Európában, illetve az Európai Unió tagállamaiban egyre kiemeltebb jelentőséggel bír a mindennapokban a gyermekek és a fiatalkorúak közlekedési ismereteinek megfelelő megalapozása, az iskolai – és iskolán kívüli – képzés kereteinek biztosítása révén.

Az arcmaszkok viselése a COVID-19 (új típusú koronavírus okozta) világjárvány idején a különféle közegészségügyi ügynökségek és állami kormányok által megtett – részleteiben eltérő – ajánlások, illetve kötelezően betartandó intézkedések formájában nyert mindennapi, ámde különös jelentőséget.

2020. március 31-én a türingiai megyei jogú városban, Jénában született először döntés Németországban arról, hogy április 6-ától kötelezővé teszik a maszkok, illetve arcot (szájat, orrot) elfedő ruhadarabok (például sál) használatát a közösségi területeken. Április 2-án a Robert Koch Intézet, a szövetségi járványügyi hatóság megváltoztatta korábbi ajánlását – miszerint csak a COVID-19-tüneteket mutató emberek viseljenek maszkot –, így akkor a tünetekkel nem rendelkezőket is bevonták a védekezésnek ebbe a formájába. Később, áprilisban Németország-szerte kötelezővé tették a szőtt anyagból készült maszkok viselését a tömegközlekedésben, valamint a legtöbb német tartományban a vásárláshoz is.

1944. július 20-ika a náci Németország diktátora, Adolf Hitler ellen elkövetett – végül sikertelennek bizonyult – merénylettől vált emlékezetessé, amelyet az elszánt összeesküvők a gierłożi Farkasverem nevű német főhadiszálláson, a kelet-poroszországi Rastenburg közelében kíséreltek meg. Az eseménnyel végleg egybeforrt a Hitler által 1943-ban eltervezett Valkűr-hadművelet – a művelet neve eredetileg csak az összeesküvés egy részére utalt, de az utókor szemében az egész eseményhez társult.

A barbár kalózok vagy barbár korzárok – oszmán, azaz muzulmán és berber kalózok évszázadokon tartották rettegésben az Észak-Afrikához közel eső nyugati, keresztény Európát. Ezek a kalózok Észak-Afrikában fejtették ki zsákmányoló és rabszolgaejtő működésüket, elsősorban Salé, Rabat, Algír, Tunisz és Tripoli kikötőiben. Ezt a veszélyes, zsarnoki kalózuralom dominálta területet a korabeli keresztény Európában Berberföld vagy Berberpart elnevezéssel illették, magát a kifejezést az afrikai régió etnikailag kevert, berber lakosságának nevéből eredeztethetjük.

Németországban európai szemszögből nézve is érdeklődésre számot tartó, különös ideológiai-törvényhozói kísérlet kapujában áll a mára egyértelműen a kulturális baloldal szorításába – hegemón uralma alá – került közélet.

A német Zöldek egyik legújabb javaslatáról van szó, amelyet az Alternatíva Németországért (AfD) bevándorlásellenes, radikális jobboldali párt kivételével valamennyi parlamenti ellenzéki párt a támogatásáról biztosított. A zöldpárt javaslatának lényege, hogy a német Alaptörvény 3. cikkének szövegéből kivennék a rassz, faj (németül Rasse) szót, arra való hivatkozással, hogy ez a megjelölés már meghaladott, az emberiség egy fajt alkot, és az eltérő külsőleges jegyek relevanciája már nem indokolja ilyen kifejezés használatát a német alkotmányban. A kulturális baloldal (amely túlterjed a politikai pártokon) azonnal elfogadta az egyébként tudománytalan fölvetést.

Az elmúlt hetek amerikai és európai eseményei, a gerjesztett és kirobbant etnikai feszültség, fizikai atrocitásokba torkolló konfliktusok, villongások magukra vonják a világ aggódó figyelmét. A kaotikus események kapcsán sokan fölvetik egyes Soros-finanszírozású szervezetek, és magának Soros Györgynek a felelősségét is, aki egyes elemzők véleménye szerint nem is kihasználja, hanem inkább mesterségesen gerjeszti saját hálózatával ezeket a szociális és kulturális konfliktusokat. A társadalmi és demográfiai tények az USA-ban ugyanis nem feltétlenül támasztják alá az utóbbi időszakban előállt krízishelyzetet. Bár egyes társadalmi rétegeknél az egyenlőtlenségek folyamatosan növekedtek a hetvenes évek óta, és a generációról generációra átruházott társadalmi mobilitási lehetőségek pozitív dinamikájának gyengülése az amerikai háztartások jelentős hányadát valóban érintette, az ilyen folyamatoknak, az egyes szektorok, iparágak térvesztéséből is adódó nehézségeknek felelőtlenség volna pusztán etnikai színezetet adni. Ez éppúgy érintheti a fekete vagy latinó csoportokat, mint például az dél-egyesült államokbeli fehér, redneck munkásrétegeket.

