Hiába dolgoznak, már így sem kellenek a bevándorlók Ausztráliának?

2019. június 06.

Címkék: Ausztrália, Migráció, bevándorlók, doktrína

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Ausztrália arra szolgáltat példát, hogy a tömeges migráció és a mindenki által tudott, ismert tapasztalatok igenis megalapozhatják az idegenek térhódítása miatti általános félelmet, amely hosszú távon ugyanolyan migrációellenes politikai doktrínát alapozhat meg, mint ami számos európai országban is jól megfigyelhető.

2018 nyarán, az ország statisztikai hivatalának adatai szerint, Ausztrália népessége átlépte a 25 millió fős lélekhatárt. Ebből az elmúlt tíz év népességnövekedésének 62 százaléka a bevándorlás eredménye. Már az 1970-es évek végétől jelentősen nőtt az ázsiai és más nem európai országokból beáramló migráció, így Ausztrália mára multikulturális országgá vált.

Teljes cikk

A külhoni magyarok levélben szavazásával kapcsolatos ellenzéki kritikák alaptalanok

2019. május 31.

Korábban több ellenzéki párt is próbálkozott, jelenleg a Demokratikus Koalíció kifogásolja a külhoni voksolás végeredményét, amellyel egyúttal a határon túli magyarok szavazati jogát is támadják.

Magyarország Alaptörvénye az egységes magyar nemzet összetartozásáról, valamint arról is rendelkezik, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért. A „felelősséget visel” kifejezéssel az alkotmányozó hatalom – a korábbi „felelősséget érez” szófordulat helyett – azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy az anyaország részéről nem passzív együttérzésre, hanem aktív cselekvésre van szükség. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint pedig a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei, illetve a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

Teljes cikk

Családegyesítés igen, családtámogatás nem? – Gondolatok az EU demográfiai programjáról

2019. május 24.

Címkék: bevándorlás, illegális bevándorlás, bevándorló, migráns, illegális bevándorló

Uniós Alapszerződés mondja ki, hogy az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban.

Ennek céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan. A beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is – fogalmaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés. 

Teljes cikk

Deep State: új típusú alkotmányos kihívás a demokratikus államberendezkedéssel szemben?

2019. május 10.

Címkék: Donald Trump, háttérhatalom, deep state, John F. Kennedy

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Már John F. Kennedy is harcolt ellene, Donald Trump pedig minden eddiginél keményebb küzdelmet folytat az úgynevezett háttérhatalommal szemben. A korábbi tapasztalatok alapján tudhatjuk, hogy a végrehajtó hatalom és a „mély állam” konfrontációja, illetve annak politikai és gazdasági hatásai globális mércével mérhetőek.

Ahhoz, hogy közelebbről megismerkedjünk az un. Deep State fogalmával, nem csupán leleplezőnek tűnő írások, összeesküvés-elméletek, és rejtélyes események forgatagán kell átverekedünk magunkat. Hiszen vitát felül áll, hogy a legutóbbi amerikai elnökválasztás, a Robert Mueller különleges ügyész által lefolytatott eredménytelen Trump elleni hadjárat, az NGO-k egyre aktívabb közéleti szerepvállalása és növekvő befolyásuk is indokolják, hogy érdemben foglalkozzunk azzal a jelenséggel, amit úgy is hívtatunk, hogy párhuzamos állam az államban.

Teljes cikk

Keresztezik a Frontex érdekei Salvini terveit? – fókuszban az olasz nemzetbiztonsági érdek primátusa

2019. május 06.

Miután az EU határvédelmi ügynöksége nem képes az illegális bevándorlók Európába történő bejutásával kapcsolatban hatékonyan fellépni, a nemzetállami vezetők feladatává vált annak megfékezése.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a brüsszeli tervek ellentétesek a nemzetállami célokkal és az európai polgárok akaratával. Ráadásul, ha például Olaszország Matteo Salvini belügyminiszter fellépése nyomán eredményesen is tudna migrációs politikáját tekintve szigorítani (jelenleg Salviniék állnak nyerésre), ez még nem jelentené a migrációs nyomás megszűnését, legfeljebb a migráció irányát változtatná meg.

Teljes cikk

Elfogyott az elnök türelme - Donald Trump perrel fenyegeti a baloldali liberálisokat

2019. április 26.

Hazánk szempontjából is rendkívül tanulságos közéleti-jogi vita kezd kibontakozni a tengerentúlon, hiszen az amerikai történések a Magyarországgal kapcsolatban megszokott nyugati bírálatok tükrében kaphatnak különös fénytörést.

