Orbán Viktor miniszterelnök 2016. április 15-én, a CDI lisszaboni tanácskozásán ismertette tízpontos javaslatát a migrációs válság kezelésére. A magyar kormány álláspontja szerint a bevándorlási válság megoldásához meg kell védeni a határokat, ezért a kabinet a schengeni rendszer megerősítésére tesz javaslatot. Európa számos kormánya szerint a gazdasági és demográfiai problémákra megoldás lehet a bevándorlás. Ezt a magyar fél vitatja, és úgy véli, hogy az erről szóló döntésnek nemzeti hatáskörben kell maradnia.


A 10 pont között az is szerepelt, hogy nem lehet bevezetni semmilyen kötelező és automatikus eljárást a bevándorlók szétosztására. Tehát Magyarország elutasítja a kötelező betelepítési kvótát. Mivel a betelepítés újra és újra napirendre kerül – legutóbb az Európai Parlament LIBE bizottsága tett ilyen javaslatot – ezért nagyon fontos a kormány álláspontja szerint, hogy a magyarok újra és újra nemet mondjanak erre az ésszerűtlen javaslatra: ha ugyanis nem sikerül megfékezni a brüsszeli törekvéseket egy referendummal, akkor a magyarok fölött fognak dönteni egy olyan kérdésben, amely évtizedekre meghatározhatja Európa és Magyarország sorsát.

Elvileg a schengeni határvédelmi rendszer kellő biztosítékot nyújt az illegális migráció visszaszorítására, ugyanakkor e téren több javaslatot is felvetett korábban még a Juncker vezette Európai Bizottság, amely tervezet a schengeni határellenőrzési kódexet is „kiigazítaná” biztosítékokkal, és a tagállamok (elvileg) csak kivételes esetben hosszabbíthatnák meg az ellenőrzéseket → pl. a belső biztonságot folyamatosan veszélyeztető fenyegetések esetén (példaként említik a határokon átnyúló terrorizmust), amely azonban egyfajta „gumiszabályként” lehetővé tenné a Schengen vívmányait esetleg felfüggesztő tagállami intézkedések fenntartását (pl. Németország jelenleg ilyen biztonsági okok miatt ellenőrzi határait). Továbbá a schengeni határellenőrzési kódexben előírt hathónapos határidőt egy évre emelnék, és a négyszer féléves hosszabbítás lehetőségét rögzítenék → vagyis a felelőtlen brüsszeli migrációs és menekültpolitika negatív következményeit (pl. biztonságpolitikai helyzet romlása) így a tagállamok (köztük főleg a keleti tagországok) szenvednék meg, mivel a bevezetett határellenőrzések pl. a szállítmányozás-fuvarozás nehezítését jelentenék az egyes gazdasági szektorok számára.

Ehhez a koncepcióhoz illeszkedik az az Európai Parlement Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságához is köthető felvetés, amely szerint szükség esetén átalakítanák a vízumpolitikát is, amely jelenleg uniós hatáskör (a Bizottság „szükség esetén mérlegeli a vízumpolitika korszerűsítésének szükségességét is”). A „vízumszuverenitás” további esetleges korlátozása (a tagállami mozgástér tovább szűkítése) azonban újabb migrációs csatorna szerepét is betöltheti, az ilyen irányú nagyobb brüsszeli aktivizmussal akár szociális, gazdasági, kulturális stb. kihívások, nehézségek elé állítva a tagállamokat.

2016. január 19-én, kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke – akkor még számos kérdésben homlokegyenest eltérő nézetet képviselve – annak a véleményének adott hangot, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet összeomolhat, a migrációs és menekültválság pedig az unió létét fenyegeti. Szerinte két hónap áll rendelkezésre, hogy az Európai Unió ura legyen a helyzetnek a migrációs válságban, különben összeomlik Schengen; a márciusi uniós csúcs lehet az utolsó pillanat annak felmérésére, hogy működőképes-e az unió migrációs stratégiája. Az akkor még az illegális migráció kezelésével elégedetlen lengyel politikus fel is sorolt néhány mulasztást: nem halad kellő ütemben a hot spotok (vezeték nélküli internet-hozzáférési pontok) felállítása, a biztonsági ellenőrzések végrehajtása, a menekültek áthelyezése, valamint a visszautasított menedékkérők hazaküldése. Mindez súlyos következményekkel járhat, Schengen összeomlásán túl az unió létét is fenyegeti a migrációs váltság.

Megjegyzendő, hogy Schengen vége komoly gazdasági következményekkel járhat a magyar gazdaság számára a szabad áruforgalom határok általi akadályozásával, a logisztikusok szerint ugyanis az élelmiszer-, gyógyszer-, élőállat-, valamint zöldség- és gyümölcsszállítmányok esetében a néhány órás egy helyben toporgás jelentős károkat tud okozni.

