Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Milyen betegségre gyógymód az Alaptörvény? – Gondolatok a miniszterelnök megfenyegetésének jogi hátteréről

Egy megközelítés szerint az Egyesült Államokban statisztikailag a legveszélyesebb hivatás az elnöké. A végrehajtó hatalom feje nem csupán szervezett szélsőséges csoportok, magányos örültek, hanem verbális értelemben az ellenzék és újabban egyre módszeresebben a média céltáblájaként is szolgál.

Mielőtt a konkrét fenyegetések jogi megítélésére rátérnénk, merengjük el korunk egyik legitim kérdésén, jelesül azon, hogy helyes gyakorlat-e személyek – különösen közéleti szereplők – becsületének, emberi mivoltának korlátlan sárba tiprását a véleménynyilvánítás és szólásszabadság kontextusában értelmezni, ezáltal feltétel nélkül eltűrni?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint nem, az öncélú mocskolódás gátját képezi a szabad beszédnek, de ez fájóan kevés a probléma komplexitására tekintettel.

Az emberi méltóság és a szólásszabadság gyakorta fogalmi ellentétpárként szerepel közbeszédünkben. Az Alaptörvényünk szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság, amely sérthetetlen és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A nemzeti szuverenitás a magyarság megmaradása szempontjából kulcskérdés

Amikor kiderült, hogy a Gyurcsány-kabinet határvédelem helyett vízágyúra fordította a célzott uniós forrást, ráadásul mintegy 3,5 milliárd forint emiatt elveszett, sokan hazaárulást kiáltottak, nem teljesen alaptalanul. Egy-egy ilyen lesújtó döntés azonban csupán a jéghegy csúcsa volt 2010 előtt: a nemzeti vagyon kiárusítása, a gazdasági kitettségre történő rásegítés, vagy éppen az EU akarata előtti teljes meghajlás jelentik a valódi veszélyt a nemzeti függetlenségre és szuverenitásra.

S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt', Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt; - Arany János a walesi bárdokban a „velszi tartomány” kapcsán pedzegeti a szuverenitás alapjait: a nép az uralkodó főhatalmának kegyelméből él egy adott területen, amelyben „Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz.”

A klasszikus államiság pillérei ugyanis a szuverenitás, a terület és a népesség. Utóbbi, az istenadta népa hatalom forrásának letéteményese. (népszuverenitás elve) A szuverenitásnak szokás külső és belső vetületét megkülönböztetni, előbbi az állami függetlenségét, nemzetközi értelemben vett jog- és cselekvőképességét, utóbbi az állami önállóságot, a főhatalom gyakorlásának kizárólagosságát jelenti.

A jogtudományban és a köznyelvben is elterjedt az a nézet, hogy hazánk az uniós csatlakozással szuverenitásának egy részéről is lemondott. Ez azonban téves meglátás, ezért is volt szükséges a jogalkotónak rögzítenie az Alaptörvényben, hogy Magyarország a tagállamokkal közösen gyakorol bizonyos hatásköröket az Európai Unió intézményei által.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

„Utolsó mentsvár”: Az otthonaink nyugalma az Alaptörvény 7. módosításának tükrében

Az ellenzéki sajtó egy emberként nem érti, vagy nem akarja érteni az új szabályozás lényegét, ami nem szól másról, mint a magyar emberek otthonának a szükségtelen zavarástól való megvédéséről. A folyamatos, rendszeres zaklatás és a gyülekezési jog jogszerű gyakorlásának a balliberálisok részéről történő összemosása szánalmas erőlködés, egyúttal a jogkereső közönség tudatos átverésének minősíthető.

A privátszféra védelmének hagyományosan az alábbi területeit ismerhetjük: pszichikai és fizikai integritás, jog a „háborítatlansághoz”; az egyéni autonómia védelme az emberi méltóság, mint anyajogból fakadóan; a személyes adatokhoz, illetve más személyiségi jogokhoz (pl. képmáshoz való) jogosultság etc.

Magyarország Alaptörvénye sorszámozott díszkiadásának 300. példánya (MTI Fotó: Kovács Attila)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Mi történik, ha egy képviselő nem tesz esküt az Alaptörvényre?

2014-ben sem a Demokratikus Koalíció, sem az azóta már atomjaira hullott Együtt–PM tagjai sem tettek szabályos esküt az Országgyűlés alakuló ülésén. Az Alkotmánybíróság gyakorlata úgy is értelmezhető, hogy érvénytelenség miatt ezek a renitens képviselők nem vehettek volna részt a parlament munkájában.

I.

A középkori Magyarországon az egyházi élet tisztaságának helyreállítására irányuló clunyi mozgalom, az ebből eredő küzdelem a pápaság és a császárság között nálunk is éreztette hatását, amelynek alapján a püspöki és apáti székek betöltése királyi privilégiumok alapján ment végbe, illetve a bevezetés után az új egyházfő hűséget esküdött a királynak, s csak ezután következett a felszentelése, illetve a megáldása a székesegyházban. A nemesi vármegye élén álló főispán (supremus comes) is csak úgy nyerhette el hivatalát, ha a főispáni hitellevélre esküt tett. Sőt a szintén archaikus gyökerekkel rendelkező romani kris a cigányper végén született döntésnél miután a felek kezet ráztak, esküt (soláx) tettek, hogy a döntést elfogadják, hogy az ítélet végleges és megfellebbezhetetlen legyen.