Bejelentés nélküli gyűlés biztosítása: szakszerűen és az alapjogok tiszteletben tartásával lépett fel a rendőrség

Ezeket a BRFK tudomásul vette, a szervezőkkel egyeztetett. A rendőrség május 4-én este kiadott közleménye felidézte azt is, hogy a bejelentett gyűlések befejezése után a résztvevők egy csoportja – az előírásokat megszegve – a budai várnegyedbe vonult, ahol a rendőrség megakadályozta, hogy a Színház utcába és a Szent György utcába bejussanak. A közlemény leírása alapján a tüntetők egy része vitatkozni, illetve dulakodni kezdett a rendőrökkel.

A tömeg egy része a Színház utca felé menet, egy építési területet védő kerítést kezdett el ütni és rángatni. Néhányan átmásztak rajta, együttes erővel áttörve azt. Az építési területre bejutó csoport a kerítést tovább rongálta és a Színház utca felé is áttörte. A közlemény szerint az ott felsorakozott rendőröket dobálni kezdték és többen megkíséreltek a sorfalon erőszakkal átjutni. A támadás elhárítására a rendőrök ezért könnygázt alkalmaztak, és megkezdték a zárt területre bejutottak kiszorítását, ennek során öt embert vontak intézkedés alá, akiket később előállítottak.

Az esti, bejelentés nélküli gyűlés szervezőjével szemben a BRFK gyülekezési joggal visszaélés miatt szabálysértési eljárást kezdeményezett, a rendőrökre támadók közül pedig az említett öt személlyel szemben a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatalos személy elleni erőszak miatt tettek feljelentést. A közlemény szerint: a további támadók, illetve más bűncselekmények elkövetőinek azonosítása a kamerafelvételek alapján még folyamatban van. A parancsnoki vizsgálat alapján – közölte a rendőrség – jogszerű és szakszerű volt a kényszerítőeszköz alkalmazása a rendőri intézkedés során a szerda esti budapesti tüntetésen.

Bár a hatályos szabályozás alapján a szervező nélkül kialakuló tüntetések esetében nincsen bejelentési kötelezettség, annak elmaradása csak akkor igazolható, ha a gyülekezést, a tüntetést valóban egy azt közvetlenül megelőző indok váltotta ki – a rendőrség említett közleménye azonban a szerda esti tüntetést jogellenes demonstrációnak minősítette.

A közrend, a közbiztonság védelme az Alaptörvény által elismert államcél, a közrend védelme a magyar rendőrségnek a jogrendünkben előírt egyik legfontosabb kötelessége, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése megfogalmazásában: „a rendőr köteles (…) feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni (…) a közbiztonságot és a közrendet, ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni.” Az Alaptörvény 46. cikk (2) bekezdése pedig így rendelkezik: „A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.”

Az egyik legfontosabb társadalmi érdek, a széles közösség működési szabályait elfogadó, közös és szükséges érdek az, hogy a rendőrség mindig, jogszerűen eleget tudjon tenni feladatainak, és ennek érdekében az intézkedéseinek érvényt is tudjon szerezni. Ebből következik, hogy a rendőrségnek egy be nem jelentett tüntetést is ugyanúgy biztosítania kell. A rendőrségnek ilyen események során is alapvető célja, hogy az életet és a testi épséget megóvja, a károkozást és egyéb bűncselekményeket megakadályozza, illetve azokat megszakítsa – és a rendőrség ezen célok elérése érdekében az összes, a törvények által számára biztosított kényszerítő eszközt igénybe veheti, sőt, ezeket az eszközöket köteles is igénybe venni.

Az Alkotmánybíróság a 65/2003. (XII. 18.) AB határozatában a rendőri intézkedés eredményessége feltételeinek elemzése során kifejtette: ahhoz, hogy az ország belső rendje és közbiztonsága rendőri eszközökkel eredményesen védhető legyen, a belső rend és a közbiztonság felett őrködő szervezet számára hatékony eszközöket kell biztosítani. A 9/2004. (III. 30.) AB határozat egyik különvéleménye pedig már úgy fogalmaz: „Az állami feladatok ellátása mögött a legtöbb esetben ott van a jogellenes magatartásokkal szemben a hátrányos következmény, a szankció alkalmazásának lehetősége. A kényszerítés (ennek a lehetősége) a szankcióhoz kapcsolódik. Végső soron az állami kényszer mélyén a fizikai kényszer van, ami – ha a törvény keretein belül marad – mindig törvényes kényszer.”

A rendőrség a szerda esti demonstráció alkalmával végig törekedett arra, hogy a több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül – a rendőrségi törvény előírásaival összhangban – mindig azt válassza, amely az adott helyzetben – az eredményesség biztosítása mellett – az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az adott esemény körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell, és a kényszerítő eszköz alkalmazása kapcsán elvárás, hogy meg kell felelnie a szükséges mértéknek, azaz a rendőri erőszak alkalmazása csak addig és olyan mértékben indokolt, amit az adott intézkedés sikeres befejezése szükségessé tesz. A tüntetések biztosítása a rendőri tevékenységek között a bonyolultabb műveletek közé számít, miután itt olyan csoportos vagy tömegjellegű összejövetelről és tevékenységről van szó, ahol akár nagyon sok ember nyíltan megmutatja, hogy hogyan érez egy bizonyos dologgal kapcsolatban. Ez a tény evidensen több, és fokozottabb erőfeszítés megtételét – és a szükséges kényszerítő eszközök alkalmazását – követeli meg a rendvédelmi szerv részéről annak érdekében, hogy a tüntetésen a közrend és közbiztonság rendőri eszközökkel eredményesen védhető legyen.

A gyülekezési jog a kötelezően biztosítandó alapvető emberi jogok közé tartozik, amelyet az Alaptörvény véd. Továbbá a személyes szabadság az ember életét végigkísérő, állandó eleme az emberi létezésnek, amelybe többek között beletartozik a bírálat, a véleménynyilvánítás vagy a mozgás szabadsága is, amelyek tehát eme szabadságjog részét képezik. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság több évtizedes gyakorlata szerint az alapvető jogok korlátozása lehetséges akkor, amikor ez a korlátozás megmarad az alkotmányos keretek között, ha a korlátozás nem vonatkozik az alapjog érinthetetlen lényegére, továbbá, ha a korlátozás elkerülhetetlen, valamint, ha a korlátozás súlya a korlátozáshoz elérni kívánt célhoz képest nem aránytalan. [Pl. 20/1990. (X. 4.) AB határozat].

Magyarországon is, ahogy minden demokratikus jogállamban, az ilyen közérdeklődéssel kísért események, történések kapcsán az abban részt vevő egyes felek szerepét, mutatott viselkedését és fellépését utólag a nyilvánosság, a közvélemény, illetőleg a média vagy annak egyes szereplői értékelik. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a szerda esti tüntetésen, a rendőrség az intézkedései során figyelembe vette a jogszabályi előírásokat, és azokat betartva intézkedett. Ez összességében – a szakmai értékelés tükrében – magába foglalta a helyes és eredményes rendőri intézkedés taktikai megválasztását, továbbá az intézkedések végrehajtásakor a kényszerítő eszközök szakszerű, előírásszerű alkalmazását.