Európa nagy pénzmosási botrányai – Magyarország régóta és következetesen tartja álláspontját

A pénzmosást Amerikában az 1986-os Money Laundering Control Act óta minősítik törvényi úton bűntettnek. Az Egyesült Államok Törvénykönyve 18. címének 1956. szakaszában foglalt jogszabály megtiltja az egyének számára, hogy bizonyos meghatározott bevételekből származó jövedelemmel pénzügyi tranzakcióban vegyenek részt: ezek bűncselekmények, úgynevezett „meghatározott jogellenes tevékenységek” (röviden „SUA”). A törvényi tényállás leírása szerint az ilyen magánszemély a tranzakció során kifejezetten el kívánja rejteni a pénzeszközök forrását, tulajdonjogát, illetve ellenőrizhetőségét (a törvény egyébként nem határoz meg minimális küszöbértéket a pénzösszeg tekintetében). Egy másik angolszász példát is említve: az Egyesült Királyságban a 2002-es Proceed of Crime Act tartalmazza az ország elsődleges pénzmosás elleni jogszabályait. Ezen brit szabályozás alapján a főbb pénzmosási bűncselekményekért az érintettek legfeljebb 14 év szabadságvesztéssel büntethetők.

Az Egyesült Államok egyik legismertebb pénzmosási botránya a Bank of New York ügye volt, amely arról szólt, hogy az 1990-es évek végén 7 milliárd dollárnyi orosz tőkekiáramlást mostak át banki vezetők által ellenőrzött számlákon. Az ügyben 2005 őszén született megegyezés: ekkor a szövetségi ügyészek arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy a Bank of New York hajlandó 38 millió dollár büntetést és áldozati kártérítést fizetni azt követően, hogy több éven keresztül tartó tevékenységként, a hatóságok számára idővel gyanússá vált orosz és amerikai bankszámlákkal – és más csalárd tranzakciókkal kapcsolatosan – csalást, illetve pénzmosást valósítottak meg.

A londoni székhelyű univerzális banki holding, a HSBC 2012 decemberében rekordösszegű, 1,9 milliárd dolláros bírságot fizetett egy sokszáz millió dollár értékben elkövetettpénzmosásért, amely 2000-es években kábítószer-csempészek, terroristák és szankcionált kormányok (például Irán vezetése) felé történt meg. Ez a legnagyobb pénzbírság volt még az 1970-ben elfogadott banktitokról szóló törvény (Bank Secrecy Act) értelmében, mivel összesen négy, az Egyesült Államok pénzügyi rendszerének védelmét szolgáló törvényt is súlyosan megsértett a pénzügyi szolgálató holding. A HSBC ezek alapján legkevesebb 881 millió dollár kábítószerből származó bevételt „moshatott ki” az USA pénzügyi rendszerén keresztül nemzetközi kartellek számára, valamint további 660 millió dollárt „dolgozott fel” egyes bankok számára egyébként amerikai szankciókkal sújtott országokban.

A brit multinacionális bank, a Standard Chartered összesen 330 millió dollár bírságot fizetett azért, mert több százmilliárd dollár értékben pénzmosást valósítottak meg Irán felé. Erre a 2000-es években került sor, és „közel egy évtizeden keresztül 60 ezer tranzakció elrejtésével 250 milliárd dollár értékben”. Az eset végkifejlete úgy is tekinthető, hogy a bűntetthez képest végül aránytalanul alacsony pénzügyi büntetést kellett fizetniük, vagyis ennyivel „megúszták” a bűncselekmény büntetőjogi következményeit (ez hasonlítható a Bank of New York esetéhez, ahol végül megegyezés született).

A pénzmosás a kontinentális Európában is üldözött bűntett, így például Németországban az Büntető Törvénykönyv (röviden StGB) 261. §-a szerint büntetik. Az alapbűncselekményből való levezetésnél a törvényi elembe beletartoznak mindazok a pénzügyi tárgyak, amelyek csere- és átalakítási műveletek után az eredeti pénzügyi tárgy helyére léptek. A németországi szabályozásban a pénzmosás kísérlete és – a többi bűncselekményhez hasonló módon – a pénzmosásban való közreműködés is súlyosan büntetendő. A büntetési tételek köre 5 évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés, továbbá a büntetés 6 hónaptól tíz évig terjedhet abban az esetben, ha azt kereskedelmi vagy szervezett alapon, folytatólagosan követték el. De bűncselekmény az is, ha a törvény szerinti elkövető súlyos gondatlanságból cselekszik azáltal, hogy nem ismeri fel a nyereségek bűncselekményből való származását.

Németországi bankintézetek is keverednek időről időre nemzetközi pénzmosási ügyekbe. Így például megvádolták a Deutsche Bankot a Global Laundromat névre keresztelt kiterjedt pénzmosási rendszerben való érintettséggel, amely hálózati program olyan titkos orosz számlákat érintett, amelyekre 2010 és 2014 között Európai Unión belüli – észtországi, lettországi és ciprusi – bankokból utaltak át. Sajtóforrások becslése szerint a pénzmosás összértéke elérheti a 80 milliárd dollárt is, és a német bank ellen – az előbbi ügye mellett – vizsgálat folyik az Európa legnagyobb bankbotrányában való részvétele miatt is, amely a dán Danske Bankon keresztül 200 milliárd eurós értékben valósult meg,orosz forrásból.

Ami az európai kereteket illeti, az Európai Parlament 2015. május 20-án elfogadta a 2015/849-es számú negyedik pénzmosás elleni irányelvet. Az új szabályozás annyiban hozott pluszt a korábbiakhoz képest, hogy például több állami tisztviselő kerül az irányelv hatálya alá, és a tagállamoknak új nyilvántartásokat kell létrehozniuk a „haszontulajdonosokról”.Az Európai Unió a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben különösen a könyvelők, könyvvizsgálók, valamint az adószakértők és adótanácsadók szerepét hangsúlyozza. A nemzetállamok felelőssége továbbá kétségkívül kiemelendő ebben a körben, vagyis csak erős tagállamok szoros összefogásával – és semmiképpen nem egy szupranacionalizált Európai Egyesült Államok keretei között – lehet felvenni eredményesen a küzdelmet. Összességében tehát egy minél kevesebb veszteséggel járó, valóban hatékony nemzetközi együttműködésre van szükség. Az Európai Bankhatóság (EBA) részben ennek jegyében 2022 elejétől elindította a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni (AML/CFT) központi adatbázisát.

Magyarország régóta élen jár a terrorizmus és pénzmosás elleni küzdelemben. Ezért is ellenzi következesen, lassan nyolc év óta az ellenőrizetlen és illegális migrációt, továbbá 2019-ben ezért is emelte fel szavát például amiatt, hogy – bár az EU-ban papíron szigorú a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás, és elvileg senkinek nem lehetne például anonim bankkártyája – az Európai Bizottság 2017-től migránskártyákat finanszírozott legkevesebb 40 milliárd forint értékben. A magyar kormány álláspontja következetesen az, hogy Európában legelsősorban a már meglévő törvényeket, és világos jogszabályi előírásokat kellene betartani és betartatni, és bűncselekmény gyanúja esetén az elkövetésben valóban részt vevőket minél hamarabb vádemeléssel, az előírt szankciókat kiszabó büntetőeljárás alá kell vonni.