A gazdaság kifehérítését is szolgálják a nemzeti kormányok alatt bevezetett adószabályok

A kapitalizmustól és a szabad piaci versenytől várt jelentős gazdasági növekedés csak az 1990-es évek végén következett be. Az első Orbán-kormány (1998-2002) alatt a GDP éves növekedése már átlagosan 4,4 százalék volt, a munkanélküliség 2001-re 6 százalék alá csökkent. Az ország nemzeti érdek és szempontok mentén történő irányítása, valamint a munka alapú társadalom kiépítésének folyamata 2002 áprilisában megszakadt, és a nyolc éven át tartó MSZP-SZDSZ kormányzást a gazdasági és társadalmi züllés jellemezte. A munkanélküliség már 2004-ben megközelítette a 8 százalékot, 2010-ben pedig egy 10,8 százalékos munkanélküliségi rátával rendelkező ország vezetését kellett átvennie a második Orbán-kormánynak. A Gyurcsány-érában az évi átlagos GDP-növekedés 1,8 százalék volt, míg a V4-országokban ugyanazon időszakban 3-5,5 százalék, azonban a közel 2 százalékos gazdasági „erősödést” a lakosság nem érzékelhette, ugyanis a reálbérek 2006-tól folyamatosan csökkentek, ez a tendencia pedig csak 2010-ben ért véget.

Miután a Fidesz-KDNP pártszövetség 2010 áprilisában az országgyűlési választásokon kétharmados parlamenti többséget szerzett, az felálló polgári kormány feladata volt a nemzetpolitikai kérdések rendezése mellett a gazdaság talpra állítása és megerősítése is. Utóbbi megvalósításának egyik eszköze a gazdaság kifehérítése, amelynek pozitív hatását számos gazdasági indikátor bizonyíthatja. A gazdaságfehérítés eredményei közül az adóteher csökkenése és ezzel szerencsés kombinációban az adóbevételek növekedése, a versenyképesség és az adómorál szintjének emelkedésére gyakorolt hatás a legjelentősebb. Magyarországon az adóterhek csökkentésének és a gazdaság fehérítésének pozitív példája figyelhető meg. Az elmúlt évekre jellemző, hogy a gazdaság fehérítése kiemelt célja a kormánynak, és ennek érdekében számos intézkedést vezettek be. A megtett lépések több csatornán keresztül igyekeztek a rejtett gazdaságot visszaszorítani. A lebukás valószínűségét és az adóhatósági ellenőrzések hatékonyságát javító intézkedések döntően a vállalati bevételek eltitkolásának megakadályozására fókuszáltak, mivel a bevételeltitkolás visszaszorítása maga után vonhatja a további csalási formák (nyereség- és béreltitkolás) visszaszorulását is. Ezen intézkedések közül kiemelendő az online pénztárgépek bevezetése, az adóregisztrációs eljárás, a vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozása és a 2 millió forintos értékhatár feletti számlák esetében bevezetett számlaösszesítő.

A jelentős gazdasági növekedés eléréséhez a teljes adószerkezetet át kellett alakítani, ugyanis a baloldali kormányok alatt hatályos adószabályok nem hatottak ösztönzőleg a munkavállalásra és a munkahelyteremtésre, mivel a munkából származó jövedelmek kimagasló adóterheket viseltek. „A legálisan és teljes fizetésükkel bejelentett dolgozók esetében a 2010 előtti magyar adószabályozás az egyik legmagasabb terheléssel járó és a legprogresszívebb adórendszer volt a régióban és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar munkaerő-piaci aktivitási ráta a legalacsonyabbak közé süllyedt az EU-ban.” A magas elvonási szint munkáltatói és munkavállalói oldalon is adóelkerülésre sarkallja az arra hajlamos munkapiaci szereplőket, ami egzisztenciális veszélyt jelent az alkalmazottaknak, és komoly bevételkiesést az államnak. Az elmúlt 12 év gazdaságpolitikai alapelvei meghatározták az adórendszer átalakításának irányát is. A legfontosabb – adózást is érintő – princípiumok: költségvetési konszolidáció, a családok erősítése és a gyermekvállalás támogatása, a fogyasztási és forgalmi adók szerepének növelése, és ezzel párhuzamosan a személyi jövedelemadó (továbbiakban: szja) egykulcsosra módosítása és 15 százalékon történő meghatározása (esszenciális változást hozva a Gyurcsány-korszak után, amikor az átlagjövedelem felett keresők szja-terhei elérték a 40 százalékot). Utóbbi döntés mögött elvi okok húzódnak meg, miszerint az emberek maguk dönthessék el, mire költenek és ezáltal mennyit adóznak, hiszen az szja befizetése nem kedv kérdése, míg az, hogy a munkavállaló milyen javakat vásárol magának, és ezáltal mennyi általános forgalmi adót (továbbiakban: áfa) fizet, igen. Továbbá, az szját sokkal könnyebben el lehet csalni, mint az áfát egy bolti fizetés során, vagyis a kormány ezen paradigmaváltással egyszerre adott nagyobb döntési szabadságot az emberek kezébe (több vagyon fölött rendelkezhetnek, ha kevesebb az szja), és növelte az államkassza bevételeit. A gazdaság erősödésének egyértelmű előfeltétele volt a külföldi befektetők Magyarországra vonzása és az fdi (foreign direct investment, közvetlen külföldi tőkebefektetés) növelése. A jól képzett és Nyugat-Európához képest olcsóbb munkaerő mellett ösztönzőleg hatott a beruházásokra a társasági adó 9 százalékra mérséklése. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Fidesz-KDNP kormányok deklaráltan célul tűzték ki az adóalapok szélesítését, ami magába foglalja a rejtett gazdaság visszaszorítását, vagy más kifejezéssel: a gazdaság kifehérítését.