Jelenleg a világban azt tapasztaljuk, hogy a baloldali radikálisoknál – itthon és a nagyvilágban –a jogbiztonság iránti elkötelezettséget sajnálatosan felülírta az aktuálpolitikai érdek. Miközben most a napi konfliktusok és a politikai nézetkülönbségek félretételére lenne szükség, ők nyugtalanságot, kommunikációs káoszt akarnak, és (elsősorban a konzervatív, jobboldali) kormányok elleni hangulatkeltéssel próbálják nehezíteni a világjárvány utáni válságkezelést, és ebből a maguk számára politikai tőkét kovácsolni. A pandémia nyomán kihirdetett magyarországi különleges jogrendben hozott egyes törvényalkotói döntéseket, intézkedéseket éles hazai és nemzetközi kritikák érték az elmúlt hetekben. A legerősebb állítások között arra vonatkozókat is találunk, hogy a magyar a parlament veszélyhelyzetben hozott törvénye a jogállamiságot ássa alá.

Azóta kiderült, hogy veszélyhelyzeti szabályozás a jogbiztonságot szolgálta: azt, hogy az állam megvédhesse a rendfenntartó szervek, egészségügyi dolgozok és általánosságban a magyar állampolgárok biztonságát a rémhírterjesztők, álhírterjesztők és verbális felforgatók ellen, megfelelő büntetőjogi szankció alkalmazásával.

A liberálisok által élesen támadott büntető törvénykönyvi módosítás maga is a jog biztonságát tükrözte annak egyértelműsítésével, hogy egy álhír, téves információ mikor szolgáltat jogalapot a büntetőjogi intézkedések megtételéhez. Egyrészt az egyik nagyon fontos feltétel az, hogy a nagy nyilvánosság előtt kell történnie az inkriminált cselekménynek, azaz a hamis hírek közlésének; továbbá és ezáltal, társadalmi, nyugtalanság, közriadalom keltérésre alkalmasnak kell lennie a benne szereplő hamis, elferdített ténynek. És ami nagyon fontos: a közveszéllyel, vagyis a sokakat fenyegető, mások életére, egészségére, biztonságára káros veszéllyel összefüggésben nyilvánosságot nyert hamis vagy téves információk híresztelését bünteti majd a törvény, amelynek érvényesülésének alapját a különleges jogrend képezi, amelynek idején az egész országban az általános nyugtalanság alapját képező fenyegetéssel összefüggő köznyugalmat a jogalkotó a közveszély színhelyétől független büntetőjogi védelem alá helyezte.

Általánosságban azt is ki lehet jelenteni, hogy a rémhírek, álhírek súlyos társadalmi feszültségeket okozhat (felvásárlási láz, csoportosulás, jogkövetés lazulása). Elvi alapon – ha jóhiszeműek vagyunk – a magyar és nemzetközi sajtó egy részének aggályait a gyakorlat cáfolta, ugyanakkor kormány szándéka nem a kritikus hangok elhallgattatása volt, hanem a felelőtlen, megalapozatlan álhírek visszaszorítása.

2020. június 16-án a magyar Országgyűlés 192 igen szavazattal hagyta jóvá a kormány nevében beterjesztett,az országgyűlési képviselők kétharmados támogatását igénylő, a veszélyhelyzet megszüntetését kezdeményező javaslatot, amely felhívja a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. A hatályba lépést követően a veszélyhelyzet megszüntetéséről a kormány dönt, és az időpont ismertté válása után veszti hatályát a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény.

