A kommunista gyökerű magyar baloldalnak megvannak a választási csalások terén a maga hagyományai. Fokozatosan kezdték meg politikai ellenfeleik kiszorítását a hatalmi pozíciókból; módszereik közé tartozott a politikai harc mellett a megfélemlítés, a lejáratás éppúgy, mint esetenként az emberrablás és a gyilkosság. Az 1947-es esztendő fontos fordulópont volt a magyar politikatörténetben: a második, nyíltan manipulált „kékcédulás” választás még nagyobb befolyáshoz juttatta a kommunista pártot.
2009 novemberében választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendelt el a rendőrség a józsefvárosi polgármester-választással összefüggésben. Kocsis Máté, a Fidesz akkori polgármesterjelöltje bemutatta azt a felvételt, amelyen egy nő azt állította, hogy három személy az MSZP nevében ezer-ezer forintot kínált az ebédért sorban álló hajléktalanoknak, ha megengedik lefénymásolni a személyi igazolványukat. A hajléktalan szerint erre azért volt állítólag szükség, hogy megakadályozzák a Fidesz győzelmét az akkori helyhatósági választáson. Komássy Ákos, az MSZP jelöltje úgy védekezett, hogy „semmiféle szavazatvásárlásban vagy ehhez hasonló tevékenységben semmilyen MSZP-s aktivista nem vett és nem is vesz részt”. Az eset azonban árnyékot vetett a baloldal kampányára.
Budapest, 2009. november 19. Horváth Csaba egykori főpolgármester-helyettes (j) és Komássy Ákos, Józsefváros akkori szocialista polgármesterjelöltje beszélgetnek az MSZP józsefvárosi szervezete kampányzáróján (MTI-fotó: Kollányi Péter)
A Der Spiegel hasábjain jelent meg korábban egy írás, amely szerint Németország egyik talánya az, hogy könnyebb útlevél nélkül bejutni az országba, mint útlevél nélkül kijutni onnan. Még a bűnözőként folytatott élet sem jár komoly következményekkel.
Több mint 220 ezer olyan ember tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban, akiknek el kell hagyniuk az országot, mert nem nincs tartózkodási engedélyük. 160 ezren úgynevezett tűrést (Duldung) kaptak. A bevándorlási hatóságok számos okból úgy döntenek, hogy eltekintenek az azonnali kiutasítástól; valaki megbetegedett, vagy befejezheti a képzést. A leggyakoribb okok közé a hiányzó iratok tartoznak.
Kezdjük a végéről. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa szerint a migráció súlyos egészségügyi kockázatai közé sorolható, hogy a migránsok olyan betegségeket hurcolhatnak be Európába, mint a HIV/AIDS, az Ebola vagy éppen a Kaposi-szarkómának nevezett fertőző daganatos megbetegedés. Mindazonáltal a közegészségügyi kockázaton túl egyéb veszélyei is vannak az újkori népvándorlásnak.
Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény szerint törvény védi mindenkinek az élethez való jogát, a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya alapján a részes államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze.
A valódi üzenet, hogy nem engedünk a ’48-ból. Nem kívánjuk feladni nemzeti szuverenitásunkat, a magyarság önrendelkezéshez való jogát és az ország abbéli függetlenségét, hogy a legfontosabb, alapvető kérdésekben a magyar és ne a belga fővárosban döntsenek.
„Az nem lehet, hogy annyi szív /Hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg a honért.” Most, amikor az 1948-as forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, sokunknak fülébe csengenek a Szózat megindító sorai. A magyarság – ahogy mondani szokás – mindig a nehezebb utat járta, hol önszántából, hol külső nyomásra. Tatár, török dúlt, labanc rabigált – szól a székely himnusz – Megbűnhődte már e nép/ A múltat s jövendőt! – zengi nemzeti imánk.
