Ezek a Trump elleni vádpontok – miért megalapozatlanok a volt elnök elleni eljárások?
Négy hónapon belül harmadszor kezdeményezett bűnvádi eljárást az ügyészség Donald Trump volt amerikai elnök ellen, amelyek kapcsán korábban megszólalt Alan Dershowitz harvardi jogi professzor, legendás amerikai védőügyvéd – aki magát és Hillary Clinton barátjának vallja - az ügyeket „a büntető igazságszolgáltatási rendszer átpolitizálása szélsőséges példájának” nevezte.
De vegyük sorra az egyes eljárásokat, hogy megbizonyodhassunk Dershowitz határozott szakmai álláspontjának igazságáról.
A 2023. áprilisi vádemelés
Az ügy középpontjában az áll, hogy a vád szerint szerint Trump még a 2016-os kampánya során, akkori ügyvédjén, Michael Cohen-en keresztül 130 ezer dollárt fizetett ki Stormy Daniels pornószínésznőnek, hogy hallgasson a kettőjük között állítólag tíz évvel korábban zajlott intim kapcsolatról. Trump tagadja, hogy intim viszonya lett volna Danielsszel, és tagadja, hogy üzleti nyilvántartásokat hamisított volna, hogy a kifizetést eltitkolja.
Érdekes adalék, hogy Alvin Bragg, egy New York-i, Soros György által támogatott kerületi ügyész emelt vádat Trump ellen. Mint ismeretes – erre a floridai kormányzó és republikánus elnökjelölt Ron de Santis is felhívta a figyelmet – Soros György hatalmas összegeket költött arra, hogy Alvin Bragg manhattani kerületi ügyész lehessen. Az amerikai spekuláns egymillió dollárral finanszírozta azt a Color of Change nevű civil szervezetet, amely jelentősen befolyásolta 2021-es kerületi ügyészi választás kimenetelét, amelyen a balliberális Demokrata Párt színeiben induló Alvin Bragg legyőzte jobboldali, republikánus párti ellenfelét. Soros György fia, Jonathan Soros és annak felesége, Jennifer Allan Soros is támogatta pénzzel Bragg kampányát, fejenként tíz-tízezer dollárral.
Juan Merchan, a Trump ügyében elnöklő bíró kisebb támogatásokat adományozott progresszív csoportoknak (Progressive Turnout Project, Stop Republicans) és Joe Biden 2020-as elnökválasztási kampányának (Biden for President). Merchant lánya Kamala Harris 2020-as elnökválasztási kampányának digitális igazgatója volt, és számos más demokrata kampányban is dolgozott.
A vád megalapozatlansága körében utalhatunk arra - Az ügyben 2019-ben az ügyészség nem kezdeményezett vádemelést, és tavalyelőtt az Egyesült Államok szövetségi választási bizottsága is elutasította azt. Csak azt követően került erre sor, hogy tavaly hivatalba lépett Alvin Bragg, aki választási ígéretei között szerepeltette Donald Trump bíróság elé állítását.
Jim Jordan, az amerikai képviselőház jogi bizottságának republikánus elnöke és több más magas rangú republikánus képviselő levélben fordult Alvin Bragghez, amelyben a vádemeléssel végződő vizsgálat dokumentumait kérték a kerületi ügyésztől és Bragg csapata ennek nem tett eleget. Az ügy egyik kulcsfigúrája ráadásul az a Michale Cohen, akit három év börtönbüntetésre ítéltek, miután 2018-ban bűnösnek vallotta magát adócsalásban és a kampányfinanszírozási törvények megsértésében. Cohen szavahihetőségét már korábban is számos kritika érte (pl. ún. Costello ügyben)
Joe Tacopina, Trump ügyvédje szerint a vád tárgyai csupán "jogi szolgáltatásokra" vonatkozó kifizetések, "belső üzleti feljegyzések" voltak, amelyeket nem nyújtottak be az Internal Revenue Service (IRS) vagy a Federal Election Commission (FEC) számára. „Ma a jogállamiság az Amerikai Egyesült Államokban meghalt”
A 2023. júniusi vádemelés
Merrick Garland igazságügyi miniszter Jack Smith különleges ügyészt nevezte ki tavaly a Donald Trump ellen folyó vizsgálatok felügyeletére. Ennek keretében a volt elnök floridai rezidenciáján tavaly augusztusban bejelentés nélküli házkutatást tartott a nyomozó hatóság, amely során minősített iratokat foglaltak le.
A vádirat eredetileg 37 vádpontot tartalmazott, amelyet az ügyész a múlt héten további hárommal egészített ki. Trumpot egyebek mellett az igazságügyi szervek munkájának akadályozásával, a hatóságok félrevezetésével és a kémkedésről szóló törvény megsértésével vádolják.
Alan Dershowitz harvardi jogi professzor, korábbi legendás amerikai védőügyvéd tárgyügyben az alábbi szempontokat hozta fel a megalapozatlanság körében:
- Az igazságszolgáltatás akadályozása: a vádpont rendkívül gyenge (alapja, hogy egy felvételen bizonyos dolgokat sugallnak valakinek, miközben dobozokat mozgatnak). → ez egy olyan ügy, amely nem került volna elő, ha Trump nem jelenik meg Joe Biden kihívójaként.
- Az igazságszolgáltatás akadályozásának egyértelmű esete, amikor bizonyítékokat semmisítenek meg. Több ilyen ügy is volt már, többek között Richard Nixon esete, amely a korábbi elnökök, jelenlegi elnökök, elnökjelölt-aspiránsok számára a mérce. A Trump ellen felhozott vádak nem felelnek meg ennek.
