2009 novemberében választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendelt el a rendőrség a józsefvárosi polgármester-választással összefüggésben. Kocsis Máté, a Fidesz akkori polgármesterjelöltje bemutatta azt a felvételt, amelyen egy nő azt állította, hogy három személy az MSZP nevében ezer-ezer forintot kínált az ebédért sorban álló hajléktalanoknak, ha megengedik lefénymásolni a személyi igazolványukat. A hajléktalan szerint erre azért volt állítólag szükség, hogy megakadályozzák a Fidesz győzelmét az akkori helyhatósági választáson. Komássy Ákos, az MSZP jelöltje úgy védekezett, hogy „semmiféle szavazatvásárlásban vagy ehhez hasonló tevékenységben semmilyen MSZP-s aktivista nem vett és nem is vesz részt”. Az eset azonban árnyékot vetett a baloldal kampányára.
Több mint 220 ezer olyan ember tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban, akiknek el kell hagyniuk az országot, mert nem nincs tartózkodási engedélyük. 160 ezren úgynevezett tűrést (Duldung) kaptak. A bevándorlási hatóságok számos okból úgy döntenek, hogy eltekintenek az azonnali kiutasítástól; valaki megbetegedett, vagy befejezheti a képzést. A leggyakoribb okok közé a hiányzó iratok tartoznak.
Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény szerint törvény védi mindenkinek az élethez való jogát, a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya alapján a részes államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze.
„Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg a honért.” Most, amikor az 1948-as forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, sokunknak fülébe csengenek a Szózat megindító sorai. A magyarság – ahogy mondani szokás – mindig a nehezebb utat járta, hol önszántából, hol külső nyomásra. Tatár, török dúlt, labanc rabigált – szól a székely himnusz – Megbűnhődte már e nép/ A múltat s jövendőt! – zengi nemzeti imánk.
Jelenleg Európában két ellentétes szemlélet uralkodik abban a vonatkozásban, hogy az Európai Unió kétségtelenül romló demográfiai mutatóit milyen eszközökkel kell orvosolni. Az egyik markáns szemlélet, amelyet elsősorban a volt gyarmattartó országok vezetői vallanak, hogy a negatív tendencia megállításához be kell telepíteni annyi harmadik országbeli gazdasági bevándorlót, amennyit csak lehet. A másik irány ettől homlokegyenest eltér, és az őshonos kisebbségek jogainak védelme mellett a családok támogatásával is igyekszik javítani a népesedési mutatókon. Ennek megfelelően a magyar családok támogatása és védelme a jelenlegi értékalapú kormányzati politika egyik sarokköve. Az alkotmányos védelmen túl számos gyakorlati intézkedésben manifesztálódik az a szemlélet, amelyet Magyarországon hagyományosan a polgári erők képviselnek.
A zavarkeltőknek is vannak persze érveik. Tettük azon tévképzeten nyugszik, hogy a vélemény- és szólásszabadság mögé bújva bármilyen formában – akár bűncselekmények elkövetése árán is – joguk van hangot adni nemtetszésüknek, bármi legyen is gyűlöletük tárgya vagy célpontja.
A prepolitikus az a személy, aki meg kívánja magát méretni példának okáért országgyűlési vagy önkormányzati választásokon, de még nem nyerte el a tisztséget. Egyfajta függő jogi helyzetben van, amikor már kvázi úgy érezheti magát az ember, hogy közjogi értelemben valaki, de még nem az. Robert Kennedy szenátor 1968-ban bekövetkezett meggyilkolása óta az Egyesült Államokban az elnökjelöltek is a titkosszolgálatilag védett személyek közé tartoznak. Nagy fekete autókkal, testőrök gyűrűjében kampányolják keresztbe-kasul az országot, majd esetleg úgy járnak mint Hillary Clinton, aki persze bukása után a férjének, mint volt elnöknek köszönhetően csupán részben kellett, hogy kiváltságaitól megváljon. A legtöbb volt elnökjelölt azonban nem ilyen szerencsés, mehet vissza az egyetemi katedrára, vagy egy jól fizető tanácsadó cég arcaként élheti a hétköznapi emberek életét.
A pápai iránymutatás a 20. században számos formában öltött testet, az évszázad első harmadában egyfajta szociális törvényhozási hullám indult el Európában. Fokozatosan kiépült a betegség- és balesetbiztosítás, valamint a nyugdíj intézménye, Magyarországon az 1928. évi XL. törvény vezette be a kötelező öregségi, rokkantsági nyugellátást, illetve járadékot.
Népkonyha valamikor az 1920-as, 1930-as években Magyarországon (MTI-fotó: Haár Ferenc)