (ideértve a fertőzőképesség mértékét és azt, hogy mennyi ideig)
• HIV-fertőzés és vírusos hepatitis. A HIV-fertőzés gyakorisága alacsony a közel-keleti és észak-afrikai emberek körében. Ezért alacsony annak a kockázata, hogy a HIV-t ezekből az országokból érkező migránsok Európába hozzák. A bevándorlók aránya a HIV-fertőzöttek között az európai országokban nagyon eltérő: Kelet- és Közép-Európában a 10% alatt és a legtöbb észak-európai országban 40% -ig; Nyugat-Európában ez az arány 20–40%.

• Influenza és más általános légúti fertőzések. A menekültek és a bevándorlók nem jelentenek fokozott veszélyt a légzőszervi fertőzések további terjedésére - például az influenzavírusoktól, a légzőszervi szintetikus vírusoktól, az adenovírusoktól és a parainfluenzavírusától) a fogadó országok lakosságáig, ahol ezek a gyakori, széles körben terjedő fertőzések. Ugyanakkor a fizikai és mentális stressz, valamint a ház, étel és tiszta víz hiánya miatt bekövetkezett nélkülözés növeli a menekültek légzési fertőzésének kockázatát. Az influenza ismert kockázati csoportokban súlyos betegséget okozhat (várandós nők, 5 éves kor alatti gyermekek, krónikus betegségben szenvedők és idős emberek).

Migráció és nem fertőző betegségek

Az NCD gyakori okai a megelőzhető morbiditásnak és halálozásnak. A fő NCD a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, rák és krónikus tüdőbetegségek; és az NCD, például a cukorbetegség és a magas vérnyomás előfordulása bizonyos alacsony és közepes jövedelmű országokban a felnőtteknél 25–35%.

Az NCD betegségeknek a menekültek és bevándorlók jobban ki vannak téve az utazásuk során uralkodó körülmények miatt.[ii]

Betegségek a fogadóhelyeken és a menekülttáborokban

A vektorok által terjesztett betegségek, mint például a tetvek, a bolha és az atkák átterjedt fertőzései szintén gyakoriak a zsúfolt befogadóállomásokon és a rossz higiéniai előírásokkal rendelkező menekülttáborokban, de az idős betegek is képezhetik a fertőzés fő forrását. Ezen túlmenően a malária gyors kimutatási teszttel diagnosztizálódott a görög PoC által bejelentett összes eset 0,02%-ában. A vektor által terjesztett betegségek, például a malária újbóli bevezetésének kockázata ezt növeli a migránsok és a menekültek tömeges beáramlása, amint azt a görögországi malária közelmúltbeli újjáéledése mutatta, amely közvetlenül kapcsolódott a pakisztáni bevándorlók beáramlásához.[iii]

A zsúfolt befogadóállomásokon és a menekülttáborokban a származási ország mellett a fizikai és mentális stressz, valamint a rossz életkörülmények légúti fertőzésekkel is társulnak, elsősorban influenza, légzőszervi szintetikus vírus, adenovírus és parainfluenza vírusfertőzésekkel. Ezért a WHO támogatja a szezonális influenza elleni oltás biztosítását a kockázati csoportok számára, függetlenül azok jogi státusától. Egy görög tanulmány szerint a görög – török határon újonnan érkező migránsok esetében a leggyakoribb diagnózis a légzőszervi betegség (23%). A migránsok és menekültek PoC-ban szindrómás megfigyelési rendszeréből, amelyet Görögország 51 befogadóállomásán végeztek, a közelmúltból származó adatok azt is felfedték, hogy a leggyakoribb fertőzés a lázos légúti fertőzés (55%). Az esetek 0,56% -ában számoltak be gyanús TB-ről. TB-k nem könnyen terjedhetnek át, és az aktív betegség csak a fertőzöttek egy részénél fordul elő, és a fertőzést követő néhány hónapon vagy néhány éven belül. [iv]

(Fotó: MTI/EPA/EFE/Angel Medina G.)

