Egy tévériporter korrupciógyanús botránya Franciaországban – a külföldi beavatkozásgyakorlata a nyugati médiában?
A döntést egy alapos belső vizsgálatot követően hozták meg, amely lehetővé tette több olyan műsorrész azonosítását is 2021-ből és 2022-ből, amelyeket az érvényesítési folyamatok és a szerkesztői vonal betartása nélkül sugároztak. Ami aRachid M'Barki által prezentált éjszakai hírműsort illeti, ezek témájukat tekintve orosz oligarchákról, Katarról, Szudánról, Kamerunról, illetve Nyugat-Szaharáról szóltak. Az ügy azizraeli Team Jorge nevű cég azon törekvéséhez kapcsolódott, hogy világszerte befolyásolják a választásokat az ügyfelek megbízása alapján.
A Nemzetgyűlés vizsgálóbizottsága előtt megkérdezett Rachid M'Barki azt állította az ellene felhozott vádak (korrupció és külföldi befolyásolás lehetősége) kapcsán, hogy azok szerinte, mind hamis és színtiszta rágalmak”. Míg a korábbi műsorvezető elismerte, hogy Jean-Pierre Duthion lobbista volt az egyik informátora, azt mondta, hogy „soha nem volt az a benyomása”, hogy valaki olyannal dolgozna együtt, aki manipulálni próbálja az információkat. A legfrissebb sajtóbeszámolók megjegyzik, hogy a parlamenti meghallgatásokat követően az ügy bírósági úton folytatódik: a csatorna valóban „passzív korrupció” és „bizalom megsértése”miatt tett feljelentést. Az Országos Pénzügyi Főügyészség is felvette az ügyet.
Ami a lobbista Duthiont illeti, a legismertebb szakmai közösségi portálon elérhető önéletrajza szerint először franchise tanácsadóként tevékenykedett, majd a szíriai háborús események kezdetétől médiatanácsadóként, helyi tudósítóként és közvetítőként dolgozott számos francia médium számára, valamint – a francia mellett – arab, olasz ésangol nyelvű sajtóháttérrel is tapasztalatot szerzett. Jelenleg Párizsban él, és annak a Halona Consulting Firm France-nak a tulajdonosa és ügyvezetője, amely cégnek a tevékenységére már évekkel ezelőtt Katar is támaszkodott európai kapcsolatainak javítása érdekében. A cégnek irodái vannak az Egyesült Államokban, Franciaországban és Libanonban. Duthion a Floridai Állami Egyetem szakmai gyakorlati iskolájában, a College of Law-n MBA marketing végzettséget szerzett. Pályája azért is különös, mert Duthion információk szerint keleti (szíriai) származás nélkül, saját bevallása szerint a közel-keleti ország iránti, igazi szenvedéllyel ésnyelvtanulási vággyal alapozta meg a tevékenységét, és ottani munkáját saját maga inkább „francia kivándorlóként”, egy kivételes szerepben értelmezi.
Az ügyben tett feljelentés szerint lehetséges bűncselekményi tényállás, a passzív korrupció és befolyással üzérkedés (a francia Büntető Törvénykönyv 432-11. sz. cikke szerint),amelynek esetén a közfeladatot ellátó személy ezt a funkciót ajándék, ígéret vagy juttatás kérésével vagy elfogadásával,azzal a céllal használja, hogy a feladatköréből származó cselekményt teljesítsen, vagy annak végrehajtásától tartózkodjon. Tíz év szabadságvesztéssel és 1 000 000 (egymillió) eurós pénzbírsággal büntetendő, de a pénzbírság 2 000 000 (kétmillió) euróra, vagy ha ezt az összeget meghaladja, a bűncselekményből származó bevétel duplájára emelkedik, ha a francia Btk. szerint meghatározott bűncselekményeket szervezett módon, csoportosan követik el.
A bizalom megsértése (sikkasztás) a francia Büntető Törvénykönyv 314-1. sz. cikke szerinti tényállás, amikor egyszemély, akinek pénzt vagy vagyontárgyat adtak át, ezt apénzt, illetve vagyontárgyat a saját hasznára vagy csalárd felhasználásra jogtalanul eltulajdonítja. Az áldozat feljelentést tehet, és kártérítést kérhet. A bizalom megsértése öt év szabadságvesztéssel és 375 ezer eurós pénzbírsággal sújtható.
A parlamenti vizsgálóbizottság a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés képviselőcsoportja kezdeményezésére jött létre, a Nemzetgyűlés Ügyrendje 141. cikk 2. bekezdése alapján gyakorolt „lehívási jog” keretében. A bizottsági elnökök értekezlete tudomásul vette az új bizottság létrehozását tavalydecember 6-án, a testület elnöke pedig a Nemzeti Tömörüléshez tartozó Jean-Philippe Tanguy. A létrehozásra irányuló állásfoglalási indítvány értelmében a vizsgálóbizottság célja „annak megállapítása, hogy léteznek-e Franciaországban olyan külföldi befolyási hálózatok, amelyek választott tisztségviselőket, köztisztviselőket, stratégiai társaságok igazgatóit vagy a médiát korrumpálják propaganda terjesztése vagy a nemzeti érdekekkel ellentétes döntések elérése érdekében”. A vizsgálóbizottság foglalkozik: az általa azonosított beavatkozás megszüntetése, a felelősök eltávolítása és megbüntetése érdekében adandó válaszokkal, valamint az intézmények megújításával is azért, hogy képesek legyenek megelőzni és megakadályozni az ilyen visszaéléseket.
A korrupciós (és külföldi befolyásszerzéshez kapcsolódó)francia ügyre különös fényt vet az elmúlt hónapokban kibontakozott Qatargate-botrány, vagyis az a jelenlegfolyamatban lévő uniós politikai ügy, amelyben azt állítják, hogy az Európai Parlament tisztségviselőit, lobbistáit és családtagjaikat a katari, marokkói és mauritániai kormányokbefolyásolhatták korrupció, pénzmosás és szervezett bűnözésrévén; az ügyben Belgium, Olaszország és Görögország bűnüldöző hatóságai összesen már másfélmillió euró készpénzt, valamint számítógépeket és telefonokat foglaltak le, és eddig négy személyt vádoltak meg az állítólagos bűncselekmények elkövetésével. Franciaországban és európai szinten a politika és a média kapcsán kibontakozó újabb botrányok joggal aggodalmakat válthatnak ki a polgárokból, ami kedvezőtlen irányba befolyásolhatja a demokratikusintézmények és a média hitelességébe és legitimitásába vetett bizalmukat.