Kampánypénzek külföldről: alkotmányos és nemzetbiztonsági aggályok a baloldal finanszírozási botrányában?

Sajtóinformációk szerint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága úgy foglalt állást, hogy szükséges a nemzetbiztonsági vizsgálatok elvégzése egyes politikai pártok országgyűlési választási kampányának külföldi anyagi háttere kapcsán. Ez a hírek szerint a kampányhoz szükségesnek tekintett pénzeszközök előteremtése és felhasználása vonatkozásában releváns amerikai szálak, és a fölmerülő felelősség kérdésének tisztázását, az esetleges beavatkozási kísérlet(ek) jellegének világossá tételét jelentheti.

Kocsis Máté kormánypárti országgyűlési képviselő, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője szeptember 22-én jelentette be, hogy a kormánypárti frakciók a Nemzetbiztonsági Bizottságnál kezdeményezik a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyével kapcsolatos kérdések áttekintését.

Ennek legfőbb, közvetlen jogi indoka, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (rövid nevén párttörvény) 4. §-a többek között azt is rögzíti, hogy a párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el, továbbá a párt névtelen adományt sem fogadhat el.

A Nemzetbiztonsági Bizottságról tudni érdemes, hogy – állandó bizottságként – kezdeményező, javaslattevő, véleményező, egyes meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a területéhez kapcsolódó kormányzati-miniszteri munka ellenőrzésében közreműködő szervként látja el feladatát az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvénnyel összhangban. Az országgyűlési törvény alapján a kötelezően létrehozandó állandó bizottságok közé tartozik; kiemelt jelentőségét mutatja az is, hogy az egyetlen állandó bizottság, amelynek feladatkörét és tevékenységét külön törvényben, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben szabályozzák részletesen.

A helyzet szabályozási pikantériája, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke csak a mindenkori ellenzék képviselője lehet(május 2-a óta Sas Zoltán, a Jobbik képviselője tölti be ezt a posztot), ugyanis ez az országgyűlési bizottság részben a civil kontroll elemét jelenti a nemzetbiztonsági szolgálatok munkájának ellenőrzésében. A szolgálatoknak többek között rendszeres időközönként tájékoztatniuk kell a titkosszolgálati vonatkozású folyamatok, hatások, változások vizsgálatát és folyamatos figyelését ellátó parlamenti bizottságot.

Ez a kvázi külső (civil) parlamentáris kontroll és a részletes törvényi szabályozás hivatott biztosítani azt, hogy hazánkban – demokratikus jogállamként – a nemzetbiztonsági szolgálatok mindig és csak indokoltan, jogszerű módon folytassanak titkos információgyűjtést. Ezt garantálja továbbá, hogy az 1995. évi nemzetbiztonsági törvény értelmében a titkos információgyűjtés esetén bizonyos módszerek alkalmazásához az igazságügyi miniszter, vagy bíró írásos engedélye szükséges. Ilyen körbe tartozó eszközök például: a magánlakásban történtek megfigyelése és rögzítése technikai eszközökkel, levelek, küldemények, telefonbeszélgetés tartalmának megismerése és rögzítése, vagy például internetes levelezés vizsgálata, továbbítása.

Hazánk egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálataként az Alkotmányvédelmi Hivatal feladatkörébe tartozik az ország és az állampolgárok biztonságát érintő veszélyek és kockázatok felderítése, azok megelőzése; a többi között felderíti és elhárítja a Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket. Az Alkotmányvédelmi Hivatal információkat szerez, továbbá – a nyomozás elrendeléséig – bizonyos bűncselekmények felderítését is végzi (például az állam elleni bűncselekmények vagy bizonyos korrupciós bűncselekmények esetében). A demokratikus államrend, illetve a választás folyamata is ide tartozik, miután utóbbi alkalmával a szuverén államban a legfőbb vezető hatalomba emelés útján bízzák meg az adott politikai erőt az állam irányításával. Ennek a folyamatnak káros, külső beavatkozásoktól mentesnek kell lennie, és minden versengő félnek be kell tartania a szabályokat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – az észlelt előkészületekről szerzett információk birtokában – már 2021. november 26-án arról beszélt: az Egyesült Államok arra készül, hogy beavatkozzon a 2022-es magyarországi parlamenti választásokba. Ez alkotmányos aggályokat is felvet, miután Magyarország Alaptörvényének B) cikke a független, szuverén államiság elvét tartalmazza és a közhatalom forrásaként a népet jelöli meg. Az ENSZ Közgyűlése még 1970-ben a 2625. (XXV) sz. határozatban mondta ki az államok jogi egyenlőségét, valamint azt, hogy minden állam köteles tiszteletben tartani a többi állam jogalanyiságát, ebbe a szuverenitás védelmét, vagyis a beavatkozás tilalmát is beleértve.