A védekezésről szóló törvényi jogszabállyal március végén a parlament meghosszabbította a kormány által 2020. március 11-én elrendelt veszélyhelyzetet, és ez tette volna lehetővé, hogy a kormány a parlament ülésezésének elmaradása esetén is hozhasson rendkívüli rendelkezéseket a járványhelyzet eredményes kezelése érdekében. (Megjegyzés: az Országgyűlés a külföldi híradásokba is bekerült egyes, manipulatív tájékoztatásokkal szemben, a járványhelyzet alatt végig ülésezett, és ellátta a feladatait.) Várhatóan június 20-án szűnhet meg a veszélyhelyzet. A parlament egyúttal 135 igen, 54 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt is. Ez alapján az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a magyar kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely járványügyi készültségnek minősül. A válsághelyzet elrendelésének csak akkor van helye, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzet áll fenn.

A Szövetségi Alkotmánybíróság szerint az EU Bíróságának az EKB államkötvényvásárlási gyakorlatát jóváhagyó döntése „egyáltalán nem volt értelmezhető", illetve "ultra vires", hatáskör túllépést követett el a testület. Ez az első alkalom, amikor a német Szövetségi Alkotmánybíróság ennyire nyíltan szembe megy a luxembourgi fórum döntésével, állítja Alexander Wendt, aki újságíróként többek között a Welt, Stern, Tagesspiegel, Wirtschaftswoche és Focus című lapokban rendszeresen publikál.

Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy jogalkotási javaslat előterjesztésére kéri az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az Unió hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. A polgári kezdeményezést a 28 uniós tagország közül legalább 7-ből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia. A 7 tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016. április 15-én, a CDI lisszaboni tanácskozásán ismertette tízpontos javaslatát a migrációs válság kezelésére. A magyar kormány álláspontja szerint a bevándorlási válság megoldásához meg kell védeni a határokat, ezért a kabinet a schengeni rendszer megerősítésére tesz javaslatot. Európa számos kormánya szerint a gazdasági és demográfiai problémákra megoldás lehet a bevándorlás. Ezt a magyar fél vitatja, és úgy véli, hogy az erről szóló döntésnek nemzeti hatáskörben kell maradnia.

Az EU-szerződés 5. cikke tartalmazza az európai integráció egyik legfontosabb fundamentumát, a hatáskör-átruházás elvét, a cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésben világosan kimondva:

„A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad.”

Magyarországon a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL törvény tartalmazza a rabok fogva tartási körülményei kérdéskörének magas szintű regulációját. A törvényi jogszabály 2016 szeptemberében történt módosítása pedig pontosan rögzíti, hogy mely esetekben jár a fogvatartottak számára kártérítés, valamint azt is meghatározza, hogy mekkora lehet a kártérítés összege.

A magyar embereknek, szüleinknek és nagyszüleinknek nem szükséges elmagyarázni, hogy mit is jelent a keresztényüldözés. Bár a kommunista alkotmányok, így a nevében 2011-ig fennmaradt 1949. évi XX. törvény is garantálta a vallásszabadságot, valójában a kommunista hatalom 1945 után rövid időn belül megkezdte az egyházak, s azokon keresztül a vallások megsemmisítését. Rákosi Mátyás 1945 júniusában Moszkvában, a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának nemzetközi tájékoztatási osztályán tartott előadásában külön kitért a katolikus egyházra: „Ez egy hatalmas szervezet. Mi elsősorban ez ellen harcolunk […] nem félünk tőlük.” Politikai és rendőri akciók legszorosabb koordinálását alkalmazták. Az egyházakkal és a hívekkel szemben kegyetlen terrort alkalmaztak. Mindezt megerősítvén Rákosi 1948-ban, a Magyar Dolgozók Pártja vezetőinek értekezletén meghirdette programját: „a klerikális reakcióval az év végéig végezni kell”.

Az Egyesült Államokban található a legnagyobb számú bebörtönzött a világon - körülbelül 2,3 millió ember -, sokan olyan létesítményekben vannak elhelyezve, ahol a rabok mindent megosztanak egymással, a celláktól a zuhanyzókig és az étkezőhelyiségekig. Ez jóval kiszolgáltatottabbá teszi őket a fertőző vírusok terjedése tekintetében, mint például a koronavírus. Április 1-jétől több mint 231 fogvatartott és 223 alkalmazott fertőződött meg a New York-i Rikers Island börtön komplexumában, és időközben 134 fogvatartott tesztje lett pozitív Illinois Cook County börtönében. Három bebörtönzött ember halt meg egy Louisiana-i intézményben a Covid-19 miatt, ahol legalább 30 ember, köztük a személyzet is pozitív tesztet mutatott. Amint a vírus megjelenik ezeken a helyeken, rohamosan terjedni kezd, mert a jelenlegi börtönökben létező zsúfolt körülmények között alapvetően nincs mód a távolságtartásra.