Mindezen reformok megvalósítása érdekében számos jogszabályt alkottak az elmúlt tizenkét évben. A teljesség igénye nélkül, csak a törvényi szintet számba véve, ezek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV tv.), a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: KATA/KIVA), a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Jöt.), az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.), a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény, valamint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv.). A Stabilitási tv. célkitűzései között szerepel az államadósság csökkentése és az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok bevezetése. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi. C. törvény (továbbiakban: Btk.) – számos releváns jogellenes cselekmény büntetési tételének a szigorítása mellett – bevezette a korrupciós bűncselekmények büntetőjogi kategóriáját (Btk. XXVII. fejezet), amely az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II.25.) Korm. rendelettel karöltve hozzájárult a korrupció visszaszorításához. A polgári kormány 2015 óta számos Nemzeti Korrupcióellenes Programot fogadott el, jelenleg pedig a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedési terv elfogadásáról szóló 1328/2020. (VI. 19) Korm. határozat végrehajtása zajlik.

Az új szemléletben szervezett gazdaság, a végrehajtott adóreformok, valamint az adóelkerülés és a korrupció minimalizálását célul tűző kormányzati intézkedések eredményei elvitathatatlanok. Az elmúlt bő tíz évben jóval átláthatóbb és fegyelmezettebb az állam működése, valamint a közpénzek és az uniós források felhasználása, illetve a közbeszerzési rendszer. Ez pedig abban mutatkozik meg, hogy a pénzügyi stabilitásunk szignifikáns növekedést mutat, a magyar gazdaság rendre az európai uniós átlag fölött teljesít, a költségvetés jóval stabilabb, az államadósság pedig konstans csökken. Az ország nemzetközi szinten is remekül teljesít: a magyar ügyészség az uniós átlagot lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67 százalékában emelt vádat 2020-ban, míg az EU-s átlag csupán 37 százalék volt. A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek köszönhetően, a 2013-as 21 százalékos szintről 2019-re történelmi szintre, 6,6 százalékra csökkent az adóelkerülés hazánkban – megelőzve ezzel Ausztriát és Dániát is. E téren elért eredményeinket még a Magyarországgal szemben alapvetően rendkívül kritikus Európai Bizottság (továbbiakban: EB) is elismerte. Fontos fordulópontnak 2014. tekinthető, amikor a kormány elindította a gazdaságfehérítés online korszakát, ekkortól vált ugyanis kötelezővé az online pénztárgép használata. Az adózás terén mutatkozó digitális innovációk eredményeként szignifikánsan nőtt az adófizetési hajlandóság és kiemelkedő mértékben fehéredett a magyar gazdaság. 2015-ben startolt az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer, majd 2018 júliusától bevezették az online számlázást, ami még tovább szűkített az adóelkerülés lehetőségét keresők mozgásterét. Az EB felmérése szerint, 2014 és 2016 között 530 milliárd forinttal több bevételt könyvelhetett el a költségvetés az online pénztárgépek és más, az adóbeszedés hatékonyságát javító intézkedések végett, mint az azt megelőző ugyanilyen hosszú periódus alatt. A korrupcióellenes intézkedések, a racionális adóztatás és az ésszerű gazdaságpolitika nyomán, a gazdaságunk 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt, ezzel a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedését produkálva. A 2010-ben még közel 11 százalékos munkanélküliségi ráta 2017-re már 4 százalékra csökkent, jelenleg pedig gyakorlatilag megvalósul a teljes foglalkoztatottság, az elmúlt négy évben egyértelmű munkaerőhiány jelentkezik. A nemzeti kormány gazdaságpolitikájának abszolút sikerét pedig az mutatja, hogy 2005-höz képes 6.458 milliárd forintról úgy tudták 14.629 milliárd forintra duzzasztani az éves adóbevételeket, hogy közben nem alkalmaztak megszorításokat (szemben a baloldali modus operandival), a lakosság életszínvonala pedig folyamatosan nőtt: a reálbérek jelenleg 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben.