Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Botrány szőnyeg alá söpörve: A német állami szervek és a Wirecard-botrány

Az elmúlt évek során Németországban komoly hullámokat kavart a Wirecard pénzforgalmi szolgáltató csalási botránya, és ennek kapcsán a müncheni ügyészség felelőssége, és általában a német hivatali szereplők kudarcos szerepe. December 8-án kezdődött a per Markus Braun, a Wirecard volt vezérigazgatója és két egykori alkalmazottja ellen. Miközben a vállalat körül az elmúlt évtizedben kibontakozott ügyben az ügyészség következetlenül járt el – ami csorbát ejtett a nyomozást felügyelni hivatott, közvádló bajor állami szerv hírnevén is –, most végre lehetőség nyílik az ügy igazságos és méltányos lezárására.

A müncheni ügyészség 2022. március 14-én bejelentette, hogy vádat emeltek az említett Markus Braun és két másik korábbi Wirecard-menedzser ellen. Hármukat „bűnszövetséggel”, a Wirecard vagyonának elsikkasztásával, számlahamisítással és a cég részvényárfolyamának manipulálásával vádolják. A nyomozás állításai szerint Braunnak legkésőbb 2015 óta biztosan tudnia kellett a cég veszteségeiről. Ezt követően mostani vádlott-társaival, hamis ügyletekkel másították meg a pénzforgalmi szolgáltató mérlegét, itt különösen Ázsiát érintve. A hitelező bankokat összesen 3,1 milliárd eurós kár érte, és a közvádló szerint Braun a következmények tudatában írta alá a hamis mérlegeket.


Az ügyészségi vádpontok között van: mérleghamisítás, piaci manipuláció, hűtlen kezelés és bűnszövetségben elkövetett kereskedelmi jellegű csalás (
gewerbsmäßiger Bandenbetrug). Ha minden vádpontban bűnösnek találják, akár 15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat végül Braun. A német szabályozásban a csalás  Betrug  bűntette öt évig terjedő börtönbüntetést vonhatmaga után, de a német Btk. 263. § (5) bekezdése olyan minősítést tartalmaz, amely a csalásért kiszabható büntetést egy évtől tíz évig terjedőre emeli. A Btk. 266. §-ában szereplő hűtlen kezelés – Untreue – bűntette a súlyosabb esetekben tíz évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után.

Az 1999-ben alapított vállalat kezdetben az online pénzügyi szolgáltatásokra fókuszált, majd 2007-ben a cég üzletága a banki tevékenységgel bővült. A befektetők képviselői már 2011-ben felhívták a figyelmet a Wirecard szolgáltatásai körüli furcsaságokra, a müncheni ügyészség azonban nem foglalkozott érdemben a Wirecarddal kapcsolatos megkeresésekkel.

2015 áprilisától, a Financial Times FT Alphaville blogján bejegyzésekben („House of Wirecard”) kérdőjelezték meg a Wirecard üzleti modelljét, és bírálták a cég számviteli gyakorlatát. Aztán 2016 februárjában megjelent a 101 oldalas „Zatarra-jelentés”, amely a Wirecardnál történt állítólagos csalásokat, pénzmosást dokumentálta. A brit short eladók, Fraser Perring, a Viceroy Research és Matthew Earl, a ShadowFall részéről közösen írták azt, majd elküldték a jelentést a német Szövetségi Pénzügyi Felügyeletnek (Bafin). A Wirecard sürgetésére, a Bafin és a bajor ügyészek ezután büntetőeljárást indítottak Perring és mások short-ügyletei kapcsán piaci manipuláció vádja miatt. Ezeket az ügyeket végül 2020 márciusában ejtették.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Sorkötelezettség Németországban alkotmányos kérdőjelekkel

Konrad Adenauer híres mondása volt, hogy „nem akarok még egyszer németeket egyenruhában látni”, ehhez képest a CDU főtitkára a kötelező sorkatonaságot szorgalmazza. Korábban Angela Merkel is az ellenzők között volt.

Sokan az Adenauer és Franz Josef Strauss, korábbi bajor miniszterelnök között kialakult mély ellentét egyik okaként utóbbi Németország háború utáni újra felfegyverezésére irányuló törekvéseit szokták megjelölni, amely ilyen vagy olyan módon, de 1955-re beérett. Tárgyév végén létrejött a Bundeswehr, amely hivatásos és szerződéses katonákból áll és jelenleg megközelítőleg 220.000 fő aktív és kb. 350. 000 fő tartalékos katonát tudhat soraiban.