Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Jogsértő volt-e az EP-képviselő eljárása az Echo TV riporterével szemben?

Hangfelvétel nyilvános felhasználása még közszereplő esetében is visszaélésszerű joggyakorlást valósíthat meg.

Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő, korábbi országgyűlési képviselő saját készítésű videófelvételen rögzítette, ahogy egy telefonbeszélgetésben, bírálja az Echo TV egyik műsorkészítő riporterét. A hétperces felvételen emiatt védekezésre kényszerülő műsorvezetőről készített felvételt a szocialista politikus – az érintett hozzájárulása nélkül – nyilvánosságra hozta, ezzel pedig törvénysértő, a magyar polgári jog normatív szabályozásával ellentétben álló cselekményt valósított meg.


Ennek jogi hátteréhez röviden érdemes definiálni a közbeszédben ma is gyakran alkalmazott közszereplő kifejezést, amely helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a közéleti szereplő kifejezést vezette be. A közszereplés fogalmi keretét a magyar bírói gyakorlat alakította ki, s a közéleti szereplő fogalma is nyitott, a Ptk. nem ad erre normatív meghatározást. Ide a bírói gyakorlat alapján nemcsak az a személy tartozik, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, hanem az is, aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította – ebbe a körbe pedig a politikai műsorokra specializált televíziós csatorna riportere is belesorolható.

Főszabályként az érvényes, hogy a nyilvános közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához, ez alól azonban kivételt jelenthet, ha a felhasználás visszaélésszerű.

Annak vizsgálatakor, hogy a felvétel készítése, illetve felhasználása visszaélésszerű volt-e, a bírói gyakorlat gyakran hivatkozik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, amelynek elvét a Ptk. 4. § (1) bekezdése mondja ki. A rendeltetésszerű joggyakorlás itt azt jelenti, hogy „a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a társadalom érdekével összhangban álljon.”

Az Európai Parlament Multimédiás Központja által közreadott képen Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselője felszólal a Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban, 2018. szeptember 11-én (Fotó: MTI/Európai Parlament Multimédiás Központja/Genevieve Engel)

Aki más képmásával vagy hangfelvételével visszaél, az megsérti a sértett – akár közszereplő – személyhez fűződő jogait. Az általános szabályt a Ptk. 75.§ (1) rögzíti, miszerint: „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” A (3) bekezdés szerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. Ebben az esetben azonban nincs, nem lehetett szó az érintett hozzájárulásáról.

Ha a felvétel az érintett nyilvános közszerepléséről készült, akkor ez a tény a visszaélésszerűséget kizárja a Legfelsőbb Bíróság az 1/2012. sz. büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatában foglaltaknak megfelelően. A fenti esetben azonban nem erről van szó, s itt fontos megjegyezni, hogy ebben a vonatkozásban feltétel, hogy az adott személy (akiről a nyilvánosságra hozott felvétel készült) a közszereplés szándékával, a nyilvánosság előtt való szereplés célzatával lépjen fel. Ennek alapján Ujhelyi a felvétel felhasználását visszaélésszerű módon valósította meg. A nyilvános közszereplés mindenképpen feltételezi a nyilvánosság előtt fellépő, megnyilvánuló személy erre irányuló szándékát (Győri Ítélőtábla ÍH2007.160.).

Megjegyzendő, hogy például egy képviselő esetén nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a választó bizonyos információkhoz hozzáférjen az érintett tekinteteben, ez a szempont azonban egy újságíró, riporter esetében általában hiányzik. Összességében tehát egy polikai gerillaakciónak indult telefonhívásból egy olyan jogilag aggályos helyzet keletkezett, amelyen különösen egy EP-képviselő sérelmes eljárásra esetében érdemes elgondolkodni.