Az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak kiterjesztése és garantálása, a családi adókedvezmények és egyéb támogatási rendszerek bevezetése és ezáltal a jelenlegi társadalmak alapegységeinek megszilárdítása vagy harmadik országbeli idegenek folyamatos, felső korlát nélküli betelepítése, így a hagyományos közösségek szétzilálása. Európa jövője és demográfiai mutatói szempontjából ezen két értékrend közötti választás nem elkerülhető a ma embere számára a kontinensünkön.
Jelenleg Európában két ellentétes szemlélet uralkodik abban a vonatkozásban, hogy az Európai Unió kétségtelenül romló demográfiai mutatóit milyen eszközökkel kell orvosolni. Az egyik markáns szemlélet, amelyet elsősorban a volt gyarmattartó országok vezetői vallanak, hogy a negatív tendencia megállításához be kell telepíteni annyi harmadik országbeli gazdasági bevándorlót, amennyit csak lehet. A másik irány ettől homlokegyenest eltér, és az őshonos kisebbségek jogainak védelme mellett a családok támogatásával is igyekszik javítani a népesedési mutatókon. Ennek megfelelően a magyar családok támogatása és védelme a jelenlegi értékalapú kormányzati politika egyik sarokköve. Az alkotmányos védelmen túl számos gyakorlati intézkedésben manifesztálódik az a szemlélet, amelyet Magyarországon hagyományosan a polgári erők képviselnek.
Közeledik egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk. Az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy sem 1848–1849 hőseinek, sem 1956 mártírjainak emlékezete nem vált ki kellő tiszteletet azokból, akik síppal, dobbal – netán nádi hegedűvel – immár hagyományosan megbecstelenítik és bemocskolják az emlékezés kultúráját Magyarországon.
A zavarkeltőknek is vannak persze érveik. Tettük azon tévképzeten nyugszik, hogy a vélemény- és szólásszabadság mögé bújva bármilyen formában – akár bűncselekmények elkövetése árán is – joguk van hangot adni nemtetszésüknek, bármi legyen is gyűlöletük tárgya vagy célpontja.
Magyarországon a 18. században nemesember előzetes letartóztatásának nem volt helye. Annak eldöntését, hogy az alábbi történet főhőseire nem jogállás, hanem morális értékítélet alapján irányadó-e a nemesember megjelölés, a kedves olvasóra bízom.
A prepolitikus az a személy, aki meg kívánja magát méretni példának okáért országgyűlési vagy önkormányzati választásokon, de még nem nyerte el a tisztséget. Egyfajta függő jogi helyzetben van, amikor már kvázi úgy érezheti magát az ember, hogy közjogi értelemben valaki, de még nem az. Robert Kennedy szenátor 1968-ban bekövetkezett meggyilkolása óta az Egyesült Államokban az elnökjelöltek is a titkosszolgálatilag védett személyek közé tartoznak. Nagy fekete autókkal, testőrök gyűrűjében kampányolják keresztbe-kasul az országot, majd esetleg úgy járnak mint Hillary Clinton, aki persze bukása után a férjének, mint volt elnöknek köszönhetően csupán részben kellett, hogy kiváltságaitól megváljon. A legtöbb volt elnökjelölt azonban nem ilyen szerencsés, mehet vissza az egyetemi katedrára, vagy egy jól fizető tanácsadó cég arcaként élheti a hétköznapi emberek életét.
Az időskorúak fokozott erkölcsi és jogi védelmét már XIII. Leó pápa Rerum Novarum című enciklikája is kiemelt kérdésként kezelte. Az 1891-ben napvilágot látott szociális körlevél a Bibliából vezeti le az elesettek, a rászorulók, az időskorúak védelmének kötelezettségét.
A pápai iránymutatás a 20. században számos formában öltött testet, az évszázad első harmadában egyfajta szociális törvényhozási hullám indult el Európában. Fokozatosan kiépült a betegség- és balesetbiztosítás, valamint a nyugdíj intézménye, Magyarországon az 1928. évi XL. törvény vezette be a kötelező öregségi, rokkantsági nyugellátást, illetve járadékot.
Népkonyha valamikor az 1920-as, 1930-as években Magyarországon (MTI-fotó: Haár Ferenc)
