Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A veszélyhelyzet meghosszabbítása a kormány gyorsreagálású képességét erősíti

Különleges jogrendet Magyarország Alaptörvényének értelmében a kormány kivételes esetben hirdethet ki.

Az országgyűlés a keddi ülésnapon szavazott a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Mivel a parlament elfogadta a kormány javaslatát, a rendkívüli jogrend 2022. január 1-jéig hosszabbodott meg, azzal, hogy ha a járványhelyzet azt lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését. 


Az utóbbi időszakban nemzetközi és hazai viszonylatban is megemelkedett a fertőzöttek száma. Az új vírusvariánsok világszerte nagy gyorsasággal terjednek, a negyedik hullám küszöbén állunk. A kialakult helyzet felelős és gyorsreagálású kormányzati magatartást követel meg, melynek következtében Magyarország Kormánya kezdeményezte a járványügyi veszélyhelyzet meghosszabbítását. Tanulva azonban a baloldali média és politikai tömb - e (párt)politikán túlmutató kérdésben tanúsított - kártékony magatartásából, illetve felkészülve annak lehetséges folytatására, érdemes részletesen kibontani a veszélyhelyzet jogintézményének tartalmát. 

A veszélyhelyzet a különleges jogrend egyik típusa, melyet Magyarország Alaptörvényének értelmében a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdet ki, ennek során pedig sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.  A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezen rendeletek azonban csupán 15 napig maradnak hatályban, és csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatóak meg.

További garanciális szabály, hogy minden, a veszélyhelyzet következtében meghozott rendelet automatikusan hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével. 

Veszélyhelyzetet többféle esemény kiválthat, ezeket három csoportba sorolhatjuk: elemi csapások és a természeti eredetű veszélyek, az pari szerencsétlenségek és a civilizációs eredetű veszélyek, végül pedig az egyéb eredetű veszélyek, mely utóbbi csoportban található meg - többek között - a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, amely alá a koronavírus-járvány is besorolható. 

A 2011. évi CXXVIII. törvény a  katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról, amellett, hogy részletesen rögzíti a veszélyhelyzet során alkalmazható legfontosabb intézkedéseket, irányítási és rendeleti úton bevezethető részletszabályokat, speciálisan a tömeges megbetegedést okozó humánjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzet szabályairól is szól. Eszerint a  Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben - a törvényben meghatározott egyes rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Már az előbbi rendelkezésből is világosan megmutatkozik, hogy a veszélyhelyzet során is milyen határozott mértékben érvényesül a célhoz kötöttség elve, ez azonban a következő szakaszban expressis verbis is kifejezésre jut, további alapelvként bevezetve a szükségesség és arányosság garanciális principiumát. Ennek értelmében a Kormány a veszélyhelyzettel összefüggő jogkörét - kizárólag a szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan - a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja. 

Egyértelműen látható tehát, hogy - ellentétben a nyugati liberális mainstream és az ellenzék által állítottakkal - a veszélyhelyzet jogintézménye és annak hazai szabályozása kizárólag a járvány elleni sikeres védekezést szolgálja. Egy felelős kormánynak ugyanis mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy saját polgárai életét és egészségét megvédje, illetve, hogy nemzetgazdaságát megóvja. Mindehhez pedig elengedhetetlen a hatékony és gyors döntéshozatali lehetőség, valamint az eredményes védekezési képesség esélyeinek megteremtése, melyeket a veszélyhelyzet jogintézménye biztosítja.