Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A járványterjedés uniós feltérképezése és a határok kérdése: Brüsszel nem gátolhatja a szuverén tagországok cselekvési mozgásterét

A pandémia újabb önkényes megbélyegzésre ad lehetőséget, amivel tovább mélyülhet a tagállamok közötti szakadék.

Az Európai Unió tagállamai részéről támogatást élvezhet, így az európai ügyekért felelős miniszterek október 13-án, Luxembourgban tervezett tanácsülésükön elfogadhatják a koronavírus-járvány terjedése érdekében bevezetett határátlépést szigorító tagállami intézkedések uniós összehangolását célzó, egységes utazási szabályokat rögzítő tervüket. A tennivalók rendszerét összegző, kompromisszumosnak szánt javaslatot az Európai Unió Tanácsának elnökségét 2020. december végéig betöltő Németország terjesztette elő. Ennek alapján a közösen kidolgozott, utazási szabályokat rögzítő térképen, azonos színnel – zöld, narancssárga vagy piros – jelölnék az egyes régiókat a vírusfertőzés intenzitásától függően.

A közös járványtérkép kidolgozása és elfogadása során összehangolnák a vírusterjedés feltérképezésének módszereit, valamint a közös adatelemzés kérdéseire is megoldásokat találnának. A javaslat ugyanakkor brüsszeli források szerint nem írna elő semmilyen utazási korlátozást az alacsony fertőzési arányú zöld színnel jelölt régiókból érkező, tagországok közötti utazók számára. A tagállamoknak megmaradna az a joga, hogy saját szabályokat alkossanak az utazási megkötésekre, karantén- és tesztkötelezettségre vonatkozóan a narancssárgára, vagy a pirosra színezett régiókból érkezők esetében.

Magyarország támogatja azt, hogy az EU és tagállamai hatékonyan együttműködjenek a nemzeti egészségügyi rendszerek megerősítésével, a vírus terjedésének korlátozásának érdekében. Emellett közös intézkedésekre van szükség a Covid19-járvány társadalmi és gazdasági (például idegenforgalmi) hatásainak mérséklésére; ezért is fogadta el a magyar Országgyűlés július közepén a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozatát. A nyári parlamenti döntés tette lehetővé, hogy a vírusválság miatti 750 milliárd eurós helyreállítási alap (a Következő Nemzedék, azaz Next Generation EU Eszköz) finanszírozási konstrukcióját az európai tárgyalásokon elfogadja Orbán Viktor miniszterelnök.

A Next Generation EU alap felállításának késleltetése nem a közép-európai tagállamokon múlik, hiszen elsősorban a kisebb északnyugat-európai tagországok próbálnak nyomást gyakorolni például Magyarországra és Lengyelországra azzal az álláspontjukkal, amely az uniós támogatásokat politikai feltételekkel kötné össze. Ez a példa is jól jelzi, hogy nem a „keletiek” azok, akik hátráltatnak bármilyen közös hatékony cselekvést; ugyanakkor a Németország által most előterjesztett tervre is igaz, hogy annak részletei adhatnak csak választ az időközben fölmerülő, még nem tisztázott kérdésekre.


Az Európai Bizottság szeptember 22-én azt javasolta, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) minden héten közzé kell tennie a térkép frissített változatát, és az országok ekkor karantént vagy kötelező COVID-19 tesztet rendelhetnek el a vörös (vagy szürke) színkódolású országokból érkező utazók számára.

A Bizottság sürgette, hogy a COVID-19 vírusfertőzés vizsgálatának megfelelő ellenőrzési lehetőségét is biztosító, a válsághelyzetre összehangolt választ adni kívánó bizottsági javaslatot fogadják el a tagországok, és egy szeptember 8-i kiáltványban az európai utazási és idegenforgalmi szektor ágazati szövetsége is arra kérte az európai vezetőket, hogy cselekedjenek gyorsan. A European Tourism Manifesto Alliance szövetség adatai szerint például az európai szállodák kihasználtsága 26,5 százalékos volt 2020 júliusában, ami 66,4 százalékos (kétharmados) csökkenést jelent 2019 júliusához képest. Európa fő turisztikai célországai, például Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia a 2019-es Európán belüli utazási volumen mintegy 40 százalékát érte el, Spanyolország pedig a tavalyi szint 22 százalékát. Egyértelműnek tűnik, hogy a nagyobb tagállamok jól felfogott gazdasági érdeke, hogy hatékony közös megoldás szülessen, és például az Európai Unió Tanácsát elnöklő Németország is szándékot jelzett a kompromisszumos jellegű döntési megoldások előnyben részesítésére.

Szakmai kérdésnek tekinthető, hogy miként lehet közös kritériumokat és küszöbértékeket meghatározni az epidemiológiai kockázat meghatározásához, ideértve a közös uniós, egységes színkódolási rendszer létrehozásának lehetőségét, a víruskockázati területek azonosítása céljából, de idetartoznak például az adatelemzés kérdései is. Ugyanakkor csak a pontos keretszabályok és részletek tisztázásával lehet eldönteni, hogy Németország javaslata valóban alkalmas-e egy hatékony európai együttműködés megteremtésére, és emellett megfelelően képes-e garantálni az egyes tagországok, nemzetállamok cselekvési mozgástérének megmaradását is a saját utazási és határbiztonsági szabályok megalkotása terén.