Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az izraeli titkosszolgálat a szuverenitás szolgálatában – Magyarország és Izrael nemzetbiztonsági kapcsolatának alapelvei

Mindig fel fogunk lépni a nemzetközi szervezetekben az Izrael-ellenes kritikával szemben, mindig fel fogunk lépni az Izrael-ellenes politikával szemben és mindig ki fogunk állni amellett, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát a terroszervezetekkel és azok támadásaival szemben”, írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter néhány hónappal ezelőtt a Facebook-oldalán. Ami a fenyegetettséget illeti, év elején érkezett a hír, hogy a Jerusalem Post és a Maariv című lap internetes oldalait január 3-án hajnalban törték fel, és egy fenyegető tartalmú videót helyeztek el rajtuk, amelyen az látható, hogy Iránból rakétatámadást intéznek a Negev-sivatagban, Dimona mellett található izraeli nukleáris létesítmény ellen, és egy rakéta eltalálja a reaktor jellegzetes, félgömb alakú makettjét.


Izraelben – mint más államokban is – a titkosszolgálatok felelnek a humán és a katonai hírszerzésért, a titkos akciókért és a terrorizmus elleni küzdelemért. Ez a szervezett hírszerző tevékenység külön szolgálatokra tagolódik a közel-keleti országban.

Az Izraeli Biztonsági Ügynökség (a héber megjelölés alapján „Általános Biztonsági Szolgálat”, röviden Sabak) vagy másik nevén Sin Bet (a „titkosszolgálat” kétbetűs héber rövidítéséből) Izrael állam belső biztonsági szolgálata.

A Sin Bet az Aman (katonai hírszerzés) és a Moszad (külföldi hírszerző szolgálat) mellett az izraeli hírszerző közösség három fő szervezetének egyike, így a Sin Bet, az Aman és a Moszad együtt alkotják az izraeli titkosszolgálatot.

A Sin Bet feladatai közé tartozik az állambiztonság védelme, a terrorista gyűrűk leleplezése, a terroristagyanús személyek kihallgatása; a szervezet hírszerzési információkat gyűjt és bocsát rendelkezésre a Ciszjordániában és a Gázai övezetben zajló terrorellenes műveletekhez, valamint kémelhárítást végez. A Sin Bet biztosítja a magas rangú köztisztviselők személyes védelmét, a fontosabb infrastruktúrák és a kormányzati épületek védelmét, valamint az izraeli légitársaságok és a tengerentúli nagykövetségek biztonságáért is felel.

Az Aman (Agaf Modiin = hírszerző szárny), másik független hírszerző szolgálatként ismereteket gyűjt más államok, de különösen a szomszédos arab országok katonai képességeiről. Az Aman – amely a hierarchiában azonos rangon áll a hadsereggel, a haditengerészettel és a légierővel – átfogó biztonsági elemzésekkel látja el a miniszterelnököt és az izraeli törvényhozást (a Kneszetet), megfigyeli Izrael lehetséges hadi ellenségeit, felméri a krízis- és konfliktus-kockázatokat, mely tevékenységéhez saját ügynökeit is beveti más országokban.

Az izraeli hadseregnek saját hírszerző alakulata is van felderítési célokra: a Hámán. Ezt az 1973 októberében lezajlott ún. jom kippuri háború (Izrael és egyes arab államok Egyiptom és Szíria vezette koalíciója közötti többhetes konfliktus) idején leválasztották az Amanról, amely azóta is joghatósággal bír felette. Emellett 2000 óta a hadsereghez tartozik a Modash (harci hírszerzés) vagy a Field Intelligence Corps (helyszíni hírszerzés) is, amely közvetlenül az izraeli hadsereg főhadiszállásának van alárendelve.

A külföldi hírszerző tevékenységgel foglalkozó Moszad a korábbi becslések szerint összesen 15 nagyobb ügynökcsoportot működtet világszerte, és ezek közül a közel-keleti csoport számít a legjelentősebbnek. A regionális hálózatok élén ügynöktartó tisztek állnak, akik felügyelik és biztosítják a nemzetbiztonság szempontból releváns adatok és információk gyűjtését.

A Moszad LAP (Lochama Psichologit) nevű osztálya felel a pszichológiai hadviselésért,  a propagandáért és a megtévesztésért, ezenkívül információkat gyűjt izraeli hadifoglyokról, akcióban lévő eltűnt személyekről vagy például az ellenséges szabotázstevékenységekről.

A Moszadon belül van egy nukleáris fegyverekkel foglalkozó osztály is; az egykori negyedik izraeli hírszerző szolgálat, a Lakam jelentős részét 1986-ban helyezték ide, amikor az önálló negyedik szolgálatot megszüntették.

A Moszad a felelős szereplő – Izrael titkosszolgálati rendszerén belül – a tengerentúli zsidók biztonságának területén is.

A három fő szolgálat tevékenységét összegezve: az izraeli titkosszolgálatok alapvető feladata, hogy az Izrael ellen irányuló, külső és belső titkos tervekről és akciókról, valamint a potenciális ellenfelek stratégiai és gazdasági helyzetének titkairól információkkal lássák el Izraelt.

Bár a nemzetközi konfliktusok eredménye tekintetében a tényleges erőviszonyok, és nem a titkosszolgálatok szerepe bizonyul döntőnek, és minden állam a saját érdekeinek védelme céljából szervezi és működteti titkos eszközökkel operáló nemzetbiztonsági szolgálatait, több esetben az egyes államok érdekei (legalább részben) akár egybe is eshetnek. Ami a magyar–izraeli kapcsolatokat illeti, a közvetlen titkosszolgálati együttműködés mellett – de annak keretein belül is – Magyarország valamennyi biztonságpolitikai aspektusban támogatja Izraelt, így legfőképp a zsidó állam ellen irányuló, Izraelt sokszor egyoldalúan elítélő (jórészt baloldali és iszlám indíttatású) nemzetközi fősodor elleni küzdelemben.

Hazánk és Izrael alapvető kérdésnek tekinti a biztonság, az identitás és a nemzeti szuverenitás jövőjének alakulását, és hasonló álláspontot képviselnek, jelenítenek meg a világban zajló főbb folyamatok kapcsán is. A két ország közötti együttműködést a kölcsönös tisztelet, valamint a higgadt ésszerűség jellemzi. Magyarország és Európa számára Izrael a közel-keleti geopolitikai stabilitás egyik kiemelt szereplője, miután a térség kihívásai és konfliktusai az illegális migráció és a nemzetközi terrorizmus révén fenyegethetik Európát is, ezért Izrael támogatása a magyar kormány meglátásában nélkülözhetetlen földrészünk biztonságához is.

Magyarország és Izrael kapcsolatában nemzetbiztonsági szereppel bír az is, hogy hazánk jóval nagyobb átláthatóságot kíván teremteni az Európai Unió által (is) finanszírozott NGO-k, vagyis nem kormányzati szervezetek tevékenységével kapcsolatban. Ennek előképe volt a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló, még 2017-ben elfogadott magyar törvény is. Magyarországnak is célja, hogy az Izrael elleni bojkottban érdekelt, akár a terrorizmussal is összefüggésbe hozható különböző szervezetek ne részesülhessenek adófizetői pénzekben. További fontos sarokpont, hogy a magyar fél a jövőben sem támogat semmilyen, Izrael elleni szankcióként, bojkottként értelmezhető nemzetközi intézkedést.

Magyarország és Izrael az elmúlt években, szilárdan és következetesen képviselt politikai, biztonságpolitikai alapállásukkal természetes szövetségesekként erősítették meg diplomáciai és katonai együttműködésüket.