A különleges jogrend intézménye nem újkeletű és alapvetően a békés időszakot felváltó rendkívüli helyzet – a Római Birodalomban a császárság korában a szenátus által kimondatott hadiállapot – amely speciális, gyors és hatékony intézkedések megtételét teszi lehetővé.

A nemzetközi jog vonatkozásában az ENSZ Alapokmánya szerint a jogtalan erőszak vagy fenyegetés által érintett államok tekintetében elismeri az „egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát” a dokumentum 51. cikkében. Az Európa Tanács (ET) alapdokumentuma, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkében teszi lehetővé különleges, rendkívüli helyzetben az alapjogok bizonyos szintű korlátozását.


Egyes európai államokban alkotmányos szinten (Lengyelország, Franciaország) más országokban külön törvényben (Szlovákia, Svájc, utóbbi, mint ET tag) rendezik a kérdést. Luxemburgban nem rendezik alkotmányos szinten ezen témát, a „Nagyherceg vezeti a fegyveres erőket, dönt a hadüzenetről és a háború beszüntetéséről, miután a Képviselőház erre (...) meghatározott feltételek szerinti szavazással felhatalmazta. Sem itt, sem a belga alaptörvényben nem szerepel például határidőkre vonatkozó utalás, „a király vezérli a fegyveres erőket és állapítja meg a hadiállapotot és az ellenségeskedések befejeződését.”

A dán parlament csütörtök este egyhangúlag elfogadta a sürgősségi koronavírusról szóló törvényt, amely felhatalmazza az egészségügyi hatóságokat arra, hogy a rendőrség támogatásával vizsgálatokat, kezeléseket folytassanak és intézkedéseket tegyenek a karantén érdekében. Az új norma előreláthatólag 2021. márciusáig lesz hatályban, amikor a megszüntetési záradék szerint hatályát veszti.

Jens Elo Rytter, a koppenhágai egyetem jogász professzora azt mondta, hogy az intézkedések nem hasonlítanak az elmúlt 75 évben elfogadotthoz. "Ez minden bizonnyal a legszélsőségesebb a második világháború óta" - mondta el újságírói kérdésre. "Volt néhány erőteljes törekvés a különféle terrorcsomagokban, de ez tovább megy." Trine Maria Ilsøe bírósági tudósító elmondta, hogy a dán állampolgárok az új törvény alapján büntetőeljárással súlythatóak, ha nem hajlandók eleget tenni az egészségügyi hatóságok követelményeinek. "Ez azt jelenti, hogy bárki büntetést kaphat akkor, ha például megtagadja a koronavírus tesztet" - mondta.

Az Egészségügyi Minisztérium együttműködik az Igazságügyi Minisztériummal annak részleteiről, hogy a rendőrség hogyan fog közösen dolgozni az egészségügyi tisztviselőkkel követeléseik érvényesítése érdekében. A karantén-intézkedések végrehajtása mellett a törvény megengedi a hatóságoknak, hogy az embereket oltás beadására kényszerítsék, annak ellenére, hogy a vírus ellen jelenleg nincs megfelelő védőoltás. Ezenkívül felhatalmazza őket a közintézményekbe, szupermarketekbe és üzletekbe, állami és magán ápolási otthonokba és kórházakba való belépés megtiltására, valamint a tömegközlekedéshez való hozzáférés korlátozására.

A kormány kezdetben arra törekedett, hogy a rendőrség jogot biztosítson a házakba való belépésre bírósági végzés nélkül abban az esetben, ha koronavírus fertőzés gyanúja merül fel. Ezt azonban a parlamenti pártok a későbbiekben elvetették. A pandémia magát a parlament ülését is érintette: a szavazásnál a 179 képviselő közül csak 95 volt jelen, és különleges erőfeszítéseket tettek annak biztosítására, hogy biztonságos távolságban legyenek egymástól, és a felállással szavaztak. Svédországban a szociáldemokrata kormányfő olyan javaslatot terjesztett elő, amely parlamenti jóváhagyás nélkül sürgősségi intézkedések meghozatalát teszi lehetővé a kormányzatnak három hónapos időtartamra.

A koronavírus járvány okozta krízis súlyosan érinti az alapvető jogokat Svájcban is.  A kutatások azt mutatják, hogy a Szövetségi Tanács a járványügyi törvény alapján hét alapvető jogot korlátoz: a törvény előtti egyenlőséghez, a személyes szabadsághoz, a vallási és ideológiai meggyőződés szabadságához, az általános iskolai oktatáshoz való joghoz, az egyesülési szabadsághoz, valamint a gazdasági szabadsághoz fűződő alapvető jogokat. A gyülekezés szabadságát pedig felfüggesztették teljesen. Ez a szövetségi alkotmány összes alapvető jogainak egynegyedét jelenti.

Úgy tűnik száz évenként van mindig egy nagy pandémia, így az 1720-as járvány, 1820-as kolerajárvány és 1920-as spanyolnátha járvány. 1720-ban volt az utolsó nagyszabású, bubópestis járvány, amelyet Marseille nagy pestisének is neveztek. A nyilvántartások azt mutatják, hogy a betegség mintegy 100 000 embert ölt meg Marseille-ben. A kolerajárvány első feljegyzésére 1820-ban került sor, Ázsiában, Thaiföldön, Indonéziában és a Fülöp-szigetek országaiban. 1820-ban több mint 100 000 haláleset jelentettek Ázsiában a betegség miatt. A járvány állítólag olyan fertőzöttekkel kezdődött, akik vizet ittak a baktériumokkal szennyezett tavakból. A spanyolnátha pontosan 100 évvel ezelőtt jelent meg, akkoriban az emberek a H1N1 influenzavírussal küzdöttek, amely genetikai mutáción ment keresztül, sokkal veszélyesebbé téve a normál vírusnál. Ez a vírus 500 millió embert fertőzött és több mint 100 millió embert ölt meg a világon, ez a világjárvány volt a leghalálosabb a történelemben.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a történelem minden 100 évben megismétlődik, vagy ez csak véletlen egybeesés? A világot ismét súlyos járvány fenyegeti. Első körben öt, 11 millió lakosú kínai várost karanténba helyeztek, teljesen elkülönítve a világ többi részétől. A koronavírus, - annak ellenére, hogy a kínai kormány és más intézmények arra törekedtek, hogy egész városok karanténba helyezésével megfékezzék a vírus terjedését, - sajnos már az egész világon megkezdte pusztító hadjáratát. És a végkimenetelről még elképzelésünk sincsen.

Egy biztos, a kormányok kezének közjogi gúzsba kötése most emberéletekbe kerülhet és ha valóban el akarjuk kerülni a száz évvel ezelőtti kataklizmát, a bigott közjogi dogmatizmust egy időre célszerű félretenni.