Visszatérve a magyar kormányfőemlített tízpontos javaslatcsomagjára, a dolgok jelenlegi állása – és természetesen a Frontex előrejelzései – szerint, Törökországból és a Közel-Keletről történő folyamatos áramlás mellett Afrika szarvából és Észak-Afrikából (Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szudánból, Csádból, Etiópiából) is töretlenül érkeznek gazdasági bevándorlók.

Éppen ezért logikusnak tűnik leporolni az akkori – jelenleg is naprakésznek tekinthető – koncepciót:

1. Határok

Biztosítani kell a külső határok, valamint az EU-s állampolgárok rendszeres ellenőrzésére vonatkozó, már meglévő EU-s és schengeni jogszabályok (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) tényleges érvényesülését. Ennek továbbra is tagállami jogkörnek kell maradnia, de amennyiben valamely tagállam nem tudja teljesíteni ezen kötelességét, úgy az Európai Határvédelmi Ügynökségnek kell beavatkoznia az érintett tagállammal történt megállapodás szerint. Megállapodás hiányában a tagállam schengeni tagsága felfüggesztésre kerülhet.

2. Azonosítás

A külső határvédelem továbbfejlesztése elsősorban az EU-s határregisztrációs rendszeren keresztül, valamint a külső határokon átlépő személyek biometrikus azonosítási adatainak kötelező rögzítése által.

3. Korrekciók

A közös európai menekültügyi rendszer korrigálása, ideértve a megfelelően működő dublini rendszer visszaállítását, valamint annak teljes körű érvényesítését Görögországban. A menekültügyi jogokkal való visszaélés ellen súlyosabb, nemzetállami szinten alkalmazott szankciókkal kell fellépni.

4. Az Európai Unión kívül

A menekültügyi eljárásokat az EU területén kívül, zárt és őrzött hotspotokon1 kell lefolytatni, az EU területére történő első belépés előtt. Az EU-nak pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania a megfelelő tartózkodási körülmények és a biztonságos hotspotok kialakításához.

5. Megállapodások

A visszafogadásra és visszatérésre vonatkozó megállapodásokat a származási és tranzitországokkal kell megkötni, és velük együttműködve kell érvényre juttatni.

6. Visszatérés

Az illegális migránsokat vissza kell küldeni a biztonságos származási vagy tranzitországokba.

7. Feltételesség

Az EU kül- és biztonságpolitikájának, valamint fejlesztési és vízumpolitikájának biztosítania kell az uniós migrációs politika céljainak teljesülését. Az uniós politikák alakulását a harmadik országok együttműködési készségétől kell függővé tenni.

8. Segítségnyújtás

Az uniós migrációs politika megvalósítására irányuló erőfeszítéséket a szükséges pénzügyi és egyéb támogatás biztosításával kell elősegíteni az elsődleges célországokban, valamint a nyugat-balkáni országokban.

9. Biztonságos országok

Létre kell hozni egy közös európai listát a biztonságos harmadik országokról, és ezt alkalmazni kell a hotspotok kialakításakor is. Figyelembe kell venni, hogy számos biztonságos ország átszelése után a menedékkérők nem állnak konkrét fenyegetettség alatt. (Az Európai Bíróság biztonságos harmadik országból érkező migránsokra vonatkozó álláspontja korrekcióra szorulhat)

10. Önkéntesség

A demográfiai és munkaerő-piaci kihívásokra adandó válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (2) bekezdése értelmében2 nemzeti kompetencia kell, hogy maradjon az arról való döntés, hogy a tagállam nemzeti, vagy EU-n belüli forrásokra és politikákra, vagy az EU-n kívülről érkező bevándorlókra hagyatkozva kíván válaszokat adni a kihívásokra. Semmilyen kötelező és automatikus mechanizmus ne kerüljön bevezetésre.

Az ügy kiemelkedő politikai fontossága miatt az Európai Tanácsnak folyamatos iránymutatást kellene biztosítania a jogalkotási folyamatok tekintetében, továbbá a fent felsorolt megfontolások által Magyarország hozzá tud járulni ahhoz a párbeszédhez, amely az Európát érintő problémák valódi jellegének és dimenziójának megértéséhez vezethet annak érdekében, hogy így mindenki számára elfogadható megoldások születhessenek.

1 hotspotok: várakozási és regisztrációs központok, ahol a migránsokat azonnal el lehet helyezni

2 Részlet az 5. cikkből:

„(2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad.”

http://europa.eu/pol/pdf/consolidated-treaties_hu.pdf