Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Hokitól a Hondáig: hatalmas összegű büntetések, stószolt perek és kártérítések az USA-ban

A cégeknek komolyan kell venniük a fogyasztóvédelmet az Egyesült Államokban.

Az elmúlt években több esetben találkozhattunk olyan hírekkel, például a nemzetközi sportéletben, amikor egy sportszabálytalanság elkövetőjét magyar szemmel nézve brutális nagyságú pénzbüntetéssel sújtottak. Például 2016 elején az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) egyik játékosát azért, mert többször leterítette a vonalbírót, durván viselkedett, végül mintegy 565 ezer dollár (160 millió Ft) kártérítésre kötelezték. Az NHL a cselekvést szándékosnak értékelte, és a játékost kizárták a bajnokságból (eltiltva a játéktevékenységtől) további intézkedésig. Az amerikai jégkorongsportban agyonbírságolt játékosokkal szembeni pénzbüntetések nagyságrendjén nincs is semmi okunk meglepődni. A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) Fegyelmi Bizottsága által fegyelmi vétség elkövetése miatt esetleg pénzbüntetésre kötelezett játékos például olyan tettért felelhet ilyen módon, ha a Facebookján a játékvezetőket vulgáris módon sértegető, például rasszista jellegű megjegyzéseket posztol. Az egyik magyar játékosnak végül emiatt százezer forintot kellett fizetnie.


Ez a magyar felfogástól gyökeresen különböző, hiszen nálunk jellemzően nem a játékosokat sújtják pénzbüntetéssel, hanem inkább a szervezőket – a játékost másképpen szankcionálják, például eltiltják. A magyar rendszerben megítélt kártérítések általában százezres nagyságrendűek, legfeljebb 1-2 millió forintos bírságok. De mi ennek az oka?

Részben kulturális gondolkodásbéli különbségekkel, részben pedig a jogtörténettel függ össze. A fő ok, hogy Amerikában az elmúlt évtizedekben a kártérítésnek és a kártérítési felelősségnek egy egészen másfajta gyakorlata alakult ki. Ezt jól mutatja a termékfelelősség és az a klasszikus legenda az 1970-es évekből, amely már többféle variációban is napvilágot látott, s amely szerint egy idős asszony az unokáktól ajándékba kapott mikrohullámú sütőben próbálta megszárítani macskáját. A történet szerint ugyanis az unokák útmutatása úgy szólt, hogy bármire használhatja azt, amire a rendes sütőjét szokta, a hölgy pedig mindig a nyitott sütőajtóban szárítgatta macskáját… Az így elpusztult háziállat miatt beperelt – a mikrohullámú sütőt forgalmazó – cégnek végül kártérítést kellett fizetnie – merthogy nem volt benne a használati utasításban, hogy mire lehet, és mire nem lehet használni a terméküket.

Hogy ez tényleg csupán legenda, lehetséges. Viszont az megtörtént, hogy a 2000-es évek elején egy 79 éves amerikai nő – 640 ezer dolláros kártérítési összeget kapva – pert nyert az egyik étteremlánc ellen, miután a magára öntött kávétól harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. De még tolvaj is kaphat kártérítést: ugyanis egy tizenkilenc éves Los Angeles-i fiatalember 74 ezer dollárt és orvosi kiadásainak megtérítését kapta, mert áthajtottak a kezén egy Honda gépkocsival. Az ifjú ugyanis nem vette észre, hogy valaki már ül a kocsi kormányánál, miközben ő megpróbálta ellopni a dísztárcsákat.

Kicsit tovább gombolva a témát: az új magyar Ptk. alapján a személyiségi jogok megsértésének szankciója – a nem vagyoni kárért járó kárpótlás megszüntetésével – a sérelemdíj lett, amelynek összegét a bíróság az eset összes körülményére, különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel állapítja meg. A sérelemdíj ebben a felfogásban elsősorban a jogsértés vagyoni elégtétellel történő, közvetett jóvátételét jelenti.

A sérelemdíj részben büntetést jelent, funkciója ugyanis kettős: egyrészt a személyiségi sérelem vagyoni kompenzálása, másrészt a személyiségi jogsértés magánjogi büntetése. A korábbi Ptk. alapján az, akit személyhez fűződő jogaiban megsértettek, nem vagyoni kártérítés iránti igényt érvényesíthetett bíróság előtt. Ugyanakkor a nem vagyoni kártérítés összegének bizonyítása igen nehéz volt és a személyhez fűződő jogaiban megsértett fél számos esetben komoly és összetett bizonyítási eljárásra kényszerült. A 2014-es Ptk. viszont a sérelem bekövetkeztét a jogsértés megvalósulásával vélelmezi. A sérelem bekövetkeztének tényét természetesen igazolni kell. Kicsit témánk elejéhez visszakanyarodva: az ezen jogintézmény által érintett személyiségi jogok egyik legfontosabb csoportját éppen az élet, a testi épség és az egészség megsértése jelenti. Mindez az ember biológiai létéből fakadó alapvető jog, amely felöleli az élethez való jogot is, mely abszolút jellegű, tehát korlátozhatatlan, minden más jogot megelőző alapjog.

