Ehelyütt okkal idézhetnék Winston Churchill bonmot-ját: „Nem neheztelek a bírálatért még akkor sem, ha a hangsúly kedvéért pillanatnyilag eltér a valóságtól.”
Mostanában egyes bírósági vezetők személye talán nem véletlenül kerül újra és újra nem csupán az érdeklődés „kereszttűzébe”. A vájt fülűek megszokhatták, hogy a bíróságot sok éve belülről és kívülről is próbálják „megdolgozni”, előbbire volt és jelenlegi közszereplő (büntető)bírák utóbbira példának okáért az említett túlmozgásos jogszociológusok szolgálnak például. És bizony ehhez bizonyos balliberális sajtótermékek lelkesen asszisztáltak, asszisztálnak.
Annak hangsúlyozása mellett, hogy a kérdésben döntésről vagy kialakult kormányzati álláspontról szó sincs, érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban milyen megoldásokat alkalmaznak a külső igazgatási feladatok ellátására. Azt is rögzíteni kell, hogy a külső igazgatásra egyes, magukat szakértőnek kikiáltó jogászok úgy tekintenek, mint az ítélkezés függetlenségét és pártatlanságát meghatározó tényezőre, noha éppen a nemzetközi példák bizonyítják, hogy a legkülönbözőbb igazgatási modellek is garantálhatják a befolyástól mentes bíráskodást és a tisztességes eljárást.
Az Egri Törvényszék felújított épületének bűnügyi tárgyalója (MTI-fotó: Komka Péter)