- Kettős mérce: Hillary Clinton volt külügyminiszter, demokrata elnökjelölt ellen is minősített adatokkal összefüggő vádak fogalmazódtak meg korábban, de ebben az esetben a hatóságok annak ellenére sem vizsgálódtak érdemben, hogy bizonyítékok voltak arról, hogy Clinton titkos információkat semmisített meg. (Clinton 2009 és 2013 között külügyminiszterként egy magánszerveren keresztül kommunikált, amivel megsértette a hivatali előírásokat. Utólag megpróbálta eltüntetni a nyomokat, törölt 33 ezer e-mailt, letörölte a számítógépek merevlemezeit, valamint savval mosta át azokat, kalapáccsal összetörte a mobiltelefonokat és eltávolította belőlük a SIM-kártyákat.)
- Smith megpróbálja megkülönböztetni Trump esetét a hasonló ügyektől, és nem a minősített anyagok kezelésével kapcsolatos gondatlanság vagy súlyos gondatlanság miatt emelt vádat, hanem egy magasabb szintű jogszabály alapján, amely szándékosságot követel meg. A bizonyítás a vádhatóságot terheli, melynek kapcsán nem lesz könnyű dolguk.
A 2023. augusztus 2-i vádemelés
A 2020-as választás utáni hatalomátadással kapcsolatban emeltek vádat a volt elnök ellen. A 45 oldalas dokumentum szerint Donald Trump hamisan állította a 2020-as elnökválasztás után, hogy ő nyerte a választást, és állítása valótlanságával ő is tisztában volt. Mindezzel az eredmény megmásítását próbálta elérni különböző tisztségviselőknél, saját alelnökénél és a kongresszusnál is. A 2021. január 6-i tüntetések jelentette káosz a vádhatóság szerint a volt elnök „őszintétlensége, csalása és megtévesztése” miatt alakult ki, melyet Trump arra próbálta felhasználni, hogy késleltesse a választások eredményének hivatalos jóváhagyását a Kongresszusban.
Vádpontok többek között: az Egyesült Államok rovására bűnszövetkezetben elkövetett csalás; a Joe Biden beiktatását célzó hivatalos eljárás akadályozása. A vádirat Donald Trump mellett hat bűntársat említ, köztük a volt elnök jogászait és egy politikai tanácsadót, de neveket nem tartalmaz.
Jonathan Turley jogtudós, a George Washington Egyetem közjogi professzora az alábbi szempontok alapján tartja megalapozatlannak a vádat:
- Komoly jogi problémák vannak a vádirattal, hiszen a megfogalmazott vádak a szólásszabadság részét képezik, mely az amerikai alkotmány első kiegészítése által védett jog.
- Az ügyészeknek továbbá - az első kiegészítés mellett - a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntéseivel is szembe kell menniük → az igazságszolgáltatási szerv 2012-ben ugyanis az Egyesült Államok kontra Alvarez ügyben egy politikus esete kapcsán hozott ítéletében 6-3 arányban kimondta, hogy alkotmányellenes a hazugságok büntethetővé tétele. A bíróság ennek kapcsán úgy érvelt, hogy: „olyan széles cenzori hatalmat adna a kormánynak, amelyre sem e bíróság eseteiben, sem alkotmányos hagyományainkban nem volt példa. E hatalom gyakorlásának puszta lehetősége is borzongást kelt, olyan borzongást, amelyet az első kiegészítés nem engedhet meg, ha a szabad beszéd, a gondolkodás és a diskurzus továbbra is szabadságunk alapját képezi”.
- A vádirat arra alapoz, miszerint Donald Trump tisztában azzal, hogy az általa a választási eredményekkel kapcsolatban tett állítások hamisak. Ugyanakkor Trump csak azt mondta, amit a jogászoktól és a tanácsadóitól hallott, vagyis a vádhatóság a volt elnök kollégáiba vetett bizalmát kéri számon.
- Kettős mérce: „Hogyan lehet jogilag bizonyítani, hogy Trump valóban nem hitte el a hamis állításait? És még ha be is lehet bizonyítani, hogy Trump hazudott, hogyan lehet jogilag megkülönböztetni a valótlanságait azoktól a hazugságoktól, amelyeket más politikai vezetők mondtak az évek során?” → a demokraták ügyvédei is a Trumpéhoz hasonló állításokat fogalmaztak meg 2021-ben, mondván, a New York-i választásokon több ezer szavazatot cserélhettek vagy változtathattak meg a szavazógépek.
Az eljárás tekintetében megszólalt Andy McCarthy volt szövetségi ügyész és New York déli körzetének helyettes államügyésze, aki szerint minden vádpontban jelentős jogi problémák vannak, és akkor még el sem jutottunk addig a bonyolult problémáig, hogy megpróbáljuk bizonyítani Trump szándékát.” „Az ügy nem feleltethető meg a Legfelsőbb Bíróság idén májusban közzétett tett csalás definíciójának. A csalás a szövetségi jogban olyan terv, amelynek célja, hogy valakitől pénzt vagy fizikai tulajdont csaljanak ki.” A korábbi vezető ügyész szerint „Minimum vitatható a jogellenes összeesküvés vádja is, amely a friss vádirat legsúlyosabb, a súlyosbító körülmények miatt akár halálbüntetéssel sújtható pontja.”
McCharty szerint „Smith különleges ügyész egy olyan törvényt használ, amelyet közvetlenül a polgárháború után hoztak, és amely valójában a Ku-Klux-Klannak a déli fekete szavazók elleni erőszakos megfélemlítését vette célba, és aminek semmi köze ahhoz, amiről itt szó van.”
Ezen ügyben ráadásul Trump következetesen azt nyilatkozta, hogy a Capitoliumhoz való békés felvonulást támogatja, mely nehezen feleltethető meg a lázító összeesküvés büntetőjogi tényállásának.