Nemrégiben látott napvilágot az a hír, hogy az Ikea vállalta, hogy 46 millió dollárt fizet egy kaliforniai kisgyermek szüleinek, akiknek gyereke meghalt, amikor a társaság által forgalmazott egyik öltözőszekrény ráesett a gyerekre 2017-ben - jelentette be a család ügyvédje. A két éves Jozef Dudek szüleinek ügyvédjei szerint ez az egyik legnagyobb összegű rendezési eljárás, amelyet az Egyesült Államok története során a gyermek halála okozott. A megállapodás közel háromszor annyi, mint amit az Ikea fizetett a hasonló perek rendezéséhez 2016-ban, amikor 50 millió dollárt osztottak szét három család között.

"Nagyon hiányzik nekünk" - mondta Joleen Dudek, Jozef anyja. "Ebben az évben áprilisban ötéves lenne. Soha nem gondoltuk, hogy egy kétéves egy ruhatartót felboríthat. Csak később megtudtuk, hogy ez a szekrény instabil és nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak, és hogy ez más kisfiúkkal is megtörtént.”

Az Ikea is megerősítette az elszámolás összegét. "Noha egyetlen rendezés sem változtathatja meg a tragikus eseményeket, amelyek ide vezettek, a család és az összes érintett kedvéért, hálásak vagyunk azért, hogy sikerült egyezségre jutnunk" - rögzítette a cég nyilatkozatában. "Továbbra is elkötelezettek vagyunk azért, hogy proaktívan és együttműködve foglalkozzunk ezzel a rendkívül fontos otthoni biztonsági kérdéssel. Mélységes részvétünket fejezzük ki."

Az Ikea öltözőszekrényeket legalább kilenc gyermek halálához és tucatnyi sérüléshez kötik. A balesetek gyakran akkor fordulnak elő, amikor egy gyermek a szekrény egyik fiókját kihúzza, és ezáltal a szekrény felborul.

A társaság, a világ legnagyobb bútorkereskedője, 2016-ban 17,3 millió szekrényt vont ki a forgalomból, köztük a Malm három fiókost is, amely Jozefre, az elhunyt kisfiúra is, billentek. A kivont öltözőszekrények milliói továbbra is használatban vannak, és a társaság az egyezség részeként beleegyezett abba, hogy szélesíti a fogyasztók számára a visszahívásról szóló tájékoztatást - mondta Alan Feldman, a családot képviselő Philadelphia Feldman Shepherd ügyvédi iroda.

Jozef volt az első gyermek, aki meghalt a visszahívás bejelentése után. Craig és Joleen Dudek a 2018-ban Pennsylvaniában, ahol az Ikea USA székhelye található, peres eljárásban nyilatkoztak arról, hogy nem tudtak a visszahívásról, és hibázott a társaság, mert közvetlenül nem értesítették őket. Dan Mann, a család másik ügyvédje, hétfőn elmondta, hogy az Ikeának a szülők elérhetőségei megvannak, mert a szekrényt Ikea hitelkártyával vásárolták meg. Így közvetlenül is lehetősége lett volna a szülők értesítésének.

A peres felek állításai szerint az Ikea már régóta tudta, hogy az öltözők „indokolatlan veszélyt jelentenek és nem biztonságosak”, de továbbra is értékesítették őket. A piacról visszavont és átalakított szekrények nem feleltek meg az iparág biztonsági stabilitási szabványának. A szabvány célja annak biztosítása, hogy az öltözőszekrény egyenesen maradjon, ha egy gyermek kihúzza annak valamelyik fiókját, még akkor is, ha a szekrény nincs rögzítve a falhoz. Az Ikea szerint az öltözőszekrények csak a rögzítéskor voltak biztonságban az összeszerelési útmutató szerint.

Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok Fogyasztóvédelmi Biztonsági Bizottsága szerint kéthetente meghal egy gyermek, mivel a bútordarab, egyéb készülék vagy televízió rájuk esik. Évente körülbelül 28 000 ember sérül meg ilyen események során, ezeknek több mint fele gyermeke.

Összességében kijelenthető, hogy a büntetés maga egyfajta pedagógiai sőt társadalomformáló eszköz is, amely alkalmas lehet a bűnelkövető/károkozó motiválására és ösztönzésére, sőt a büntetés mint társított kellemetlen következmény – pl. bírság képében – egyes amerikai kutatások eredményei szerint sokkal erősebben befolyásolja az emberek viselkedését, mint ha például jutalmazzák őket. Ha ez igaz – bár ennek ellenkezőjét is állítják pszichológiai tanulmányok –, akkor például a büntetésként, elszenvedni szánt hátrányként kirótt magas összegű pénzbüntetések akár célra is vezethetnek az észak-amerikai gondolkodás által meghatározott, igazság szolgáltatására felállított szabályrendszerekben.