Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Útlevél elhagyva, tartózkodás garantálva – A migránsok jogsértő trükkjei

A Der Spiegel hasábjain jelent meg korábban egy írás, amely szerint Németország egyik talánya az, hogy könnyebb útlevél nélkül bejutni az országba, mint útlevél nélkül kijutni onnan. Még a bűnözőként folytatott élet sem jár komoly következményekkel.

Több mint 220 ezer olyan ember tartózkodik a Német Szövetségi Köztársaságban, akiknek el kell hagyniuk az országot, mert nem nincs tartózkodási engedélyük. 160 ezren úgynevezett tűrést (Duldung) kaptak. A bevándorlási hatóságok számos okból úgy döntenek, hogy eltekintenek az azonnali kiutasítástól; valaki megbetegedett, vagy befejezheti a képzést. A leggyakoribb okok közé a hiányzó iratok tartoznak.

Rendőrök figyelnek menedékkérőket, akik regisztrációra várnak a berlini tartományi egészségügyi és szociális hivatal előtt felállított sátraknál 2015. november 30-án. (MTI/EPA/Kay Nietfeld)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A migráció súlyos kockázatai az élet, testi épség, egészség védelme tekintetében

Kezdjük a végéről. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa szerint a migráció súlyos egészségügyi kockázatai közé sorolható, hogy a migránsok olyan betegségeket hurcolhatnak be Európába, mint a HIV/AIDS, az Ebola vagy éppen a Kaposi-szarkómának nevezett fertőző daganatos megbetegedés. Mindazonáltal a közegészségügyi kockázaton túl egyéb veszélyei is vannak az újkori népvándorlásnak.

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény szerint törvény védi mindenkinek az élethez való jogát, a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya alapján a részes államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Márciusi ifjak, áprilisi törvények – mi ’48 valódi üzenete

A valódi üzenet, hogy nem engedünk a ’48-ból. Nem kívánjuk feladni nemzeti szuverenitásunkat, a magyarság önrendelkezéshez való jogát és az ország abbéli függetlenségét, hogy a legfontosabb, alapvető kérdésekben a magyar és ne a belga fővárosban döntsenek.

Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg a honért.” Most, amikor az 1948-as forradalomra és szabadságharcra emlékezünk, sokunknak fülébe csengenek a Szózat megindító sorai. A magyarság – ahogy mondani szokás – mindig a nehezebb utat járta, hol önszántából, hol külső nyomásra. Tatártörök dúlt, labanc rabigált – szól a székely himnusz – Megbűnhődte már e nép/ A múltat s jövendőt! – zengi nemzeti imánk.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A magyar családok lehetnek a migráció fő áldozatai?

Az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak kiterjesztése és garantálása, a családi adókedvezmények és egyéb támogatási rendszerek bevezetése és ezáltal a jelenlegi társadalmak alapegységeinek megszilárdítása vagy harmadik országbeli idegenek folyamatos, felső korlát nélküli betelepítése, így a hagyományos közösségek szétzilálása. Európa jövője és demográfiai mutatói szempontjából ezen két értékrend közötti választás nem elkerülhető a ma embere számára a kontinensünkön.

Jelenleg Európában két ellentétes szemlélet uralkodik abban a vonatkozásban, hogy az Európai Unió kétségtelenül romló demográfiai mutatóit milyen eszközökkel kell orvosolni. Az egyik markáns szemlélet, amelyet elsősorban a volt gyarmattartó országok vezetői vallanak, hogy a negatív tendencia megállításához be kell telepíteni annyi harmadik országbeli gazdasági bevándorlót, amennyit csak lehet. A másik irány ettől homlokegyenest eltér, és az őshonos kisebbségek jogainak védelme mellett a családok támogatásával is igyekszik javítani a népesedési mutatókon. Ennek megfelelően a magyar családok támogatása és védelme a jelenlegi értékalapú kormányzati politika egyik sarokköve. Az alkotmányos védelmen túl számos gyakorlati intézkedésben manifesztálódik az a szemlélet, amelyet Magyarországon hagyományosan a polgári erők képviselnek.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Jogunk van-e március 15-én a méltóságteljes ünnepléshez?

Közeledik egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk. Az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy sem 1848–1849 hőseinek, sem 1956 mártírjainak emlékezete nem vált ki kellő tiszteletet azokból, akik síppal, dobbal – netán nádi hegedűvel – immár hagyományosan megbecstelenítik és bemocskolják az emlékezés kultúráját Magyarországon.

A zavarkeltőknek is vannak persze érveik. Tettük azon tévképzeten nyugszik, hogy a vélemény- és szólásszabadság mögé bújva bármilyen formában – akár bűncselekmények elkövetése árán is – joguk van hangot adni nemtetszésüknek, bármi legyen is gyűlöletük tárgya vagy célpontja. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A prepolitikus immunitásának határai – a Czeglédy-ügy margójára

Magyarországon a 18. században nemesember előzetes letartóztatásának nem volt helye. Annak eldöntését, hogy az alábbi történet főhőseire nem jogállás, hanem morális értékítélet alapján irányadó-e a nemesember megjelölés, a kedves olvasóra bízom.

A prepolitikus az a személy, aki meg kívánja magát méretni példának okáért országgyűlési vagy önkormányzati választásokon, de még nem nyerte el a tisztséget. Egyfajta függő jogi helyzetben van, amikor már kvázi úgy érezheti magát az ember, hogy közjogi értelemben valaki, de még nem az. Robert Kennedy szenátor 1968-ban bekövetkezett meggyilkolása óta az Egyesült Államokban az elnökjelöltek is a titkosszolgálatilag védett személyek közé tartoznak. Nagy fekete autókkal, testőrök gyűrűjében kampányolják keresztbe-kasul az országot, majd esetleg úgy járnak mint Hillary Clinton, aki persze bukása után a férjének, mint volt elnöknek köszönhetően csupán részben kellett, hogy kiváltságaitól megváljon. A legtöbb volt elnökjelölt azonban nem ilyen szerencsés, mehet vissza az egyetemi katedrára, vagy egy jól fizető tanácsadó cég arcaként élheti a hétköznapi emberek életét.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az időskorúak ellátásának alkotmányos védelme Magyarországon

Az időskorúak fokozott erkölcsi és jogi védelmét már XIII. Leó pápa Rerum Novarum című enciklikája is kiemelt kérdésként kezelte. Az 1891-ben napvilágot látott szociális körlevél a Bibliából vezeti le az elesettek, a rászorulók, az időskorúak védelmének kötelezettségét.

A pápai iránymutatás a 20. században számos formában öltött testet, az évszázad első harmadában egyfajta szociális törvényhozási hullám indult el Európában. Fokozatosan kiépült a betegség- és balesetbiztosítás, valamint a nyugdíj intézménye, Magyarországon az 1928. évi XL. törvény vezette be a kötelező öregségi, rokkantsági nyugellátást, illetve járadékot.

 

Népkonyha valamikor az 1920-as, 1930-as években Magyarországon (MTI-fotó: Haár Ferenc)