Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
alkotmányjogász
Az elmúlt évek során Németországban komoly hullámokat kavart a Wirecard pénzforgalmi szolgáltató csalási botránya, és ennek kapcsán a müncheni ügyészség felelőssége, és általában a német hivatali szereplők kudarcos szerepe. December 8-án kezdődött a per Markus Braun, a Wirecard volt vezérigazgatója és két egykori alkalmazottja ellen. Miközben a vállalat körül az elmúlt évtizedben kibontakozott ügyben az ügyészség következetlenül járt el – ami csorbát ejtett a nyomozást felügyelni hivatott, közvádló bajor állami szerv hírnevén is –, most végre lehetőség nyílik az ügy igazságos és méltányos lezárására.
A müncheni ügyészség 2022. március 14-én bejelentette, hogy vádat emeltek az említett Markus Braun és két másik korábbi Wirecard-menedzser ellen. Hármukat „bűnszövetséggel”, a Wirecard vagyonának elsikkasztásával, számlahamisítással és a cég részvényárfolyamának manipulálásával vádolják. A nyomozás állításai szerint Braunnak legkésőbb 2015 óta biztosan tudnia kellett a cég veszteségeiről. Ezt követően mostani vádlott-társaival, hamis ügyletekkel másították meg a pénzforgalmi szolgáltató mérlegét, itt különösen Ázsiát érintve. A hitelező bankokat összesen 3,1 milliárd eurós kár érte, és a közvádló szerint Braun a következmények tudatában írta alá a hamis mérlegeket.
Az ügyészségi vádpontok között van: mérleghamisítás, piaci manipuláció, hűtlen kezelés és bűnszövetségben elkövetett kereskedelmi jellegű csalás (gewerbsmäßiger Bandenbetrug). Ha minden vádpontban bűnösnek találják, akár 15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat végül Braun. A német szabályozásban a csalás – Betrug – bűntette öt évig terjedő börtönbüntetést vonhatmaga után, de a német Btk. 263. § (5) bekezdése olyan minősítést tartalmaz, amely a csalásért kiszabható büntetést egy évtől tíz évig terjedőre emeli. A Btk. 266. §-ában szereplő hűtlen kezelés – Untreue – bűntette a súlyosabb esetekben tíz évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után.
Az 1999-ben alapított vállalat kezdetben az online pénzügyi szolgáltatásokra fókuszált, majd 2007-ben a cég üzletága a banki tevékenységgel bővült. A befektetők képviselői már 2011-ben felhívták a figyelmet a Wirecard szolgáltatásai körüli furcsaságokra, a müncheni ügyészség azonban nem foglalkozott érdemben a Wirecarddal kapcsolatos megkeresésekkel.
2015 áprilisától, a Financial Times FT Alphaville blogján bejegyzésekben („House of Wirecard”) kérdőjelezték meg a Wirecard üzleti modelljét, és bírálták a cég számviteli gyakorlatát. Aztán 2016 februárjában megjelent a 101 oldalas „Zatarra-jelentés”, amely a Wirecardnál történt állítólagos csalásokat, pénzmosást dokumentálta. A brit short eladók, Fraser Perring, a Viceroy Research és Matthew Earl, a ShadowFall részéről közösen írták azt, majd elküldték a jelentést a német Szövetségi Pénzügyi Felügyeletnek (Bafin). A Wirecard sürgetésére, a Bafin és a bajor ügyészek ezután büntetőeljárást indítottak Perring és mások short-ügyletei kapcsán piaci manipuláció vádja miatt. Ezeket az ügyeket végül 2020 márciusában ejtették.