A rendőrők fegyverhasználatának jogi aspektusai - fókuszban az Egyesült Államok

Egy külföldi példát nézve, az Egyesült Államokban általános szabályként érvényesül, hogy a rendvédelmi tisztek – legalább egy félautomata pisztollyal – fel vannak fegyverkezve. Bár ott nincsen minden szövetségi államban létező, egységes nyilvántartás a lőfegyverhasználatról, egyes szervek, például a New York-i Rendőrkapitányság is, beszámolnak a lőfegyverek rendőri használatáról, és az ilyen fellépések esetleges áldozatairól. 2015-ben a New York-i rendőrség vonatkozó jelentése rekordalacsonynak számító nyolc halálesetről és tizenöt olyan sérülésről számolt be, amelyet rendőri lőfegyverek használata okozott.

Az USA-ban egyes rendőri osztályoknál megengedik, hogy a képzett tisztek sörétes puskákat, félautomata puskákat vagy (nagyon ritkán) géppisztolyokat hordjanak magukkal járműveikben a tűzerő növelése érdekében. Ezeket csak szükség esetén használják, illetve akkor, ha ez a jobbmegoldás a kézifegyverekhez képest, például amikor fegyveres vagy páncélos gyanúsítottal kell szembenézni, vagy ha a kézifegyver nem biztosítja a helyzethez szükséges hatótávolságot, pontosságot vagy tűzsebességet, például amikor egy gyanúsítottal, bűnelkövetővel szembeniközelharcban vesznek részt.

Texas államban a büntetőeljárási törvénykönyv 2.1305. cikke értelmében a nyilvánosságot szolgáló létesítmény nem tilthatja meg vagy más módon nem korlátozhatja a béketisztek (a rendvédelmi tisztek) vagy a különleges nyomozók számára, hogy az intézmény helyiségeiben olyan fegyvert hordjon, amelynek viselésére a béketiszt vagy különleges nyomozó egyébként jogosult. Mindez függetlenül attól érvényes, hogy a béketiszt vagy a különleges nyomozó a fegyverviselés közben ténylegesen tiszti vagy nyomozói feladatokat lát-e el. A texasitörvény alkalmazásában ilyen, nyilvánosságot szolgáló létesítmények a szállodák, motelek vagy egyéb szálláshelyek; az éttermek vagy más olyan helyek, ahol ételt, élelmiszert kínálnak eladásra a nyilvánosság számára; a kiskereskedelmi üzletek vagy egyéb kereskedelmi létesítmények vagy irodaházak, ahová az ügyfél közönséget várják; a sporthelyszínek; és bármely egyéb nyilvános szálláshely, szórakozóhely vagy üdülőhely területén lehetséges a rendvédelmi fegyverviselés.

Németországban a rendőrségi fegyvereket főként közvetlenkényszerhelyzet esetén (németül unmittelbarer Zwang) használják. E jogi fogalom többek között magában foglalja a személyek vagy dolgok elleni szuverén fellépést. A közvetlen kényszert a német szövetségi rendőrségi törvény (a szövetségi hatóságok esetén), valamint a tizenhat szövetségi tartományrendőrségi törvényei (a tartományi rendőri erőkre vonatkozóan) szabályozzák. A hatáskörök és a jogi keretek az alkalmazási területeken szinte mind eltérőek, de ez attól is függ, hogy mi áll az intézkedés középpontjában, illetve acéltól és a fenyegetettségi helyzettől (például önvédelmi szemponttól) függően más is alkalmazható a hatáskörben. A jelenlegi jogértelmezés szerint az önvédelmi helyzet német tartományok közötti eltérő megítélése miatt szigorúbb korlátozások vonatkoznak a rendőri fegyverek önvédelmi célú használatára – ez tehát egy némileg más megközelítési mód, mint a hasonlóan szövetségi rendszerű Egyesült Államokban.

A világ számos országában a bűnüldöző szervek tisztviselői lőfegyvert hordanak maguknál, azért, hogy hatósági intézkedést hajtsanak végre vagy sürgősségi segítséget vagy önvédelmet biztosítsanak a polgárok számára. Ez a fegyverviselési jogosultság az önvédelmet is szolgálja. Többállami rendőrségi törvény – a veszély hatékonyabb elhárítása érdekében – éles töltényű fegyverlövések leadását is lehetővé teszi, ám ennek alkalmazása áltában ritkának számít.

A világ közel kétszáz országából, összesen tizenkilenc államban vagy területen a rendőrség nem hord lőfegyvert, kivéve, amikor ezt az adott helyzet – várható jelleggel –megkívánja. Ezek sorában találjuk európai példaként Norvégiát, Izlandot, Írországot vagy az Egyesült Királyságot (utóbbi államnál Észak-Írország területét leszámítva, ott ugyanis a rendőrség rendszeresen hord lőfegyvert, míg Nagy-Britanniában már nem). A brit lakosság jelentős részének igényét jelzi azonban, hogy egy 2004-ben Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint az állampolgárok 47 százalékatámogatta volna a rendőrség teljes felfegyverzését, míg 48százalékuk ellenezte akkor az ötletet.

Magyarországon a rendőrségi fegyverhasználat szabályozásáta rendszerváltozást követően új jogszabályban rendezték, így a kérdést napjainkban is a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szabályozza. Az Alkotmánybíróság 9/2004. (III. 30.) AB határozata ennek kapcsán annyiban hozott változást, amely egyebek között alkotmányellenesnek mondta ki a törvény 54. § h) pontját, amely addig az állam elleni, illetve az ún. emberiesség elleni bűncselekmények elkövetőjének elfogása és szökésének megakadályozása esetén tette lehetővé a hatóságoknak a fegyverhasználatot.

Magyarország 2012. január 1. óta hatályos Alaptörvénye a Szabadság és felelősség című fejezetben az alapvető emberi jogok között említi az élethez, a személyi szabadsághoz, emberi méltósághoz fűződő jogokat, amelyek az alkotmány szerint mindenkit egyformán illetnek meg. Ezen jogoktól senkit nem lehet önkényesen megfosztani, azonban a rendőri fegyverhasználat korlátozhatja ezeket a felsorolt alapjogokat, elsősorban az élethez való jog érvényesülését. A vonatkozó hazai gyakorlatban – a törvényhez kötöttség alapelve szerint –csak a rendőrségi törvényben meghatározott esetekben és módokon van lehetőség a fegyverhasználatra, amely alapvető emberi jogokat korlátozhat.

Mint azt nyugati példák is mutatják, egyes államokban egyáltalán nem túlzottan figyelmesnek ható a szabályozás a rendőri fegyverhasználat tekintetében (lásd például Texas). A magyar szabályozásban az úgynevezett jogos védelem esetén az arányosság (szükségesség) elve jut érvényre. Ez azt jelenti, ha rendelkezésre áll enyhébb és egyértelműen biztonságos elhárítási mód egy támadással szemben, akkor elvárható, hogy a védekező a támadást azzal hárítsa el. Ugyanez igaz a hatósági fegyverhasználatra is: vagyis ha enyhébb sérelmet okozó kényszerítő eszközzel foganatosítható az az intézkedés, akkor a rendőröknek azt az eszközt kell választani.