Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Klímaváltozás és a humanitárius jog – radikális változások a migrációban

A jelenleg hatályos genfi konvenció szerint menekültnek számít, aki származási országában kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak van kitéve faji, vallási, politikai okokból, nemzeti hovatartozása vagy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartózása miatt. Ha ezt a meghatározást kiterjesztik az ökológiai okokból menekülőkre, Európa soha nem tapasztalt humanitárius katasztrófával nézhet szembe.

A New York Times egyik írásában rögzíti, hogy jelenleg több mint 65 millióan menekülnek, ők már elhagyták lakóhelyüket. Közöttük 25 millió olyan menekült, illetve menedékkérő van, aki saját országán kívül él. E szám azonban nem tartalmazza az éghajlatváltozás miatt távozó embereket.

Afrikai migránsok a Granada délspanyol tartománybeli Motril kikötőjében (MTI/EPA/Miguel Paquet)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A suszter maradjon a kaptafánál, a bíró pedig a jogalkalmazásnál…

Orbán Viktor miniszterelnök úrral egyetérthetünk abban, hogy a bírák feladata az igazságszolgáltatás, a jogalkotást hagyjuk meg a kormánynak és az Országgyűlésnek.

A közelmúltban lezajlott országgyűlési választások nem kis izgalommal jártak, gondoljunk csak az elhúzódó szavazásra és a magas választói aktivitással kapcsolatos, tévesnek bizonyult vállalkozásokra. Azt hihettük, hogy az izgalom tovább nem fokozható, de a Kúria egyik döntése rácáfolt a várakozásokra. A levélszavazatok érvényessége tárgyában benyújtott fellebbezés kapcsán a Kúria hozott egy döntést, amelyet az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálhatott felül, de határozatának indokolásában komoly kételyeket fogalmazott meg. Alkotmányjogi szakértők ezzel kapcsolatban arra mutattak rá, hogy a Kúria túllépett az alaptörvényben és más jogszabályokban kijelölt hatáskörén, és a bírák jogalkalmazás helyett jogot alkottak, és ezt a szakértők erőteljesen bírálták.

Azzal még a jogban járatlan polgárok is tisztában vannak, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás egymástól elkülönül, és a bíróságok feladata kizárólag a jogszabályok értelmezése és alkalmazása.

A szakirodalmi vitákban gyakran előkerül a tiltott bírói jogalkalmazás problematikája, és ilyen alkalmakkor – a könnyen heves közéleti vitát fakasztani képes, szélesebb érdeklődésre számot tartó jogi ügyek kapcsán – egyesek a régi római mondást is odaidézhetik: praetor ius facere non potest, amelynek mai értelmében a bíró mint jogalkalmazó nem alkothat jogot, ez ugyanis alapesetben a választott jogalkotó rendelt feladata.

Magyarország 2012. január elsejétől hatályos alaptörvénye az államról szóló fejezetében, a hatalommegosztás alkotmányos rendszerét alapul véve, jogalkotó hatáskörrel elsősorban a képviseleti szerveket, vagyis az Országgyűlést és a helyi önkormányzatokat ruházza fel, valamint alkotmányos felhatalmazással egy kisebb területen – szorosan vett feladatkörében eljárva – a kormány jogosult jogalkotásra.

Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepség az Országházban, 2016. április 25-én (MTI-fotó: Illyés Tibor)
 

Az alaptörvény vonatkozó 24. cikke az Alkotmánybíróságot egyfajta negatív jogalkotószereppel ruházza fel, vagyis nem pusztán egy, a jogalkotói hatalmat korlátozó intézményről beszélhetünk, hanem az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatakor a jogszabályszöveg egészének vagy egy részének átalakításával a jogi norma értelmét is modifikálja.

A Kúria mint legfőbb bírósági szerv alkotmányban rendelt feladata pedig a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása, amely a bíróságokra kötelező érvénnyel hozott jogegységi határozatok formájában valósul meg. A bíróságok független igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el, így nem terjeszkedhetnek túl a jogértelmezés lehetősége adta kereteken.

Bíró, bíróság tehát önkénnyel törvényt nem teremthet, nem léphet a jogalkotó helyére, hanem az ő általa hozott törvények, jogszabályok alkalmazásával tesz eleget feladatának. Jogszabályi felhatalmazás hiányában nem lehetséges a bírói jogalkotás. Részben ide tartozik, hogy a médiában gyakorta a törvényalkotás szinonimájának szánt törvénykezés szó eredeti értelme „ítélkezés”, vagyis magát a bírói joggyakorlatot jelentette. Ennek alapja, hogy a bíró törvényeket értelmezett, és azokat betartatta.

Alaptörvényünk alkalmas arra, hogy a bírói jogalkalmazás zavarait, alkotmányellenes állapotait rendezze és – például az egyéni jogsérelmekkel kapcsolatos AB-hatáskör-bővítésével – megfelelő gátat szabjon a bírói önkénynek.

A kontinentális Európa alkotmányos jogállamaiban megszokottan, nálunk sem nyílhat tér a „jurisztokratikus” torzulásoknak, semmilyen bírósági ítélet nem irányulhat a hatályos jog kvázi újraalkotására. Ez általános, máig hatóan érvényes tilalom, amelyhez Horatius szavaival most talán csak egy mondatot érdemes hozzáfűzni: kicserélt nevekkel ugyan, de róluk szól a mese…

A Kúria döntésével kapcsolatban a szakmai viták nyilvánvalóan nem zárultak le, és még számos elemzést olvashatunk az önkényes jogalkotás veszélyeiről. Ezeket a szakmai disputákat érdemes folytatni, de a végső cél csak az lehet, hogy a hatalmi ágak s hatalmi tényezők az alaptörvényben kijelölt keretek között az uniós jogszabályokkal és a nemzetközi joggal összhangban egyértelműen tartsák tiszteletben a feladat és hatásköröket, és azok megszegésének legyenek jogkövetkezményei. Ez azért is nagyon fontos, mert a brüsszeli bürokrácia hazánk esetében kiemelt figyelmet fordít az amúgy az uniós jogban pontosan nem körülírt jogállamiság követelményeinek betartására.

A szakmai vitát nem dönthetjük el, de a kormányzó pártok által megfogalmazott hátrányos következmények is azt bizonyítják, hogy a harmadik hatalmi ág felelőssége rendkívül jelentős, hiszen a választások eredménye múlhat rajta, gondoljunk csak 2002-re, amikor a – sokak szerint a baloldal által elcsalt választást követően – a Legfelsőbb Bíróság jogorvoslati eljárásában dőlt el, hogy ki nyeri az országgyűlési választásokat.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Mi történik, ha egy képviselő nem tesz esküt az Alaptörvényre?

2014-ben sem a Demokratikus Koalíció, sem az azóta már atomjaira hullott Együtt–PM tagjai sem tettek szabályos esküt az Országgyűlés alakuló ülésén. Az Alkotmánybíróság gyakorlata úgy is értelmezhető, hogy érvénytelenség miatt ezek a renitens képviselők nem vehettek volna részt a parlament munkájában.

I.

A középkori Magyarországon az egyházi élet tisztaságának helyreállítására irányuló clunyi mozgalom, az ebből eredő küzdelem a pápaság és a császárság között nálunk is éreztette hatását, amelynek alapján a püspöki és apáti székek betöltése királyi privilégiumok alapján ment végbe, illetve a bevezetés után az új egyházfő hűséget esküdött a királynak, s csak ezután következett a felszentelése, illetve a megáldása a székesegyházban. A nemesi vármegye élén álló főispán (supremus comes) is csak úgy nyerhette el hivatalát, ha a főispáni hitellevélre esküt tett. Sőt a szintén archaikus gyökerekkel rendelkező romani kris a cigányper végén született döntésnél miután a felek kezet ráztak, esküt (soláx) tettek, hogy a döntést elfogadják, hogy az ítélet végleges és megfellebbezhetetlen legyen.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Létezik-e a bírói igazgatásnak tökéletes modellje?

