A clintoni törekvések reaktiválása Amerikában – Megújuló elszánás látszódik a hazai ellenzék külföldről finanszírozása mögött?

Korábban a Reuters nemzetközi hírügynökség újságírói kiderítették, hogy a Clinton Alapítvány 2010 és 2013 között nem hozta nyilvánosságra az összes adományozója nevét, és nem közölte azt a lényeges fejleményt sem az amerikai külügyminisztérium irányában, hogy Ausztrália és az Egyesült Királyság kormányai megduplázták vagy akár meg is háromszorozták a pénzügyi hozzájárulásukat a Clinton alapítvány munkájához, abban az időszakban, amikor – 2009 és 2013 között – Hillary Clinton külügyminiszter volt. Az Associated Press pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Clinton miniszterasszony kormányon kívüli gazdasági szereplőkkel folytatott találkozóinak több mint fele a Clinton Alapítvány adományozóival zajlott.

Norvégia 2007 és 2013 között évi nagyjából ötmillió dollárral, 2014-ben és 2015-ben pedig 15, illetve 21 millió dollárral támogatta a Clinton Alapítványt. 2016 végén a már szövetségi szintű amerikai aggályok, illetve az elveszített elnökválasztás hatására is, 87 százalékkal vett vissza a norvég állam Clinténék „házi” alapítványának támogatásából.

2016-ban négy helyszíni iroda FBI-ügynökei előzetes vizsgálatot indítottak a Clinton Alapítvány adományozókkal való kapcsolatai miatt. Abban az időben – ekkor még a demokrata Barack Obama volt az elnök – a szövetségi igazságügyi minisztérium nem adott engedélyt idézésekre vagy házkutatási parancsokra, de 2018-ban a New York Times már arról számolt be, hogy az alapítvány számára kézbesítették az esküdtszéki idézést, és később a szervezet képviselője a kötelező megjelenésnek eleget is tett.

Újabb két évvel később, 2020 szeptemberében a New York Times arról írt, hogy John Durham, az USA igazságügyi minisztériumának különleges jogi tanácsadója a Clinton Alapítvány elleni nyomozás FBI általi kezelését vizsgálta. Durham először 2019 áprilisáig volt megbízva azzal, hogy az ő irányítása alatt a 2016-os elnökválasztásba való (feltételezett) orosz beavatkozással kapcsolatos FBI-nyomozás kezdetét és kiindulópontjait kivizsgálják, majd 2020 őszétől a tárca különleges jogászaként – special counsel – dolgozott tovább az ügy tisztázásán.

A vizsgálat arra irányult, hogy történt-e „törvénysértés a 2016-os elnökválasztási kampányokkal kapcsolatos titkosszolgálati, kémelhárító vagy bűnüldözési tevékenységeknél”, az ezekkel a kampányokkal kapcsolatban álló egyének és az adminisztrációval kapcsolatban álló személyek kapcsán. Durhamék 2020 előtt vádat emeltek két olyan személlyel szemben, akik a korábbi vizsgálatok szerint hazudtak az FBI-nak, és az érintettek egyike Clinton kampányjogásza volt.

Az ügyészek szerint titkosított CIA-dokumentumok mutatták azt, hogy a CIA akkori igazgatója, John Brennan 2016-ban tájékoztatta Obama elnököt arról, hogy Hillary Clinton jóváhagyta egy kampánybotrány tervét. Utóbbi arra irányult, hogy erős médiahátszéllel botrányt szítsanak külső orosz biztonsági szolgálatok beavatkozására hivatkozva, Donald Trump republikánus elnökjelölt lejáratásának egyértelmű céljával. Erről tehát – a dokumentumok szerint – Obama tudhatott, a cél pedig az volt, hogy a nyilvánosság figyelmét valahogy eltereljék Clinton egyik elhúzódó botrányáról, amely egy privát e-mail szerver használata miatt, a Clinton Alapítvány finanszírozását is érintő kérdésként robbant ki.

Külügyminiszteri hivatali ideje alatt ugyanis Clinton körülbelül 30 ezer hivatalos e-mailt küldött egy privát levelezőszerveren és egy privát e-mail fiókon keresztül. Ez főleg azelnökválasztási kampány során vált nyilvános kérdéssé, és többször is okot adott a republikánusoknak Clinton éles bírálatára. Tény ezzel kapcsolatban, hogy a külügyminisztérium főfelügyelője által 2016 májusában közzétett vizsgálati jelentés a levelezésnek ezt a hivatali gyakorlatát a szolgálati előírások megsértésének találta. A külügyminisztersége után a tárca részére átadott 30 ezer hivatalos levélből, utólag elismerten, több is hiányzott, ráadásul az ugyancsak mintegy 30 ezer tételből álló magánlevelezését töröltette a szerverről.

