Ingyen sör és parkolás – bukott népszavazási kezdeményezések, amelyek még az Alkotmánybíróságnál is kiverték a biztosítékot.
Karácsony Gergely bejelentette, hogy három, majd később, hogy még két kérdésben kezdeményezne népszavazást. A főpolgármesternek ilyen jogköre nincs, tehát ahhoz, hogy elrendelhető legyen a referendum tartása, még legalább 100.000 aláírást kell gyűjtenie. A főpolgármester alább idézett kérdéseivel összefüggésben olyan esetek kerülnek bemutatásra, amelyekben a kérdés megfogalmazásakor az előterjesztő nem volt tekintettel a népszavazás alól kivon tárgykörökre, vagy a népszavazásra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezésekre, ezért a referendum nem került kiírásra.
Egyetért-e Ön azzal, hogy minden hatvan év fölötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ingyenesen legyen jogosult SARS-CoV2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas tesztre?
Természetesen, a többség igennel voksolna, bármiről is lenne szó, amihez ingyen hozzáférhetnek, azonban a referendum jogintézményét nem erre találták ki, vagy ahogy az Nsztv. fogalmaz, a kezdeményezés a népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes.
Tegyünk egy kis kitérőt. A közjogi akadályokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezések természetesen átszőték az elmúlt évtizedek vonatkozó gyakorlatát. Lehessen ingyen parkolni, ingyen internetezni, a diákoknak és a nyugdíjasoknak pedig ingyen utazni, legyen ingyen a gyógyszer, s legyen ingyen a személyi igazolvány – egyebek mellett ilyen kérdéseket is népszavazásra bocsátottak volna az ezredfordulón és a 2010 előtti években. Meg azt, legyen-e ingyen a sör, és a közkedvelt italt kizárólag kocsmákban mérhessék. Arról is szavaztatták volna az embereket, hogy gyógyszert csak patikából vehessenek. A 2013-ig működő Országos Választási Bizottság (OVB, az Nemzet Választási Bizottság, NVB jogelődje) következetesen elvetette az „ingyenkérdéseket”, mert vagy a költségvetést érintették, vagy nem tartoztak a parlament hatáskörébe. Ilyen volt például a sör, de voltak még további „ingyenek” is: az ingyengyógyszer és az ingyenszemélyi. Ezekhez képest mértéktartó volt az a polgártársunk, aki csupán annyit szeretett volna, hogy az állam vállaljon készfizető kezességet a lakáshitelek után.
Más azt akarta, hogy „az államadósság állami hitelekkel ne növekedhessen”. Néhányan meg a képviselők körmére néztek volna: így aki hiányzik, ne kapjon fizetést, egy másik kezdeményezés pedig a honatyák költségtérítését kötötte volna számlához. Sőt, ha valaki rosszul viselkedik, hívják vissza – ez is szerepelt a kérdések között. Bár ezek is kevésbé szakszerűen és meglehetős pongyolasággal megfogalmazott ötletek, de legalább értelmezhetők. Mit kezdjünk viszont azzal, aki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájára, az orvosi kamarára, a jogászkamarára, meg a kereskedelmi és iparkamarára bízná, hogy kijelölje a „közmédiák” „egyszemélyes visszahívható vezetőit”, s ugyanezen szervezeteket hatalmazná fel, hogy döntsenek „mindennemű államtitkok titkosságáról”? Egyszóval: számos sajátos kezdeményezés született az évek során, amelyről az OVB-nek döntenie kellett.
Hasonló esetnek lehettünk szemtanúi, amikor K. Károly az „ingyensör ügyét” próbálta népszavazásra bocsátani. Az Országos Választási Bizottság, természetesen, elutasította a kezdeményezést, ami nemzetközi szerződéseket és az alkotmányt is sérti. A testület úgy ítélte meg, hogy a kérdés "piactorzító felvetés", valamint ellentétes a piacgazdasággal is. Az OVB határozata ellen K. Károly az Alkotmánybírósághoz fordult, az alkotmányosság védelmének legfőbb szerve azonban helyben hagyta a Bizottság döntését, valamint Kiss László alkotmánybíró kifizettette volna az indítványozóval az AB eljárási költségeit, rosszhiszeműségre hivatkozva.
Az Alkotmánybíróság 2007. április 24-én fontos határozatot hozott a témában: döntésével helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát,[1] amellyel az elutasította az ingyen sörrel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést.
A kérdést konkrétan így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy vendéglátó üzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?” Az Ab elvi éllel leszögezte: a jövőben az egyértelműség részének tekinti azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan.
Visszatérve Karácsony Gergely népszavazási ötletéhez, a következő kérdés így hangzik:
Egyetért-Ön azzal, hogy koncessziós szerződés keretében gazdasági társaságnak ne legyen átengedhető magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetése?
Ehelyütt meg kell jegyeznünk, hogy az Nsztv. 9. § (1) bek. szerint a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Az átlagember számára a gazdasági társaságok Ptk.-beli fogalma sem feltétlenül ismert, az azonban bizonyos, hogy a koncessziós szerződés távol áll a közérthetőnek számító kifejezésektől, így a voksukat leadók nem feltétlenül tudnának felelős döntést hozni.
A másik aggály a felvetéssel kapcsolatban, hogy az érintheti a központi költségvetést. A koncessziónak ugyanis pont az a lényege, hogy lehetőséget teremt a hatóságoknak, hogy magántőke bevonásával, a magánszférában kifejlesztett know-how-t használva, kiegészítsék a közszféra erőforrásait, és anélkül eszközöljenek új közcélú infrastrukturális és szolgáltatási befektetéseket, hogy ezzel további terhet rónának a közfinanszírozásra.
2015-ben került benyújtásra az alábbi kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon ne az állam kizárólagos hatáskörébe utalt tevékenység legyen?” A kérdésnek költségvetési vonzata volt, hiszen a költségvetési törvény (Kötv.) konkrét bevételként tartja nyilván a monopólium koncesszió útján történő hasznosításából származó várt díjbevételt. Egy eredményes népszavazás a bevételi jogcím megszűnését vonná maga után. A Kúria Knk.IV.37.339/2015/3. sz. határozatában kifejtette, hogy tekintet nélkül arra, hogy az adott helyzet szükségessé teszi-e a Kötv. módosítását, rendelkezéseinek érintettsége nem kétséges, ez pedig már megalapozza az Alaptörvény-ellenességet.
Karácsony Gergely „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI törvényt?” kérdése, amennyiben kiírják a népszavazást és az érvényes lesz, szintén érinti a költségvetést. Ugyanez mondható el arról a főpolgármester által felvetett kérdésről, miszerint „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?”
Az Alaptörvény deklarálja, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz elengedhetetlen lenne az Alaptörvény módosítása, erre irányuló kérdésről pedig nem lehet népszavazást tartani.
Az alkotmányozó hatalom gyakorlását nem csak a jelenlegi nemzeti alapokmányunk tiltja, de ugyanígy rendelkezett a 2012. január 1-je előtt hatályos Alkotmány is. 1999-ben a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom képviselője aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az OVB-hez azzal, hogy a kérelmezők országos népszavazást kívánnak kezdeményezni abban a kérdésben: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon a választópolgárok válasszák meg?”
Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel a régi Ve.-ben, a feltett kérdés pedig a régi Nsztv.-ben foglaltaknak, így hitelesítő határozatot hozott. A határozat ellen 1999. április 15-én, 16-án és 17-én is érkeztek kifogások az Alkotmánybírósághoz, melyeket az alkotmányosság védelmének legfőbb szerve egy eljárásban bírált el. A testület a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatban megállapította, hogy az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye, ezért az OVB határozatát megsemmisítette.
Végezetül az ingyen sörre vonatkozó referendum-tervhez kacsolódó határozathoz Kiss László akkori alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött, amelyhez Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság volt elnöke is csatlakozott. E szerint, ha valamely indítványozó olyan kérdés hitelesítését kéri, amely állam alkotmányos szerveinek munkáját (és a népszavazás intézményét) nyilvánvalóan eltéríti azok alkotmányos, rendeltetésszerű gyakorlásától, úgy megállapítható az indítványozó rosszhiszeműsége. – Nem állt volna tőlem távol ezért annak felvetése sem – írta Kiss László –, ha az Alkotmánybíróság az indítványozó esetében alkalmazta volna az akkori Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltakat, melynek értelmében: „Az Alkotmánybíróság az eljárásából eredő költségeket felszámíthatja az indítványozónak, ha annak rosszhiszeműsége az indítvány előterjesztésével kapcsolatban megállapítható.”
[1]26/2007. (IV. 25.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/52.)