A mesterséges intelligencia (az angol artificial intelligence rövidítéseként: AI) olyan fejlett értelmi képességet foglal magában, amely információk észlelésére, szintetizálására és ebből következtetések levonására alkalmas úgy, hogy ennek a tevékenységnek az eredményét gépek demonstrálják, szemben az állati világban megfigyelhető, vagy az emberek által megjelenített intelligenciával. Ilyen típusú intelligencia például a beszédfelismerés, a számítógépes látás, a (természetes) nyelvek közötti fordítás, valamint bármilyen adatbevitel egyéb leképezése.
Ismert, gyakran használt AI-alkalmazások a fejlett internetes keresőmotorok (például a Google Search), az ajánlórendszerek (amelyeket a YouTube, az Amazon és a Netflix használ), az emberi beszéd mesterséges megértése (például az Amazon Alexa, a Google Asszisztens és az Apple-féle Siri digitális hangasszisztensekkel), az automatikus nyelvi fordítók (a Microsoft Translator, a Google Translate), az arcfelismerő programok (az Apple Face ID vagy a Microsoft DeepFace), továbbá a Facebook vagy az Apple által használt képcímkézés, de ebbe a körbe tartoznak az önvezető autók is (például Waymo). Érdemes említeni az automatizált döntés- és stratégiai játékrendszerek esetén (például a sakknál) alkalmazott mesterségesintelligenciát is. Ezenkívül számos iparág problémáinak megoldására használják, így például:az energiatárolás, az orvosi diagnosztika, továbbá a katonai logisztika vagy az ellátásilánc-menedzsment területén.
2020-ban Ibán García del Blanco spanyol európai parlamenti képviselő nyújtotta be azt a jogalkotási kezdeményezést, amely a Bizottságot arra kérte fel a mesterséges intelligenciára, a robotikára és más kapcsolódó technológiákra (szoftverekre, algoritmusokra és adatokra) épülő megoldások fejlesztése és alkalmazása kapcsán, hogy alkossanak egyértelmű etikai elveket és jogi kötelezettségeket. A javaslatot az Európai Parlament a képviselők 559 igen szavazatával, 44 nem ellenében és 88 tartózkodás mellett fogadta el.