Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A patrióta nevelés szükségességéről a szervezett anarchizmus és a globális baloldali hálózatok korában

Az amerikai elnök hazafias nevelést szorgalmazza egyik közelmúltbeli elnöki rendeletében.

Donald Trump amerikai elnök november 2-án rendeletet írt alá az „1776-os Bizottság” létrehozásáról a „hazafias nevelés” előmozdításának, és az olyan tanok ellensúlyozására hozott döntések céljával, amelyek Trump szerint ma megosztják az amerikaiakat a faji kérdésekben és a rabszolgatartó múlttal kapcsolatban, és arra tanítják Amerika diákjait, hogy „gyűlöljék saját hazájukat”. Az elnök által felállítani kívánt testület célja, hogy „jobban lehetővé tegye a felnövekvő generáció számára, hogy megértse az Egyesült Államok 1776-os alapításának történetét és alapelveit, és hogy törekedjen egy tökéletesebb Unió megalakítására”. A bizottságot az elnöki rendelet időpontjától számított 120 napon belül hoznák létre, legfeljebb húsz tagból állna, és a szövetségi kormányzaton kívüli személyek is bizottsági tagok lehetnének az adott szakterületen megszerzett releváns tapasztalattal.[1]


A radikális baloldali, libertinista és anarchista eszmei áramlatok, s az ezekből is táplálkozó, protestmozgalmak kétségkívül erősen tartják magukat az USA egyetemein. A paradox módon sokszor nagyon is szervezettnek tűnő diákanarchizmus odavillanásait maga Trump is tapasztalhatta négy évvel ezelőtt, amikor meglepetésre megnyerte az elnökválasztást.

  1. november 9-én az oregoni Portland városban mintegy száz tüntető fiatal vonult az Állami Egyetem épülete elé, azt skandálva, hogy „ő nem az én elnököm”. A dél-kaliforniai Oaklandben körülbelül százfős csoport vonult az utcára, Donald Trumpot ábrázoló papírmasé figurát égettek, a beszámolók szerint ablakokat törtek be, szeméttárolókat borogattak fel. A Kaliforniai Egyetem kampuszain is radikális tiltakozásba kezdtek a diákok. Az északnyugati Washington államban, Seattle-ben a rendőrök lezártak egy utcát, miután a fiatal tüntetők eltorlaszolták a kereszteződést, de az ABC televízió tudósítása szerint a Pennsylvania állambeli Pittsburghi Egyetemen is tüntetettek a hallgatók. A szövetségi fővárosban, Washington DC-ben, az Amerikai Egyetemnél diákok amerikai zászlót égettek.

Egyes egyetemek megmaradtak az ellenállás „forró” pontjaiként, helyszíneiként a Trump-elnökség alatt, és az etnikai feszültségek erősödése nyomán hajtottak végre látványos akciókat. Az egyik ilyen szimbolikus pillanat volt, amikor 2018 nyarán az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) diákjai ledöntötték Csendes Sam, a konföderációs katona szobrát. Mintegy 250 diák adott hangot dühének az alkotásnál, s kiálltak a szobrot tavasszal a konföderációs államok zászlajának színére utalva vörös festékkel leöntő – és emiatt szankciók elé néző – egyetemistatársuk mellett.

Az amerikai diákok körében végzett egyik felmérés 2020 őszén nem meglepő, bár érdekes eredményeket hozott, adatai nem sokkal az elnökválasztás előtt váltak ismertté. Eszerint minden tízből hat főiskolai hallgató azt állította, hogy szégyellené azon barátait, akik bár szavazhatnának, ezt mégsem tennék. Minden tíz hallgatóból négyen terveztek tiltakozó ellenálláshoz csatlakozni arra az esetre, hogyha Trump elnök megnyeri a választást – ez is kiderült az Axios amerikai híroldal számára készült új College Reaction kutatásból.

[1]

https://www.whitehouse.gov/presidential-actions/executive-order-establishing-presidents-advisory-1776-commission/