Az érintett ügyben arról van szó, hogy bár térségünket és Magyarországot előszeretettel támadják – általában teljesen alaptalan módon – például a balliberális demokrata pártiak és nyugat-európai társaik, s gyakran felróják a jogállam (angolszász megfogalmazással joguralom), illetve az alkotmányos intézmények és hatáskörük tiszteletének hiányát, addig ők magukra nézve ezt az elvet már kevéssé tekintik mérvadónak.

Teljes cikk

Több ponton is sérheti az Emberi jogok európai egyezményét a Facebook közösségi normarendszere és szabályozási gyakorlata

2019. április 18.

A közösségi médiumok sokszor egyoldalú politikai cenzúrája alapvetően sérti a felhasználók alkotmányos jogait.

A világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook februárban ünnepelte 15. születésnapját. Az ismeretségi network különösen 2015 óta nagy hangsúlyt fektet például a gyűlöletbeszéd vagy az úgynevezett álhírek (fake news) elleni küzdelemre, a most is érvényben lévő közösségi standardjait pedig számos kritika érte az elmúlt években. A Facebook közösségi alapelvei ma egy olyan sajátos normarendszert alkotnak, amely immár globális szinten szorítja abszurd korlátok közé a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát.

Teljes cikk

Jogállam agitprop-védelem alatt: Timmermans biztos meg a szelektív érzékenység

2019. április 12.

Címkék: Európai Bizottság, Frans Timmermans, jogállam

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Frans Timmermans, az Európai Bizottság bel- és igazságügyért felelős biztosa és a testület első alelnöke, az elmúlt napokban a román jogállam állapotai miatt fejezte ki aggodalmát – igaz persze, hogy nem az ott élő nemzeti kisebbségek helyzete, hanem kizárólag az európai főügyész-jelölttel kapcsolatos visszhangok váltották ki a biztos ellenérzéseit.

A jogállam miatti aggódás címén lényegében nem mást tett, mint hogy beszállt kicsit a romániai EP-választási kampányba, ha már a március közepén rendezett szenátusi és tartományi holland választáson migránsbarát pártja csúfos vereséget szenvedett az alig 8,5%-os eredményével, a legfrissebb EP-választási előrejelzések szerint májusban ennél is gyengébb szereplés elé nézve.

Teljes cikk

Izrael választási rendszere és a politikai erőtér

2019. április 05.

Kijelenthető, hogy az elmúlt években jelentős mértékben javultak a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai, ami különösen azért fontos, mert a térségben hazánkban él a legnagyobb zsidó közösség, békében, védve a Nyugat-Európában terjedőben lévő antiszemita erőszaktól.

A 120 tagú izraeli parlament, az egykamarás Knesszet neve és létszáma az i. e. 5. században működött Knesszet Hagedolah (Nagytanács) testületéből származik, amely Ezra héber pap-történetíró és Nehemiás királyi főember, egykori júdai helytartó által Jeruzsálemben összehívott zsidó tanács volt. A Knesszet képviselői pártlistáról nyerik mandátumukat, s a pártok kormányfőjelöltjének személye többnyire megegyezik a pártelnökével. A legfeljebb 120 névből álló pártlisták zártak, vagyis a szavazópolgárok nem állíthatnak fel preferencia-sorrendet. Az izraeli pártok kimagasló jelöltjeiket úgy hozzák helyzetbe a mandátumszerzésük érdekében, hogy ezen politikusok nevét a listás, zárt névsor elejére teszik.

Teljes cikk

Visszavonható-e a menekültstátusz egy terroristától az Európai Unióban?

2019. március 29.

Címkék: EU, menekült, unio, Unió, Egyesült Európa

A Budapesten elfogott húsz ember kivégzésével megvádolt Hasszán F. őrizetbe vétele előtt legalább háromszor járt Belgiumban, miközben szír férfi a Görögországban kiállított menekült úti okmány felhasználásával érkezett hazánkba, ahol hamis okmányokkal próbált bejutni az ország területére.

Mint ismeretes az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokú döntésében egy terrorista gyanús bevándorló kapcsán azt állapította meg, hogy az illetékes svéd kormány nem oszlatta el a felperes marokkói állampolgár kételyeit a hazájába történő visszatérésével kapcsolatban. A strasbourgi testület szerint az a körülmény, hogy a svéd bevándorlási hatóságok láthatóan nem szereztek meg minden szükséges releváns információt a döntéshozatalhoz, növeli az aggodalmakat a belföldi eljárások ilyen szigora és megbízhatósága tekintetében. 

Teljes cikk