Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Alkotmányos válság lesz az USA-ban az elnökválasztást követően?

Függetlenül a szavazás végeredményektől az amerikai választási rendszer anomáliái demokratikus válságot eredményeztek

Az Egyesült Államok elnökválasztása közvetett módon zajlik, a választópolgárok az elnököt megválasztani hivatott úgynevezett Elektori Kollégium összesen 538 tagját választják meg. A jelöltek számára a győzelemhez legalább 270 elektori szavazat megszerzése szükséges, amennyiben pedig egyik elnökségre pályázónak sem sikerül teljesíteni ezt a feltételt, az USA alkotmánya a szövetségi Képviselőház feladatkörébe utalja az elnök megválasztását.


Amit bizonyosan tudunk, az az, hogy 2020. november 7-ére az elnökválasztáson Joe Biden demokrata elnökjelölt átlépte a megválasztáshoz szükséges elektorszámot, vagyis az elnökválasztás hivatalos, november 3-i napja (angolul Election Day) után néhány nappal, a szavazatok mintegy 92 százalékos feldolgozottságánál sikerült győztest hirdetni; Biden a „perdöntőnek” bizonyuló Pennsylvania állam húsz elektorának megszerzésével lépte át a lélektaninak is számító 270 elektoros határt.

A hírek szerint az Egyesült Államok 45. és jelenlegi elnöke, a keddi választáson alulmaradó Donald Trump republikánus elnökjelölt a négy kritikus eredményű szövetségi államban – Pennsylvaniában, Arizonában, Georgiában és Nevada államban – megtámadja a választási eredményeket. Közeli források alapján Trump kész békésen átadni a hatalmat Bidennek, amennyiben a jogi procedúrák nem neki adnak igazat, és ezzel jogerőssé válnak a választási eredmények.

Az Egyesült Államokban azonban nem csak elnököt választanak idén novemberben. Két évenként tartanak választásokat, melyek során mindig a szövetségi Szenátus egyharmadát választják meg, valamint a teljes Képviselőházat (a szövetségi képviselők hivatali ideje 2 év, a szenátoroké 6 év).

Az amerikai alkotmány I. cikk 4.§-a szerint: a szenátorok és képviselők megválasztásának idejét, helyét és módját az egyes államok törvényhozó testülete állapítja meg, azonban a (szövetségi) Kongresszus bármikor törvényben szabályozhatja vagy módosíthatja ezeket az előírásokat, kivéve a szenátorok megválasztásának helyére vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel Amerika alkotmánya a tagállami törvényhozások számára kizárólagos felhatalmazást adott a most az elnök személyével együtt megválasztott szenátorok és képviselők megválasztásának fontos alapvető körülményei, illetve annak módja kapcsán. És amíg a szövetségi Kongresszus – az USA Szenátusból és Képviselőházból álló törvényhozása – felülbírálhatja a szövetségi állami törvényhozások döntéseit, szövetségi államok bíróságai ezt nem tehetik meg. A tagállami törvényhozás szava az, ami számít – alkotmányos értelmezés szerint – a szavazólapok érvényességét és a szavazatok számlálásának módját előíró határidők vonatkozásában.

Pennsylvania kiélezett versenyt hozott a szavazatszámlálás végére, és a pennsylvaniai Legfelsőbb Bíróság döntésével elfogadott postai küldemények döntenek jelen állás szerint az állam győzteséről. Ha tekintetbe vesszük, hogy George W. Bush húsz éve alig félezer szavazattal nyerhette meg Floridát, és ezzel az elnökséget, egy ilyen szoros, eldöntetlen választási (és jogi) küzdelem nem példa nélküli az Egyesült Államok választástörténetében.

Ezen a ponton léphet majd közbe a szövetségi Legfelsőbb Bíróság, amelynek (fellebbviteli és alkotmánybírósági funkciót is biztosító) bírói hatalmát az USA alkotmányának III. cikk 1.§-a adja.

A kérdés, hogy megtámadható-e alapos jogi indokkal a szavazási eljárás lebonyolítása, arra hivatkozva, hogy a Pennsylvania állambeli Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenes módon avatkozott be a tagállami törvényhozás kizárólagos hatáskörét megsértve. Ez a választások idejét, helyét és módját érintené – mint már említettük –, valamint az elnökválasztó ún. elektorok kiválasztását is.

Idetartozó fontos fejlemény, hogy a Legfelsőbb Bíróság új tagjának alig másfél hónappal ezelőtt, szeptember 26-án Trump elnök a konzervatív Amy Coney Barrett-et jelölte, akit meg is választottak. Ennek az az előzménye, hogy szeptember 18-án meghalt Ruth Bader Ginsburg bíró, a szövetségi Legfelsőbb Bíróság liberális bírói szárnyának emblematikus képviselője; az új helyzet már egyértelmű konzervatív többséget hozott létre a Bíróságon, még akkor is, ha ez esetben a testület főbírájának (Chief Justice) tisztségét betöltő John Roberts-t nem számítjuk.

Ha az Egyesült Államok alkotmánya a fentebb említett fontos hatáskörrel (az alapvető körülményekre, és határidőkre vonatkozóan) közvetlenül a pennsylvaniai törvényhozást ruházza fel, akkor a szövetségi állami bíróságoknak nincs hatáskörük még az adott állam választási törvényének módosítására sem. Ezt azt jelentené, hogy a szövetségi Legfelsőbb Bíróság rövidebb időben határozhatja meg a Pennsylvania államban leadott szavazatok – péntekig történő – elfogadásának határidejét, és ezzel kötelezheti is Pennsylvaniát a keddi választási nap után érkezett szavazólapok elutasítására.

Bárhogy is alakulnak az események, a liberális médiatöbbség és a szűk konzervatív sajtóorgánumok is napirenden tartják az elnökválasztás kérdését, és kénytelenek asszisztálni ahhoz a bizonytalansághoz és társadalmi megosztottsághoz, amelynek többek között egyik okozója – nem figyelmen kívül hagyni a bizonyítható választási csalások sorozatát – a hiányos választójogi normaháttér és szabályozási keretrendszer.