Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az abortuszpárti szervezetek sötét múltja: az eugenika máig ható jogkövetkezményei az USA-ban

A nagy befolyású nonprofit nemzetközi szervezet, a családtervezés, a reproduktív egészség, illetve a születésszabályozás (ezen belül konkrétan az abortusz) területére specializált Planned Parenthood eredete az első világháború időszakára, 1916-ra datálódik, amikor Margaret Sanger, nővérével és másokkal megnyitotta az első születésszabályozási klinikát Amerikát, a New York-i Brooklyn kerület Brownsville nevű lakónegyedében. Itt akkor főleg fogamzásgátlással kapcsolatos tanácsadást, segítő és javaslattételi szolgáltatást nyújtottak klienseik részére.

Maga Sanger híressé vált eugenikai nézeteiről is. Úgy vélte: ő arra törekszik, hogy „segítsék a versenyt az alkalmatlanok felszámolása felé”. Ő eugenistaként a nők önmaga iránti kötelességét tekintette az állam iránti kötelességnek is. Elgondolása szerint a női nem szaporodási funkciói határozzák meg legjobban a kedvező időpontot és feltételeket – vagyis azt, amikor a gyermeket világra kell hozni. Az eugenikát rassz alapon kötötte össze a szigorú bevándorlási politikával, valamint szorgalmazta a születésszabályozási módszerekhez való szabad hozzáférést, a „józan gondolkodásúak” teljes családtervezési autonómiáját, valamint a „súlyosan visszamaradottak” (angol szóval retarded) kötelező szegregációját vagy sterilizálását. „Mi megvédjük a meg nem születetteket a saját alkalmatlanságuktól” – vallotta a Planned Parenthood alapítója.

Teddy Roosevelt, korábbi amerikai elnök pedig 1913-ban ezt írta: „A társadalomnak nem dolga lehetővé tenni a nyomorékoknak, hogy tovább szaporítsák a fajtájukat.” Woodrow Wilson még elnöki időszaka előtt, 1907-ben támogatni kezdte a Down-szindrómások kötelező sterilizálását, valamint négy évvel később – kormányzói minőségben – aláírt egy kötelező sterilizálásról szóló törvényjavaslatot.

A politikusi törekvések hátterében a tudományos élet korábbi, és tovább gondolt felfedezései is ott álltak. A 19. században Charles Darwin világhírű brit tudós azt a lényeges megállapítást tette, hogy a természetes szelekció hatására tökéletesednek a fajok – ez a világon széles körben elterjedt, és elfogadottá vált evolúcióelmélet egyik alaptétele –, amely elmélet nagyban hatott az eugenistákra. Ez értelmezhető volt egyrészt az ún. pozitív eugenika tekintetében (tkp. a tökéletesek szaporodását kell elősegíteni), ugyanakkor a főleg a 20. század első felében sokfelé elterjedt ún. negatív eugenika képében is, amely a bizonyosan genetikai ártalomban szenvedő személyek születéskorlátozását propagálta a nők, asszonyok felvilágosítása révén. Amint az tette a Planned Parenthood is. 1931-ig az Egyesült Államok huszonhat tagállamában fogadtak el sterilizációs törvényt, amelynek alapján a gyengeelméjűek és a bizonyos elmebetegségben szenvedők – nem paradox, hanem valóban ellentmondásos módon: saját akaratukkal – meddővé tehetők voltak. Emellett Svédországban és Dániában is sterilizációs törvényeket fogadtak el. A hitleri Harmadik Birodalomban, 1933-tól hamar törvénybe iktatták a kötelező sterilizációs törvényt, majd nem sokkal ezután a teljes házassági tilalmat is a genetikailag sérült egyénekkel.

A nácizmussal való összekapcsolódás később nagyban meghatározta az eugenika mint irányzat későbbi sorsát, így az elmúlt évtizedekben egyre vállalhatatlanabb társadalompolitikai nézetté vált. Voltak államok, ahol azonban ez a folyamat lassabban ment végbe: például Svédországban például 1934-től egészen az 1970-es évek közepéig hatályban volt egy sterilizációs törvény, amely alapján beleegyezés nélkül tehettek meddővé mentálisan sérült embereket.

Napjainkban a „rasszhigiéné”, a kevésbé megfelelőnek tekintett emberek születésszabályozása maga már nem, ugyanakkor a Föld soha nem látott népesedése élénken foglalkoztatja a világ gazdasági és értelmiségi elitjét. A szaporodás és túlszaporodás kérdése azonban összefüggést mutat a rasszkérdéssel is (például a feketék és fehérek relációjában), illetve azzal a ténnyel, hogy ma jórészt a világ kevésbé fejlett részein jellemző a magas termékenység. Pár éve a Times brit lap írt arról, hogy az amerikai Bill Gates más milliárdosokkal tartott titkos találkozót, ahol többek között Michael Bloomberg és Soros György üzletemberek jelenlétében kerestek, illetve vetettek fel megoldásokat a „túlnépesedés problémájára”. Gates úgy látta, igenis problémát jelent a fejlődő országok kapcsán a gyorsan növekvő népesség, és ha mindez továbbra is így marad, akkor ez azt is jelentheti, hogy ezeket a gyerekeket nem lehet megfelelően táplálni, beoltani vagy oktatni (a szavait lefordítva: mind testi, mind szellemi értelemben képessé tenni őket a teljes életre). Bár elterjedt róla különösen a közösségi médiában, nincsen rá egyértelmű bizonyíték, hogy Bill Gates maga támogatná az eugenikát. Amikor pedig a népességnövekedés problémáit vetette fel, Gates azt mondta, hogy ő támogatja az egészségügyi ellátáshoz és a fogamzásgátláshoz való hozzáférést.

Az eugenikát tápláló, fűtő rasszizmus azonban tovább él ma is, és sajnos jelentős nemzetközi támogatást is kap NGO-hálózatok formájában. A nem egyszer kifejezetten fehérellenes éllel is operáló, elvileg kisebbségek iránt „emberi jogilag” elkötelezett egyes mozgalmak, irányzatok az ösztönös távolságtartás vagy akár a gyűlölet tudatosítását is megengedik a gyakorlatban. A tengerentúl útjára indult és Európában is ható BLM-mozgalom kifejezetten bőrszín alapján tesz különbséget emberek (feketék és fehérek) között, a rasszizmust tápláló előítéletek kiterjesztését több társadalmi csoportra is megengedi (lásd Trump-ellenes zavargások) – olyan reflexeket is kialakítva, amelyek persze nem feltétlenül társulnak fizikai erőszakkal és agresszióval. A fehérek irányában azt is tudatosítaná, hogy már semmi értelme küzdeni az ilyen „új Amerika” ellen, és ha ez a szemlélet közpolitikai szinteken is általánosan elfogadottá válik, akkor idővel – értelemszerűen – áthathatja majd a népesedési, a reproduktív egészségügyi és szociális politikák szellemét és állami gyakorlatát is.