Európai Bíróság: Egyes tagállamok mellett a Bizottság is vonakodó Schengen védelmében

Az Európai Bíróság 2022. április 26-án ítéletet hozott a C-368/20 NW v. Landespolizeidirektion Steiermark (Stájerország nevű tartományt érintő) és C-369/20 NW v. Bezirkshauptmannschaft Leibnitz (stájerországi járásközpont) egyesített ügyekben megállapította, hogy az Európai Unió tagállamai csak szigorú feltételek mellett vezethetnek vissza határellenőrzést a schengeni övezeten belül.

Az ítélet befejező részének megállapításai alapján az Európai Bizottság különösen hallgatott, amikor a tagállamok értesítették a határellenőrzés visszaállításának szándékáról (amikor azonban az egyéni kérelmező által indított eljárásban állásfoglalásra kényszerült, az ilyen határellenőrzést szükségtelennek és aránytalannak ítélte). A luxemburgi testület szerint a Schengeni határellenőrzési kódex (SBC) egyértelmű felügyeleti jogkörrel ruházza fel a Bizottságot a 27. cikk (4) bekezdésben foglaltan, amely jogkörét vélemények kibocsátásával és a tagállamokkal való politikai kapcsolattartással kell gyakorolnia, továbbá a tagállamoktól elvárható, hogy információt cseréljenek, konzultáljanak egymással, és együttműködjenek a Kódex 27. cikkében foglaltakkal összhangban, hogy így biztosítsák a szabad mozgás és a közbiztonság közötti egyensúlyt

A Bíróság döntése alapján kimondható: mind Ausztriának, mind a Bizottságnak – a döntési lehetőségek közötti választásnál – jobban figyelembe kell vennie az arányosság követelményét a vívmányok megőrzése érdekében, valamint az érdekelt felek számára egyaránt elfogadható megoldások biztosításának fontosságát Magyarország 2008. január 1. napja, míg Ausztria 1997. január 1. napja óta tagja a Schengeni övezetnek.

 A Robert Schumann által megálmodott Európa egyesek szerint végnapjait éli, ez azonban nem jelenti azt, hogy (akár pozitív irányban) nem transzformálódik, nem esik át radikális változáson az öreg kontinens politikai és gazdasági  kényszerközössége. Most még a magyarok is inkább EU pártiak, de ez gyorsan változhat. A korábbi mini-Schengen hagymázas gondolata, a határok visszaállítása, a kétsebességes Európa felerősödése erodálhatja a népszerűséget. Az Európai Unió vezetői nem tudták megakadályozni az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságait, – értve ez alatt a Brexitet, a tömeges migrációval megjelenő terrort, vagy éppen a mediterrán térség gazdasági recesszióját – azonban a felelős konzekvenciát nem vonták le. Így ahelyett, hogy a józan ész parancsait követnék, védekezésképpen azokat a tagállamokat büntetik, akik nem hajlandóak úgy táncolni, ahogy Brüsszelben fütyülnek. A brit referendum jó példa arra, hogy ezt a felelőtlen uniós ámokfutást egészséges nemzetek hogyan jutalmazzák.

Az európai polgárok közel 70 százaléka úgy gondolja, hogy Schengen az egyik legértékesebb uniós alapintézmény. Valóban, alapvetően a schengeni vívmányok, az acquis a biztonság és a szabadság kombinációját teremtik meg. Lehetőséget adnak az európai polgároknak arra, hogy szabadon mozogjanak a tagállamok területén, és lehetőséget biztosítanak a tagállami rendőrségek számára, hogy szorosan együttműködjenek más országok bűnüldöző szerveivel.

Az Európa Unió jövendő vezetésének végre fel kell majd ismernie, hogy a valóban Európa-párti és szolidáris tagállamok elismerésének hiánya és a nemzetállamok támogatásának elmaradása közép- és hosszú távon kikezdheti az Unió egységét is, hiszen a ma elsősorban a bevándorló országok dominálta Unióban az önfeladó tagországok kerülhetnek kibékíthetetlen ellentétbe az identitásuk védelméért küzdő nemzetállamok egyre szorosabb szövetségével. A nemzetállami szinteken már teret nyerő szemléletnek így – legkésőbb a jövő júniusi EP-választásokat követő időszakban – be kell épülnie az Európai Unió legfőbb végrehajtó szervének, a Bizottságnak a munkájába is. Hiszen sokak szerint manapság éppen azok az európai és uniós intézményi vezetők jelentik a legnagyobb veszélyt az Unió alapvető értékeire, akik a legtöbbet szoktak beszélni ezekről az értékekről. Szintén elterjedt nézet, hogy az Európai Unió belső szabad világát, Schengent éppen azok az országok kezdték felszámolni, amelyek felelőtlen migrációs politikát tanúsítottak, és korábbi súlyos felelőtlenségükkel saját polgáraikat is veszélybe sodorva, hosszú idő után ismét belső határellenőrzéseket vezettek be. Fölmerül a kérdés: ilyen vezetők milyen alapon papolnak az EU-s értékek megsértésével más országokat, és vajon valójában kik azok, akik Európát és annak alapvető eszméit, vívmányait következesen védelmezik?

Ami a vonatkozó jogszabályi hátteret illeti Schengen kapcsán, meglehetősen egyértelmű. Az EUMSZ. 21. cikke a megkülönböztetés tilalma és az uniós polgárság kapcsán kimondja, hogy a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 45. cikke szerint a mozgás és tartózkodás szabadsága alapján minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A Szerződésekkel összhangban a mozgás és tartózkodás szabadsága a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak is biztosítható. Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló irányelv rögzíti, hogy a nemzeti határellenőrzéskor alkalmazandó, úti okmányokra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós polgárok érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel, és családtagjaik, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, érvényes útlevéllel beutazhassanak a területükre. Az uniós polgároktól beutazási vízum vagy azzal egyenértékű formai követelmények nem kérhetők. Végezetül álljon itt a Schengeni Egyezmény 2. cikke, amelynek nyomán a belső határokat bármely ponton személyellenőrzés nélkül lehet átlépni. Közrendvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből azonban bármely Szerződő Fél – a többi Szerződő Féllel való konzultációt követően – határozhat úgy, hogy korlátozott időre a belső határokon a helyzetnek megfelelő nemzeti határellenőrzést végez. Ha közrendvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből azonnali cselekvésre van szükség, az érintett Szerződő Fél szükség szerint intézkedik, és erről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a többi Szerződő Felet.

Visszagondolva arra az időszakra, amikor a luxemburgi Schengen városkájában, a Mosel folyón ringatózó Princesse Marie-Astrid hajó fedélzetén Németország, Franciaország, valamint a három Benelux-állam aláírták a vonatkozó egyezményt, a céljuk vélhetőleg a négy uniós szabadság kiterjesztése és nem lassú megfojtása volt.