Így nem volt tisztázható, hogy van-e írásos bizonyíték megvesztegetésre a törölt e-mailekben.Az OpenSecrets megfigyelőcsoport arról számolt be, hogy miután Hillary Clinton elveszítette a 2016-os választásokat, a Clinton-házaspár felszólalási díjazása a 2014-es 3,6 millió dollárról 2018-ra 370 ezer dollárra esett vissza, és az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának adóhatósága (Internal Revenue Service, IRS) közleménye szerint a Clinton Alapítványnak2018-ban még 30 millió dollár bevétele volt, 2020-ban pedig már ennek alig a fele, 16,3 millió dollár.

A Daily Caller beszámolója szerint az etikai szakértők különösnek találták az alapítvány részére az adományok gyors csökkenését, és ez akár a politikai korrupció gyanúját is fölveti szerintük.
Ami a 2016-os Clinton-kampány anyagi hátterét illeti, az ötödik legnagyobb adományozóSoros György üzletember volt, akinek alapkezelője több mint 9,5 millió dollárt nyújtott a demokrata politikus jórészt Trump-ellenes kampányához a PUA szuper PAC-en keresztül, és további 25 ezer dollárt a Ready (eleinte: Ready for Hillary) szuper PAC révén.

2022. március 3-án, alig másfél héttel az Ukrajna elleni orosz háború kitörését követően, illetve a koronavírus-járvány miatti válság nyomán Bill Clinton volt elnök bejelentette, hogy a Clinton Global Initiative (CGI) alapítványi kezdeményezés teljes körűen újraindítja működését, miután az egyes botrányok miatt is, még 2017 elején nagyrészt megszűnt. A CGI-t Hillary Clinton 2016-os elnökválasztási kampánya során megvizsgálták jelentős nemzetközi adományai miatt, ami egyesek szerint összeférhetetlenséget jelenthetett. De miután Clinton elveszítette a 2016-os választásokat, 2017 januárjában jelentős létszámú elbocsátások is voltak a családi alapítvány alkalmazottainak körében, és a jelek szerint a külföldi kormányzati források tekintetében is jóval óvatosabbnak kellett lenniük a Trump-érában.
Clinton a márciusi nyílt levelében azt is írta, hogy szeptemberben New Yorkban találkoznak a CGI-közösség tagjai a kezdeményezés mihamarabbi újjáélesztése céljából.

A hálózati szinten meglévő szoros affiliációt jelzi Soros és Clintonék, valamint a baloldali NGO-k és a nyugati kormányzatok között, hogy huszonhat NGO 2022 tavaszán közösen lépett fel, és közös ellenkampányban vettek részt Elon Musk Twitterével szemben.

A szervezetek által jegyzett tiltakozó levelet például az Accountable Tech nevű szervezet is aláírta, amelynek egyik vezetője Jesse Lehrich, Hillary Clinton választási kampányának egykori külpolitikai szóvivője. Az ellenkampányban részt vevő Access Now nevű csoport legnagyobb adományozójának pedig a svéd kormány fejlesztési ügynöksége, a Sida számít, valamint Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa, illetve a szervezetet még Dánia, Németország, Hollandia kormánya, és Kanada is finanszírozza.

Magyarország tekintetében lényeges fejlemény, hogy a magyar baloldal és hazai hátországa, a pártpolitikai tevékenységtől sem mentes liberális NGO-k, elveszítették a külföldi támogatás egy részét (például a 2014-ig jelentős norvég állami pénzeket), amit főleg a magyar kormány szuverenista álláspontja eredményezett. 2021 júliusában a norvég külügyminiszter azt közölte, hogy a forráselosztási vitában nem született megállapodás a magyar és a norvég tárgyalófelek között, ezért inkább megvonták Magyarországtól a 2014–2021-es időszakra neki szánt 214,6 millió eurós támogatást (körülbelül 75 milliárd forintot). A magyar baloldal tavaly viszont nem az észak-európai, hanem a tengerentúli támogatás ügye miatt keveredett súlyos botrányba.

A 2022-es országgyűlési választások után fél évvel kirobbant kampányfinanszírozási ügyegyik fő tanulsága az, hogy a magyarországi baloldal ismételten számíthat – az immár demokrata irányítású – amerikai kormányzat, és akár más nyugati államok hathatós anyagi támogatására is, és a jövőben Magyarország számára továbbra is jelentős kihívást jelenthet majd a külföldi beavatkozási kísérletek gyakorlata. Például a tavalyi választáson közös kormányfőjelöltet adó Mindenki Magyarországa Mozgalom választási kampányát Amerikából több milliárd forinttal finanszírozó Action for Democracy (AfD) – titkosszolgálati jelentések alapján – egyértelműen kapcsolatba hozható azzal a National Endowment for Democracy-val (NED), amely mögött az Egyesült Államokban már komoly politikai és gazdasági intézmények, valamint egyes politikai csoportok, amerikai szakszervezetek vagy kormányközeli demokrata üzleti csoportok jelentős tőkéje is ott áll. Az elmúlt egy-két évben előállt tengerentúli és nemzetközi helyzet tehát mind Clintonék alapítványi birodalma, mind a hazánkban aktív, Soros-támogatott vagy más nyugati hátterű szervezetek és média helyzetét is számottevően erősítheti.