Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Európa arcfedőben: szigorítás és szankciók a vírusjárvány miatti maszkviselés szabályozásában

A franciáknál közel 50.000 Ft-nak megfelelő bírság jár a renitenseknek

Az arcmaszkok viselése a COVID-19 (új típusú koronavírus okozta) világjárvány idején a különféle közegészségügyi ügynökségek és állami kormányok által megtett – részleteiben eltérő – ajánlások, illetve kötelezően betartandó intézkedések formájában nyert mindennapi, ámde különös jelentőséget.

  1. március 31-én a türingiai megyei jogú városban, Jénában született először döntés Németországban arról, hogy április 6-ától kötelezővé teszik a maszkok, illetve arcot (szájat, orrot) elfedő ruhadarabok (például sál) használatát a közösségi területeken. Április 2-án a Robert Koch Intézet, a szövetségi járványügyi hatóság megváltoztatta korábbi ajánlását – miszerint csak a COVID-19-tüneteket mutató emberek viseljenek maszkot –, így akkor a tünetekkel nem rendelkezőket is bevonták a védekezésnek ebbe a formájába. Később, áprilisban Németország-szerte kötelezővé tették a szőtt anyagból készült maszkok viselését a tömegközlekedésben, valamint a legtöbb német tartományban a vásárláshoz is.

Július óta Franciaországban mindenki számára kötelező a maszkviselés az üzletekben és más, zárt közhasználatú területeken. Lengyelországban április 16-án ugyancsak kötelezővé tették az ajkak és az orr elfedését mindazok számára, akik elhagyják otthonukat (például eldobható vagy szőtt anyagból varrt maszkkal, ruhával vagy sállal).

Olaszországban legelsőként Lombardia és Toszkána régiók tették kötelezővé az arcmaszk viselését április elején, az otthonról történő elindulás előtt. Mára pedig Olaszország-szerte kötelező a maszkhasználat (kivéve 6 éven aluli kiskorúak esetében).

Ami a szankcionálást illeti, például Franciaországban azokat a személyeket, akik július 20-ától nem viselnek maszkot zárt és fedett nyilvános terekben, szabálysértés miatt 135 euró (kb. 47-48 ezer forintnak megfelelő nagyságú) pénzbírság fenyegeti.

A Direction Générale de la Santé irányító egészségügyi hatóság kapcsolódó nyilatkozata kiemelte a tömegközlekedés esetét, a 135 euró bírságot 4. osztályba sorolható jogsértés szankciójának minősítve. A francia szakhatóság ugyanakkor nem határozott meg további bírságnagyságot.

Április végétől Németországban 15 eurótól 5000 euróig terjedő bírságot szabnak ki – az összeg nagysága szövetségi államonként változik, sőt egyes tartományi államokban nincs is ilyen bírság –, mivel az arcmaszk viselését kötelezővé tették a tömegközlekedésben.

Lengyelországban különös bírósági eseteket is produkált a maszkviselés szankcionálása. Czempin településen az egyik lakos még áprilisban családi biciklitúrára ment, de a rendőrök megállították, és 500 zlotys (40 ezer forintnak megfelelő) büntetéssel sújtották azért, mert nem viselt maszkot. A férfi vitatta a büntetés jogosságát, mire a rendőrök újabb váddal éltek, arra hivatkozván, hogy a férfi alapos indok nélkül hagyta el családjával az otthonukat.

A bíróság a hatósággal szemben végül a férfi érvét fogadta el, kiemelve, hogy a kormányzati szigorító intézkedés nem tekinthető jogszerűnek; a lengyel alkotmány ugyanis garantálja az állampolgároknak a szabad mozgás lehetőségét, mely szabadságjog rendeleti úton nem, csakis törvénnyel korlátozható. A kormányintézkedés jogi alapját sem fogadta az ítélet: ugyanis ilyen megelőző intézkedési korlátozást csak a beteg személyek és a betegséggel gyanúsíthatók esetében lehet alkalmazni. A maszk viselésének előírásában azt kifogásolta a bíróság, hogy azt általános, egyetemes jellegű szabályként fogalmazták meg, ez pedig a jogkövető állampolgár számára – de facto – betarthatatlan, hiszen bármikor adódhat olyan helyzet, amikor le kell venni az arcfedőt.

Magyarország saját, ámde hatékonynak tűnő utat választott. Orbán Viktor miniszterelnök még március végén világossá tette a közvélemény előtt: bár el tudná rendelni, hogy kötelező legyen a maszkviselés, mégis kérdéses, hogy lenne-e egy ilyen intézkedésnek foganatja. A nemzetközi, európai gyakorlatra utalva emlékeztetett: van olyan ország, ahol kötelező hordani – Csehországban, Szlovákiában vagy Szlovéniában –, de a boltokban közben nem lehet hozzájutni maszkokhoz, mindenkinek magának kell elkészíteni azokat. A példákból okulva a magyar kormány ezért úgy ítélte meg, hogy ez Magyarországon nem működne, és nem lehet elrendelni a maszk univerzális jellegű kötelezőségét.

Hazánk elsősorban speciális intézkedések, korlátozások elrendelésével kezeli a kialakult járványhelyzetet, például kijárási korlátozás elrendelésével március végétől május második feléig (ekkor csak alapos indokkal – munka, vásárlás vagy orvos felkeresése miatt – lehetett elhagyni a lakóhelyet Magyarországon). A büntetésekkel fenyegetés sulykolása helyett inkább a meggyőzés elve dominált a nyilvános kormányzati kommunikációban, a számok tükrében kiemelkedően sikeresen.

A védelmi intézkedésekről szóló magyar kormányrendelet szerint ma is: mindenki köteles az üzletben, tömegközlekedési eszközön szájat és orrot eltakaró sálat, kendőt vagy orvosi maszkot viselni, de például a futároknak, taxisoknak nem kötelező, ugyanakkor ajánlott a maszkviselés. A rendelet 2020. május 4-i hatályba lépése óta átlagosan 25 ezer forint körüli bírságokat szabtak ki több mint háromszáztíz olyan esetben, ahol ezt valóban indokoltnak látták a jogalkalmazók.