A balliberális médiában tudósítások jelentek meg arról, hogy megszűnik az Országos Bírósági Hivatal, és a bíróságok úgynevezett külső igazgatása a minisztérium hatáskörébe kerül vissza. Ezt a lehetőséget a bírói függetlenség csorbításaként és a jogállam elleni támadásként értékelik.

Annak hangsúlyozása mellett, hogy a kérdésben döntésről vagy kialakult kormányzati álláspontról szó sincs, érdemes megvizsgálni azt a kérdést, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban milyen megoldásokat alkalmaznak a külső igazgatási feladatok ellátására. Azt is rögzíteni kell, hogy a külső igazgatásra egyes, magukat szakértőnek kikiáltó jogászok úgy tekintenek, mint az ítélkezés függetlenségét és pártatlanságát meghatározó tényezőre, noha éppen a nemzetközi példák bizonyítják, hogy a legkülönbözőbb igazgatási modellek is garantálhatják a befolyástól mentes bíráskodást és a tisztességes eljárást.

Az Egri Törvényszék felújított épületének bűnügyi tárgyalója az átadás napján (MTI-fotó: Komka Péter)

Az Egri Törvényszék felújított épületének bűnügyi tárgyalója (MTI-fotó: Komka Péter)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Meddig provokálhatók a rendőrök az ellenzéki tüntetéseken?

A múlt szombati ellenzéki demonstráción a rendőrséggel szembeni provokáció két különösen megdöbbentő példájának lehettünk tanúi. A verbális agresszió ilyen pattanásig feszült helyzetekben különösen veszélyes, a becsületsértő megjegyzésekkel szemben ugyanakkor a hivatalos személyek fokozottabb jogi védelme is indokolt lehet.

A hivatalosan Európa-barát, „nyugatos” tüntetők legkevésbé európai módon mocskolódtak a hétvégén tartott ellenzéki dzsemborin. Egy, az öltözéke alapján Jobbik-szimpatizáns tüntető a videófelvételek tanúsága szerint nyomdafestéket nem tűrő, gyalázkodó módon minősített két szolgálatot teljesítő rendőrt, akiknek (és kollégáiknak) abban a helyzetben tanúsított higgadtsága példaértékűnek nevezhető.

 

A Facebookon meghirdetett, az ellenzéki pártok részvételével tartott demonstráció Budapesten, 2018. április 14-én (MTI-fotó: Balogh Zoltán)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Mit lehet tenni Brüsszel jogtalan támadásaival szemben? – Hol a nemzeti szuverenitásunk határa?

Ami az Európai Parlament állampolgári jogokra szakosodott bizottságában zajlik, az tragikomikus. Külföldről finanszírozott és támogatott, magukat politikusnak álcázó ügynökök, egymást túllicitálva próbálnak egyre feljebb kúszni a Nyílt Társadalom Alapítvány megbízható szövetségeseinek – talán létező – szamárlétráján.

Az Európai Unió alapszerződése szerint az unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.

A Lengyelországot és Magyarországot immár permanens nyomás alatt tartó brüsszelitáknak jó lenne végre tudomásul venni a lisszaboni szerződés vonatkozó passzusait, ugyanis az nem lehetséges, hogy Strasbourgban és Brüsszelben ilyen zavarba ejtő módon negligálják az EU fundamentális jogi normáit.

Az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben (MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Elcsalhatja-e a baloldal (megint) a választást?

A kommunista gyökerű magyar baloldalnak megvannak a választási csalások terén a maga hagyományai. Fokozatosan kezdték meg politikai ellenfeleik kiszorítását a hatalmi pozíciókból; módszereik közé tartozott a politikai harc mellett a megfélemlítés, a lejáratás éppúgy, mint esetenként az emberrablás és a gyilkosság. Az 1947-es esztendő fontos fordulópont volt a magyar politikatörténetben: a második, nyíltan manipulált „kékcédulás” választás még nagyobb befolyáshoz juttatta a kommunista pártot.

2009 novemberében választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást rendelt el a rendőrség a józsefvárosi polgármester-választással összefüggésben. Kocsis Máté, a Fidesz akkori polgármesterjelöltje bemutatta azt a felvételt, amelyen egy nő azt állította, hogy három személy az MSZP nevében ezer-ezer forintot kínált az ebédért sorban álló hajléktalanoknak, ha megengedik lefénymásolni a személyi igazolványukat. A hajléktalan szerint erre azért volt állítólag szükség, hogy megakadályozzák a Fidesz győzelmét az akkori helyhatósági választáson. Komássy Ákos, az MSZP jelöltje úgy védekezett, hogy „semmiféle szavazatvásárlásban vagy ehhez hasonló tevékenységben semmilyen MSZP-s aktivista nem vett és nem is vesz részt”. Az eset azonban árnyékot vetett a baloldal kampányára.

Budapest, 2009. november 19. Horváth Csaba egykori főpolgármester-helyettes (j) és Komássy ÁkosJózsefváros akkori szocialista polgármesterjelöltje beszélgetnek az MSZP józsefvárosi szervezete kampányzáróján (MTI-fotó: Kollányi Péter)

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Útlevél elhagyva, tartózkodás garantálva – A migránsok jogsértő trükkjei

A Der Spiegel hasábjain jelent meg korábban egy írás, amely szerint Németország egyik talánya az, hogy könnyebb útlevél nélkül bejutni az országba, mint útlevél nélkül kijutni onnan. Még a bűnözőként folytatott élet sem jár komoly következményekkel.

Több mint 220 ezer olyan ember tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban, akiknek el kell hagyniuk az országot, mert nem nincs tartózkodási engedélyük. 160 ezren úgynevezett tűrést (Duldung) kaptak. A bevándorlási hatóságok számos okból úgy döntenek, hogy eltekintenek az azonnali kiutasítástól; valaki megbetegedett, vagy befejezheti a képzést. A leggyakoribb okok közé a hiányzó iratok tartoznak.

Rendőrök figyelnek menedékkérőket, akik regisztrációra várnak a berlini tartományi egészségügyi és szociális hivatal előtt felállított sátraknál 2015. november 30-án. (MTI/EPA/Kay Nietfeld)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A migráció súlyos kockázatai az élet, testi épség, egészség védelme tekintetében

Kezdjük a végéről. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa szerint a migráció súlyos egészségügyi kockázatai közé sorolható, hogy a migránsok olyan betegségeket hurcolhatnak be Európába, mint a HIV/AIDS, az Ebola vagy éppen a Kaposi-szarkómának nevezett fertőző daganatos megbetegedés. Mindazonáltal a közegészségügyi kockázaton túl egyéb veszélyei is vannak az újkori népvándorlásnak.

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény szerint törvény védi mindenkinek az élethez való jogát, a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya alapján a részes államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Márciusi ifjak, áprilisi törvények – mi ’48 valódi üzenete

A valódi üzenet, hogy nem engedünk a ’48-ból. Nem kívánjuk feladni nemzeti szuverenitásunkat, a magyarság önrendelkezéshez való jogát és az ország abbéli függetlenségét, hogy a legfontosabb, alapvető kérdésekben a magyar és ne a belga fővárosban döntsenek.

Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg a honért.” Most, amikor az 1948-as forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, sokunknak fülébe csengenek a Szózat megindító sorai. A magyarság – ahogy mondani szokás – mindig a nehezebb utat járta, hol önszántából, hol külső nyomásra. Tatártörök dúlt, labanc rabigált – szól a székely himnusz – Megbűnhődte már e nép/ A múltat s jövendőt! – zengi nemzeti imánk.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A magyar családok lehetnek a migráció fő áldozatai?

Az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak kiterjesztése és garantálása, a családi adókedvezmények és egyéb támogatási rendszerek bevezetése és ezáltal a jelenlegi társadalmak alapegységeinek megszilárdítása vagy harmadik országbeli idegenek folyamatos, felső korlát nélküli betelepítése, így a hagyományos közösségek szétzilálása. Európa jövője és demográfiai mutatói szempontjából ezen két értékrend közötti választás nem elkerülhető a ma embere számára a kontinensünkön.

Jelenleg Európában két ellentétes szemlélet uralkodik abban a vonatkozásban, hogy az Európai Unió kétségtelenül romló demográfiai mutatóit milyen eszközökkel kell orvosolni. Az egyik markáns szemlélet, amelyet elsősorban a volt gyarmattartó országok vezetői vallanak, hogy a negatív tendencia megállításához be kell telepíteni annyi harmadik országbeli gazdasági bevándorlót, amennyit csak lehet. A másik irány ettől homlokegyenest eltér, és az őshonos kisebbségek jogainak védelme mellett a családok támogatásával is igyekszik javítani a népesedési mutatókon. Ennek megfelelően a magyar családok támogatása és védelme a jelenlegi értékalapú kormányzati politika egyik sarokköve. Az alkotmányos védelmen túl számos gyakorlati intézkedésben manifesztálódik az a szemlélet, amelyet Magyarországon hagyományosan a polgári erők képviselnek.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Jogunk van-e március 15-én a méltóságteljes ünnepléshez?

Közeledik egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk. Az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy sem 1848–1849 hőseinek, sem 1956 mártírjainak emlékezete nem vált ki kellő tiszteletet azokból, akik síppal, dobbal – netán nádi hegedűvel – immár hagyományosan megbecstelenítik és bemocskolják az emlékezés kultúráját Magyarországon.

A zavarkeltőknek is vannak persze érveik. Tettük azon tévképzeten nyugszik, hogy a vélemény- és szólásszabadság mögé bújva bármilyen formában – akár bűncselekmények elkövetése árán is – joguk van hangot adni nemtetszésüknek, bármi legyen is gyűlöletük tárgya vagy célpontja. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A prepolitikus immunitásának határai – a Czeglédy-ügy margójára

Magyarországon a 18. században nemesember előzetes letartóztatásának nem volt helye. Annak eldöntését, hogy az alábbi történet főhőseire nem jogállás, hanem morális értékítélet alapján irányadó-e a nemesember megjelölés, a kedves olvasóra bízom.

A prepolitikus az a személy, aki meg kívánja magát méretni példának okáért országgyűlési vagy önkormányzati választásokon, de még nem nyerte el a tisztséget. Egyfajta függő jogi helyzetben van, amikor már kvázi úgy érezheti magát az ember, hogy közjogi értelemben valaki, de még nem az. Robert Kennedy szenátor 1968-ban bekövetkezett meggyilkolása óta az Egyesült Államokban az elnökjelöltek is a titkosszolgálatilag védett személyek közé tartoznak. Nagy fekete autókkal, testőrök gyűrűjében kampányolják keresztbe-kasul az országot, majd esetleg úgy járnak mint Hillary Clinton, aki persze bukása után a férjének, mint volt elnöknek köszönhetően csupán részben kellett, hogy kiváltságaitól megváljon. A legtöbb volt elnökjelölt azonban nem ilyen szerencsés, mehet vissza az egyetemi katedrára, vagy egy jól fizető tanácsadó cég arcaként élheti a hétköznapi emberek életét.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az időskorúak ellátásának alkotmányos védelme Magyarországon

Az időskorúak fokozott erkölcsi és jogi védelmét már XIII. Leó pápa Rerum Novarum című enciklikája is kiemelt kérdésként kezelte. Az 1891-ben napvilágot látott szociális körlevél a Bibliából vezeti le az elesettek, a rászorulók, az időskorúak védelmének kötelezettségét.

A pápai iránymutatás a 20. században számos formában öltött testet, az évszázad első harmadában egyfajta szociális törvényhozási hullám indult el Európában. Fokozatosan kiépült a betegség- és balesetbiztosítás, valamint a nyugdíj intézménye, Magyarországon az 1928. évi XL. törvény vezette be a kötelező öregségi, rokkantsági nyugellátást, illetve járadékot.

 

Népkonyha valamikor az 1920-as, 1930-as években Magyarországon (MTI-fotó: Haár Ferenc)