Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Célkeresztben a GVH – autonóm állami szerveket is támad, és totális hatalomra törekedne a baloldal?

A baloldali ellenzék részéről szereplői időről időre támadják az alkotmányos intézményeket és autonóm államigazgatási szerveket. Ennek egyik példáját jelentik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elleni méltánytalan támadások a hazai közvéleményben. Mentsége aligha lehet a baloldalnak erre, magyarázat azonban akad. Például a balliberális milliárdos Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek-csoport ügye kapcsán. A cégcsoport már hónapok folytat jogi küzdelmet egy konkrét – 11 milliárd forintos összegű – bírság miatt, amelyet még tavaly októberben szabott ki rá a Versenyhivatal kartellezés miatt.


Az előzményekhez tartozik, hogy a Nitrogénművek Zrt. hét éven keresztül mintegy 36 milliárd forint olyan plusz forráshoz juthatott, amelyet kimondottan a magyar gazdáktólvontak el. A GVH 2015 májusában erőfölénnyel visszaélés ügyében indított versenyfelügyeleti eljárást a Nitrogénművekkel szemben, mivel annak magatartása 2013-tól alkalmas lehetett arra, hogy – különösen a nitrogén alapú műtrágyát importáló vállalkozásokpiacán – a nagykereskedelmi piacra történő belépését akadályozza, illetve korlátozza.

 A GVH például az MSZP–SZDSZ-kormányzatok erős állami-önkormányzati korrupciótól terhelt időszakában milliárdos nagyságú bírságokat szabott ki egymással összejátszóvállalkozásokra, amelyek adott esetben jelentős politikai protekciót is élveztek. A meghatározó európai építőipari csoportnak számító Strabag többször is bírságot kapott a GVH-tól, és a piacfelosztási visszaélések gyakorlatát mind a baloldalon fontos kampányelemmé tett autópályaépítésre, mind a vasútfejlesztésekre kiterjedtnek látta a versenyhatóság. A jogsértő gyakorlatot folytató cégek és vállalkozások – a GVH figyelmeztetései ellenére – rendszeresen visszatérő szereplők voltak az állami tendereken.Nem csoda, hogy mindezek után a baloldal részéről nem kedvelik a Versenyhivatalt.

 Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely korábbi vezetője – egyben Márki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt tanácsadói csapatának médiáért felelős tagja – 2022. február elején a Pécsi Stop hírportál megkeresésére egyenesen azt nyilatkozta a médiaalapítványok kapcsán, hogy egy baloldali kormány megalakulása esetén „valós fellépésre is lesz lehetőség a KESMA-val szemben, s nem kell attól tartani, hogy a Fidesz kinevezettjeitől megkapja avédelmet a versenyhatóságnál”. Polyák azt is mondta: „Merthogy feles törvény lévén, a kinevezetteket egyszerű többséggel is le lehet váltani.”

 Ez a kormányra készülő baloldalon megjelent „szakmai” álláspont azonban egyáltalán nem állösszhangban azzal az európai szabályozással, amely a versenyhatóság függetlenségét védi annak érdekében, hogy tisztességes és nyitott módon versenyző piacok alakuljanak ki, ahol például az egyes nemzeti vállalkozások érdemeik alapján, és a másik piacra lépésének káros szándékú akadályozása nélkül versenyeznek. A versenyszabályok hatékony érvényesítése a GVH által védi a magyar fogyasztókat és a belső piacon tevékenységet folytató vállalkozásokat a (például a hazai baloldali kormányzatok időszakát jellemző) igen káros üzleti gyakorlatoktól.

Ami a Versenyhivatal kinevezett vezetőivel szembeni baloldali fenyegetéseket illeti, érdemes ideidézni az 1/2019/EU irányelv 4. cikk (3) bekezdését, melynek értelmében az említett személyek csak akkor menthetők fel, ha már nem teljesítik a feladataik ellátásához szükséges feltételeket, vagy ha a nemzeti jog értelmében súlyos kötelezettségszegés elkövetése miatt mondták ki őket bűnösnek. A nemzeti jogban pedig előzetesen meg kell határozni a feladataik ellátásához szükséges feltételeket és azt, hogy mi minősül súlyos kötelezettségszegésnek, figyelembe véve a hatékony jogérvényesítés biztosításának szükségességét.

Ezen túl a baloldali miniszterelnökjelölt tanácsadójának véleménye szembe megy a magyar versenyhatóság függetlenségének védelmét célzó alkotmányos elvárosokkal sem, miután az Alkotmánybíróságnak egyszer már kimondta a Gazdasági Versenyhivatal vezetőinek idő előtti törvény általi elmozdításáról, hogy az alkotmányellenes [lsd. 183/2010. (X. 28.) AB határozat].

 A baloldal politikai törekvései egy olyan, a régi, állampárti világ felé vezető irányt mutatnak, amelyet a – gazdasági szemszögből amúgy is a legkevéssé transzparens – rendszerváltozás óta igyekezett felszámolni a magyar alkotmányos gyakorlat. Az Alkotmánybíróság már az 56/1991. (XI. 8.) AB határozatban kifejtette, hogy „a jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket.”

 A baloldali „elitek” azokban szemlátomást egy piacgazdasági modell díszletei között építenék fel újra a saját szocializmusukat – az április 3-i választás tétje ezért arról is szól, hogy ez a hazai gazdasági és társadalmi berendezkedésre különösen veszélyes törekvés ne valósulhasson meg újra.