Franziska Giffey SPD-s politikus, német családügy-miniszter az elmúlt hetekben fölvetette, hogy a szavazati jogot már 16 éves kortól meg lehetne adni Németországban, megemlítve Ausztria példáját, ahol a 16. életévüket betöltött fiatalok már hosszú ideje szavazhatnak. Ő pedig most azon van, hogy ez hamarosan hazájában is lehetővé váljon. Az SPD és a Zöldek elnökei szintén támogatják a szavazási életkor csökkentését, és a németországi baloldalon egyre inkább teret nyerni látszik az a vélemény, hogy a 16 éves fiatalok nagyon is képesek ilyen súlyú, felelős döntéseket hozni.

A német szociáldemokrata párt, az SPD lényegében fel is hívta arra a német közéletet, hogy az aktív és passzív választójogosultsági életkort minél előbb 16 évre kell leszállítani a német önkormányzati, tartományi, valamint a szövetségi szintű (Bundestag-) és EP-választásokon. Markus Blume, a bajor CSU főtitkára ugyanakkor szkeptikusan nyilatkozott az ötletről, hozzátéve, hogy a jogilag felnőtt életkor elérésével eddig bevált módon, a vezetői engedély megszerzésének lehetősége – más jogokkal és kötelezettségekkel együtt – a 18 éves korhoz kapcsolódott. Szerinte e kor elérése a „megfelelő mérföldkő” a szavazati jognak, mint egy demokrácia legmagasabb fokú jogának elnyerésére is.

Nem véletlen ugyanakkor a baloldal lelkesedése, hiszen például az utóbbi években erősödő Zöldek számára kifejezetten előnyös is lehet a választójogosultsági életkor csökkentése, különös tekintettel a fiatalabb életkori struktúrával rendelkező migrációs hátterű társadalmi csoportok vonatkozásában. A 2017. évi szövetségi parlamenti választáson a párt a legjobb eredményeket produkálta a 25 év alatti fiatal és első szavazók körében.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a bevándorló hátterűek aránya már 2009-ben meghaladta a huszonöt százalékot a 15-24 éves (ifjúkorú) németországi korcsoportok összességében[1], és ez az arány napjainkban akár egyharmados is lehet. Vagyis a szavazati életkor leszállítása egyértelműen a németországi családi gyökerekkel nem vagy alig rendelkezők markánsabb súlyú beleszólását eredményezhetné az ország közpolitikájának alakításába.

A Zöldek a törvényhozásban folyamatosan lazítanák a migrációs politikát; radikalizmusát jelzi, hogy a pártnak nemrégiben a Bundestagban megbukott a görög menekülttáborokból – különösen kiszolgáltatottnak tekintett – személyek befogadására irányuló javaslata. A javaslattal szemben szavaztak az uniópártok és az SPD is, pedig a stabil migrációpártiság általánosan jellemző tendenciájává vált a német politikának.[2] A baloldal pártjai így újabban egymás alá is adják a lovat, miközben ugyanakkor keményen versengenek is a fiatalabb nemzedék szavazataiért. A 16 évre leszállítandó szavazati életkorral – valószínűleg a migrációs aspektusokkal is szoros összefüggésben – a hagyományosan konzervatív, illetve migrációkritikus erők (pl. AfD és hasonló pártok) gyengülését is remélik.

A németországi belpolitika alakulását, jövőjét is egyre inkább befolyásoló tény az, hogy a migrációs hátterű potenciális szavazók száma és aránya folyamatosan nő, és növekedni fog.

És bár a migrációs háttérrel rendelkező választók száma növekszik, viszonylag kevés tudás áll rendelkezésre arról a kérdésről, mely mely párthoz éreznék igazán közel magukat (különösen hosszú távon). Ugyanakkor a már 2011 óta működő SVR-Forschungsbereich (kutatóosztály) egyik korábbi tanulmánya azt mutatta ki, hogy az SPD rendelkezhet a legnagyobb választói potenciállal ebben a társadalmi csoportban, de a Zöldek, a Baloldal, és a CDU/CSU is remélhet migráns származású szavazókat. Összességében a migrációs háttérrel rendelkezők és az ilyen háttér anélküliek egyaránt érdeklődnek a politika iránt, vagyis a pártoknak ugyanúgy érdemes foglalkozni ezekkel a csoportokkal, mint a többségi társadalom választóival.

A választójogosultsági korhatár leszállítása száraz pártpolitikai racionalitást követő logikán alapul. A mikrocenzus szerint 2015-ben mintegy 6 millió németországi választójogosult volt bevándorló családokból, ezenkívül körülbelül ötmillió olyan külföldi személy is élt ekkor Németországban, aki gyakorlatilag megfelelt a honosítási követelményeknek (ez pedig az állampolgárság elnyerését jelentheti mindazok számára, akik korábban nem voltak német állampolgárok). Ez a szavazati jog elnyerését is jelenti majd, és ez a korhatár 16 évre mérséklésével akár egy-két törvényhozási ciklus alatt is befolyásolhatja az erőviszonyok alakulását a német pártpolitikában.

A németországi baloldal – és a konzervatív uniópártok balszárnya is – már nem pusztán alkalmazkodni próbál a fokozatosan bevándorlóországgá váló Németország társadalmi változásaihoz, újfajta tendenciáihoz, hanem immár maguk törekednek az elkerülhetetlennek láttatott folyamatok fölerősítésére – abban az eltökélt hitben, hogy a migrációs háttérrel rendelkezők körében a szavazópotenciál már most magas, és ez csak tovább fog növekedni.

A nyugat-európai baloldal rövid- és középtávú politikai ambíciói azonban idővel akár alá is áshatják a keresztény-zsidó civilizáción és antik hagyományokon alapuló modern polgári társadalmak demokratikus jövőjét, hiszen a közvélemény-kutatások, attitűdvizsgálatok eredményei alapján jó ok van azt feltételezni, hogy ezen választók nagy többsége idővel a markánsan iszlám politikai programot képviselő pártokat fogják szavazataikkal támogatni.

 

[1] https://www.dji.de/fileadmin/user_upload/bibs/DJI_Jugend-Migrationsreport.pdf

https://jugendsozialarbeit.news/generation-u25-mehr-als-ein-drittel-mit-migrationsgeschichte/

[2] zeit.de/politik/deutschland/2020-03/migration-grosse-koalition-abstimmung-aufnahme-gefluechtete-gruene