A GVH hatékony fellépése Magyarországon a BigTech cégekkel szemben
A XXI. századi modernizáció és az azzal párhuzamosan jelentkező „agresszív” digitalizáció alapjaiban változtatta meg az emberiség addigi életét. A modern tömegkommunikáció vívmányai, a különböző operációs rendszerek és kereső szolgáltatások megalkotása, valamint a számos egyéb újítás, mind-mind olyan innovációk, melyek jelentős mértékben könnyítik meg mindennapi létünket. Következésképpen, az nem képezi vita tárgyát, hogy a technológia fejlődése számos pozitív eredménnyel járt együtt, ugyanakkor azt is fontos leszögezni, hogy az utóbbi évek negatív tapasztalatainak több szempontból is elővigyázatosságra kell intenie a nemzetközi jog alanyait és a versenyhatóságokat.
A versenyjog és az egészséges piaci versenyt védelmező hatóságok már a digitalizáció korszaka előtt számos kihívással találták szembe magukat, gondoljunk csak az olyan tisztességtelen piaci magatartásokra és versenykorlátozó jelenségekre, mint a kartell megállapodások, a bojkott vagy az üzleti titok megsértése. Ennek az önmagában is jogi konfliktusokkal szegélyezett status quonak az erőviszonyait a digitalizáció és az annak hatására, illetve eredményeként létrejött monumentális kiterjedésű technológiai vállalatok gyökeresen változtatták meg.
Az olyan óriás techcégek, mint például a Microsoft, a Google vagy a Facebook, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások közvetve és közvetlenül is hatást gyakorolnak - sőt, időnként akár ezen a mezsgyén túllépve, befolyásolják is - nemcsak a mi, hanem az államok mindennapjait is. A korábban még csak a gazdasági szintéren aktív óriásvállalatok mára - olykor államhatalmi szerepkörben tetszelegve - a társadalmi kérdésekben és a politikai procedúrákban is aktív, formáló szereplőkké kívánnak válni. Emlékezzünk csak a legutóbbi amerikai elnökválasztás szélsőségesen negatív tapasztalataira, ahol a Twitter az egyik, ha nem a legjelentősebb világhatalom első emberét némította el önkényesen, ezzel nyíltan beavatkozva a célegyenesben lévő politikai versenybe.
A közéleti folyamatokba történő - egyre gyakoribb - intervenciók mellett szintén korszakos problémaként jelentek meg a BigTech cégek által generált piackoncentrációs törekvések, melyek extrém esetekben akár a kisebb, még az építkezés fázisában lévő piaci szereplők - valós választási lehetőségek híján történő - egyoldalú bekebelezésében is megnyilvánulhatnak. Az anyagi és egyéb források - köztük a mérhetetlen nagyságú adatvagyon - hatására jelentős erőfölényben lévő óriásvállalatok, tehát helyzetükkel visszaélve, könnyen ellehetetleníthetik a kisebb vállalkozások működését. Az államok és azok versenyhivatalai, valamint a nemzetközi szervezetek kezdik felismerni a veszély közvetlen kockázatát, és igyekeznek egyre szigorúbb alapokra helyezni versenyjogi keretrendszerüket.
Az EU határozott álláspontja szerint, a nemzeti szabályozások nem képesek kezelni a kialakult helyzetet, ezért az unió az eredményesebb fellépés érdekében egy, a területet komplexebben és specifikusabban szabályozó normarendszer megalkotásával törekszik elejét venni a BigTech cégek által indukált, uniós piacon tapasztalható anomáliáknak. A Bizottság által közzétett tervezet a „kapuőr” fogalmának bevezetésével és a (gazdasági) teljesítményhez igazodó, mennyiség szerinti határok felállításával kívánja szabályozni a technológiai vállalatok kötelezettségeinek körét. A részletszabályokat illetően szakmai véleménykülönbségek mutatkoznak, ugyanis vannak, akik azt szorgalmaznák, hogy az unió elsősorban az öt legnagyobb techcégre fókuszáljon, azonban a tervezet a jelenlegi állapotában az óriásvállalatok alatti szintre is kihat(hat).
Míg az EU a jogszabályalkotással és a tagállami fellépések lesajnálásával van elfoglalva, addig a hazai helyzetet a Gazdasági Versenyhivatal hatékony fellépései jellemzik. A GVH „háborút hirdetett” a BigTech cégek tisztességtelen piaci magatartásaival szemben, és aktívan dolgozik azért, hogy megvédje a piac kisebb, feltörekvő szereplőinek, valamint a magyar fogyasztóknak az érdekeit is. Ennek bizonyítéka, hogy a közelmúltban számos versenyfelügyeleti eljárás megindítására, és - azok eredményétől függően - bírságok kiszabására is sor került. A Hivatal pedig jelenleg is figyelemmel kíséri a Viber, a Tiktok, a Google, valamint a Wish webáruház működését. Míg a Google esetében a vizsgálat tárgyát az képezi, hogy a cég a keresőjében nyújtott dalszövegkártya szolgáltatásával jogtalan előnyre tesz-e szert, addig a Wish nevű cégnél az akciótartások kapcsán merült fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kockázata, ami leginkább a fiktív árak feltüntetésében nyilvánulhat meg. Utóbbi eset azért is kiemelkedően fontos, hiszen a platformnak jelentős számú magyar felhasználója van.
2019-ben a GVH története legnagyobb, fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott bírságát „könyvelhette el”, amikor a Facebook egyik hirdetéséről, mely a cég saját szolgáltatásának ingyenességét reklámozta, bebizonyosodott, hogy megtéveszti a végfelhasználókat. Az eljárás eredményeként a Versenyhatóság 1,2 milliárd forintos büntetéssel sújtotta a vállalatot. A konkrét esetben a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóknak valóban nem kellett fizetniük, ennek ellenére azonban közvetve - adataik szolgáltatásával - üzleti hasznot hajtottak, így a techcég felhívása nem felelt meg a követelményeknek.
Összességében tehát, az még egy eldöntendő kérdés, hogy a BigTech cégek működésével együtt járó, versenyt korlátozó problémák nemzeti vagy nemzetek feletti szinten oldhatók-e meg hatékonyabban, azonban látva a GVH célravezető és határozott fellépéseit, semmiképpen sem helyes az unió azon álláspontja, miszerint a helyzet tagállami szinten eleve kezelhetetlen.
Az vitán felül áll, hogy a digitalizáció kihívásai markánsan fogják meghatározni a nemzetközi jog alanyainak jövőjét, de - amint az már a közelmúltban is oly sokszor bebizonyosodott - a megoldáskeresésnek főként a szuverenitásból, valamint a szubszidiaritás és a józan ész követelményeiből kell kiindulnia.
Felhasznált források:
1. https://www.vg.hu/kozelet/technologia-tudomany/vizsgalodik-a-gvh-hogy-a-google-visszaelt-e-piaci-poziciojaval-3821212/
2. https://www.vg.hu/kozelet/technologia-tudomany/az-ot-amerikai-techoriason-az-europai-unio-celkeresztje-3800353/
3. https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/ujabb-online-piacternel-kopogtatott-a-versenyhivatal-3838211/
4. https://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2019_es_sajtokozlemenyek/12-milliard-ft-birsagot-szabott-ki-a-gazdasagi-versenyhivatal-a-facebook-ra
5. https://arsboni.hu/a-technologiai-oriasok-teljhatalma-meg-tudja-ezt-torni-az-eu/