Ennek céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan. A beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is – fogalmaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés. 

A belga hatóságok még 2016. októberében utasították el egy szíriai család vízumkérelmét. A család tagjai legális úton szeretnének eljutni Aleppóból Belgiumba, hogy ott menedékkérelmet nyújthassanak be; egy namuri családnál laknának, amely már jelezte, hogy fogadnák őket. Később egy belga bíróság azt a döntést hozta, hogy az érintett szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, a belga államnak pedig a további késedelem minden egyes napja után 4000 eurót kell kifizetnie a négytagú családnak. Kormányzati részről azonnal jelezték, hogy fellebbezni fognak az ügyben.

A német kancellár szemlátomást nem kedveli az egyoldalú (unilaterális) lépéseket, legalább is ennek az elvnek mentén bírálja Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter azon javaslatát, hogy a más uniós tagállamban regisztrált migránsokat (és menekülteket!) utasítsák el a német határon és ne engedélyezzék belépésüket. Ezzel szemben a német kormány vezetője időt kér, hogy a június végi uniós csúcsig legkésőbb egy kétoldalú (bilatreális) rendszert dolgozhasson ki a vonatkozó kérdésben.

Angela Merkel német kancellár (EPA/HAYOUNG JEON)

Több mint 220 ezer olyan ember tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban, akiknek el kell hagyniuk az országot, mert nem nincs tartózkodási engedélyük. 160 ezren úgynevezett tűrést (Duldung) kaptak. A bevándorlási hatóságok számos okból úgy döntenek, hogy eltekintenek az azonnali kiutasítástól; valaki megbetegedett, vagy befejezheti a képzést. A leggyakoribb okok közé a hiányzó iratok tartoznak.