Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Alkotmánybíróság előtt az egészségügyi dolgozók kötelező oltása

Franciaországban az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek a vonatkozó obligációt.

A koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet kötelezővé tette az egészségügyi dolgozók számára a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét Magyarországon is. Ahhoz, hogy valaki az egészségügyi szektorban dolgozhasson, már a rendelet életbe léptetése előtt is számos, kötelezően előírt oltás felvételét kellet vállalnia, tekintettel mind a saját, mind az általa kezelt betegek egészségére is. Ennek ellenére, a rendelettel egyet nem értő dolgozók az Alkotmánybírósághoz fordultak, annak érdekében, hogy a testület mondja ki a jogszabály alkotmányellenességét. Alkotmányjogi panaszukban azzal érveltek, hogy a jogszabály ellentétes az Alaptörvény több rendelkezésével, valamint a diszkrimináció tilalmába ütközik.


A 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet 

Az állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet kötelezően előírta az egészségügyi dolgozók számára a koronavírus elleni védőoltás felvételét, továbbá kimondta, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt nem hozható létre jogviszony olyan egészségügyi dolgozóval, aki nem tesz eleget az előbbi rendelkezésnek. 

Jogszabályi háttér 

A koronavírus-világjárvány magyarországi megjelenése következtében, hazánkban veszélyhelyzet lépett életbe. Ezen jogintézménynek számos jogi sajátossága van, melyekről az Alaptörvény és egyéb törvények is részletesen szólnak. 

A veszélyhelyzet a különleges jogrend egyik típusa, melyet Magyarország Alaptörvényének értelmében a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdet ki, ennek során pedig sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Ilyen típusú intézkedéssort többféle esemény kiválthat, ezeket három csoportba sorolhatjuk: elemi csapások és a természeti eredetű veszélyek, az pari szerencsétlenségek és a civilizációs eredetű veszélyek, végül pedig az egyéb eredetű veszélyek, mely utóbbi csoportban található meg - többek között - a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, amely alá a koronavírus-járvány is besorolható. 

A 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, amellett, hogy részletesen rögzíti a veszélyhelyzet során alkalmazható legfontosabb intézkedéseket, irányítási és rendeleti úton bevezethető részletszabályokat, sőt, speciálisan a tömeges megbetegedést okozó humánjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzet szabályairól is szól.

Eszerint a  Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben - a törvényben meghatározott egyes rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. 

Az Alkotmánybíróság hasonló ügyben hozott korábbi határozata 

A testület egy korábbi, a védettségi igazolványokat érintő ügyében már kimondta, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Az ügyben az AB a jogkorlátozások legitim céljaként akceptálta a koronavírus-járvány elleni védekezést. A határozat értelmében a jogalkotó azon alaptörvényi kötelezettségnek is eleget tett, hogy rendszeresen felülvizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét. Mindez azért fontos, mert kísértetiesen hasonló helyzettel és jogkérdésekkel találjuk szembe magunkat az aktuális kérdés vonatkozásában is. 

A konkrét ügy 

A kötelező oltáshoz hasonló, jogkorlátozó intézkedések esetén elsősorban az vizsgálandó, hogy az adott rendelkezés arányos-e, szükséges-e, illetve érvényesülnek-e a további garanciális szabályok és a célhoz kötöttség elve. Mint ahogy arra Horváth Ildikó, az EMMI egészségügyi államtitkára is rámutatott az Alkotmánybíróságnak küldött levelében, a koronavírus elleni kötelező oltás egy „nem visszaélésszerű, nem aránytalan súlyú, hanem az élethelyzethez igazított tudatos, célzott és járványügyi alapon nyugvó, indokolt beavatkozás”, és mint ilyenre a jelenlegi helyzetben kiemelten szükség van. A kormányrendelet célja egyértelmű; gyors és hatékony válasz a járvány következményeire, annak érdekében, hogy elkerülhető legyenek annak súlyosabb hatásai. Ez a cél pedig kettős, ugyanis nemcsak a páciensek védelmét szolgálja, hanem az ország egészségügyi dolgozóinak védelmét is. Mindez az állam életvédelmi kötelezettségéből egyértelműen levezethető, mindenek felett álló feladat. 

Nemzetközi kitekintés 

A koronavírus elleni vakcinák kötelező felvételének bevezetésére számos európai országban találunk példákat. Az intézkedések hatálya általában a szociális és az egészségügyi szektorra korlátozódik, ugyanakkor az is előfordul, hogy a teljes szolgáltató szektor számára kötelezően előírt az oltottság megléte. 

Míg Olaszországban március óta kötelező az oltás mind az egészségügyi dolgozóknak, mind a gyógyszerészeknek, addig Franciaországban kicsivel később, nyár közepén döntött úgy a kormány, hogy kötelezővé teszi az oltás felvételét az egészségügyi dolgozók számára. Érdekesség, hogy Franciaországban szintén az Alkotmánybíróság elé került a kötelező oltás kérdése, ahol a testület azt állapította meg, hogy az intézkedés a vonatkozó normáknak mindenben megfelel. 

Görögországban kezdetben csak az idősotthonok dolgozói részére vezették be az intézkedést, majd ezt szeptembertől kibővítették az egészségügyi dolgozók körével is. Ezen felül Nagy-Britanniában, Új-Zélandon, Ausztráliában, Oroszországban - Moszkvában az egész szolgáltatási szektorra kiterjedő hatállyal -, és az Egyesült Államok bizonyos államaiban is találkozhatunk a kötelező oltás meghatározott konstrukcióival.