Fertőző betegségek:[v]

• A menekültek és a bevándorlók érzékenyebbek lehetnek a fertőző betegségekre azokon a helyeken, a származásukban, a tranzitban és a rendeltetési helyben, mivel fertőzésnek vannak kitéve, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya, a megszakított gondozás és a rossz életkörülmények miatt.
• Vannak arra utaló jelek, hogy a WHO európai régiójában a menekült- és bevándorló lakosságtól a fertőző betegségek átvitelének kockázata nagyon alacsony.
• A régió menekülteinek és bevándorlóinak alacsonyabb lehet a nemrégiben bevezetett oltások száma, például emberi papillomavírus vagy influenza esetén.
• A magas TB-prevalenciájú országokból érkező menekültek és bevándorlók nagyobb mértékben vannak kitéve a fertőzés kockázatának, a származási országukban tapasztalt körülményektől függően, utazásuk során, valamint a fogadó ország élet- és munkakörülményeitől függően. A látens TB különleges probléma lehet, mivel észrevétlenül is felmerülhet.
• A régióban HIV-vel élő menekültek és bevándorlók jelentős része fertőzést kap azután, hogy új országba érkeztek. A menekülteket és a bevándorlókat később diagnosztizálják HIV-fertőzésük során.
• A hepatitis B és C vírusfertőzések gyakoribbak azokban a menekülteknél és bevándorlóknál, akik olyan országokból származnak, ahol a vírus endemikus, ám ezeknek a fertőzéseknek a gyakorlása a menekültek és a bevándorlók körében a régió tagállamaiban eltérő.
• Az olyan trópusi és parazita fertőzések, amelyek általában nem láthatók Európában, olyan régiókkal érkezhetnek be a régióba, ahol a fertőzés endemikus, de veszélyt jelentenek az ebbe a területre utazókra, valamint a menekültekre és migránsokra, valamint leszármazottaikra is.

Mentális problémák

A Földközi-tenger környékére érkezők több mint 75% -a Szíriából, Afganisztánból és Irakból származik, és túlnyomó többségük konfliktusoktól és üldöztetésből menekül. Ami által náluk súlyos depresszióhoz, pánikrohamokhoz és a szorongás gyengítő formáinak kialakuláshoz vezethet.

A German Chamber of Psychotherapists szerint a Németországba érkező menekültek legalább fele egészségügyi problémákat szenved a háború és a konfliktusok miatt. A gyermekek körében 40% -uk tanúsított erőszakot, 26%-uk pedig szemtanúja volt annak, hogy a családtagját megtámadják.[vi]

Akkor tényleg csak az egészséges emberek migrálnak?

Létezik egy markáns vélemény a liberális jogvédők körében, miszerint elsősorban azok migrálnak, akik fiatalabbak és egészségesek. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a legtöbb bevándorló és menekült fiatal és viszonylag egészséges, ám ez nem zárhatja ki azt a tényt, hogy sokan olyan országokból érkeznek, amelyek egészségügyi ellátórendszere megromlott, és ahol az elhúzódó konfliktusok és a szegénység már régóta korlátozták az emberek hozzáférését a minőségi egészségügyi ellátáshoz, beleértve a szűrést és az oltást.[vii]

Az sem ritka, hogy illegális migránsok, a védelem vagy a kezelés szükségessége miatt indulnak útnak. Ez vonatkozik sok menekülttáborban tartózkodó menedékjogra váróra, akiknél gyakran valamilyen krónikus fertőző betegség áll fenn.[viii]

[i]Health effect of migration,  Danish medical bulletin 54(1):46-7  https://www.researchgate.net/publication/6458199_Health_effects_of_migration

[ii] World Health Organization. Migration and health. http://www.euro.who.int/en/health-topics/health-determinants/migration-and-health/migrant-health-in-the-european-region/migration-and-health-key-issues

[iii] Health problems of newly arrived migrants and refugees in Europe, 2017. Journal of Travel Medicine, Volume 24, Issue 4. https://academic.oup.com/jtm/article/24/4/tax016/3095987

[iv] Health problems of newly arrived migrants and refugees in Europe, 2017. Journal of Travel Medicine, Volume 24, Issue 4. https://academic.oup.com/jtm/article/24/4/tax016/3095987

[v] World Health Organization: Report on the health of refugees and migrants in the WHO European Region: no public health without refugee and migrant health (2018)

http://www.euro.who.int/en/publications/html/report-on-the-health-of-refugees-and-migrants-in-the-who-european-region-no-public-health-without-refugee-and-migrant-health-2018/en/index.html

[vi]Leigh Daynes: The health impacts of the refugee crisis: a medical charity perspective (2017)

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6297302/

[vii] Médecins Sans Frontières

Obstacle course to Europe: a policy-made humanitarian crisis at EU borders.

Médecins Sans Frontières, Geneva2016

[viii] Health effect of migration,  Danish medical bulletin 54(1):46-7 https://www.researchgate.net/publication/6458199_Health_effects_of_migration