Az alábbiakban a nemzeti hadsereg, a honvédség szerepét vizsgáljuk meg a rendkívüli jogrend körülményeire tekintettel néhány nagyobb nyugat-európai országban, valamint Magyarországon.

Németország Alaptörvénye 87a cikk (1) bekezdése első mondatának értelmében¹ a német szövetségi kormány feladata a Bundeswehr, azaz a fegyveres erők védekezésre történő felállítása. („A szövetségi kormány fegyveres erőket biztosít a védelemre.”). A Bundeswehr ebből a rendből eredő feladatai és utasításai fogalmilag a legutoljára 2016-ban elfogadott Fehér Könyvben² vannak rögzítve. Így a megbízatása alapján a Bundeswehr több kiemelt feladatot látja el szövetségi állami szintű megközelítésben.

Ezen felelősségi körbe tartozik a haza (németül Heimat) biztonsága, nemzeti kockázat- és válságkezelés a német állampolgárok külföldön történő védelme érdekében, valamint kiegészítő támogatási szolgáltatások nyújtása Németország területén. Továbbá: a humanitárius sürgősségi és katasztrófaelhárítás a humanitárius kihívások kezelésének felelősségvállalása érdekében, valamint az állami szintű kiberbiztonság védelmi vonatkozásai, hozzájárulás nyújtása – a kibertérben és az információs térben kialakult helyzetről alapján – az országos és multinacionális biztonsági óvintézkedések keretében, valamint a kiberbiztonság garantálása a nemzeti védelmi hálózatokban.

A különleges jogrend intézménye nem újkeletű és alapvetően a békés időszakot felváltó rendkívüli helyzet – a Római Birodalomban a császárság korában a szenátus által kimondatott hadiállapot – amely speciális, gyors és hatékony intézkedések megtételét teszi lehetővé.

A nemzetközi jog vonatkozásában az ENSZ Alapokmánya szerint a jogtalan erőszak vagy fenyegetés által érintett államok tekintetében elismeri az „egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát” a dokumentum 51. cikkében. Az Európa Tanács (ET) alapdokumentuma, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkében teszi lehetővé különleges, rendkívüli helyzetben az alapjogok bizonyos szintű korlátozását.

Ausztriában a koronavírussal fertőzött személyek száma ezen sorok írásának pillanatában 7399, a halálesetek hivatalos száma 58. Mindeközben Olaszország több halálesetet jelentett, mint Kína, Spanyolországban és a Benelux államokban is egyre drámaibb a helyzet, világszerte eddig több, mint 25.000 áldozatot szedett a koronavírus.

Akár 3600 euró büntetés magánszemélyeknek

Március 16-tól kezdve a bírósági tárgyalásokra Ausztriában csak a legszükségesebb esetekben kerül sor. A büntető igazságszolgáltatási rendszer esetében ez azt jelenti, hogy a tárgyalásokat csak olyan ügyekben folytatják le, ahol a sürgősségi határidőket be kell tartani. Emellett természetesen az osztrák rendőrség folyamatosan intézkedik a járványügy előírások megsértőivel szemben. A hatóság persze változatlanul bízik az emberek belátásában, azonban a tények azt mutatják, hogy erre nem lehet a védekezést építeni.

A csoportos összejövetelek tilalmának megsértése, például a parkokban, legfeljebb 2180 euróval büntethető. A belépési tilalmak (pl. játszóterek esetén) be nem tartása különösen költséges lehet: akár 3600 eurót kitevő mértékben. A rendőrség véletlenszerűen ellenőrzi a karanténkövetelmények betartását is, amelynek megsértése 1450 eurós büntetést von maga után.

A jogsértések szankciói még fajsúlyosabbak a vállalkozók számára: Ha egy üzlet vagy étterem nyitva tart a tilalom ellenére, ez 3000 euróval büntetendő. Ismételt szabályszegés esetén az összeg elérheti a 30 000 eurót is. 

Már 4000 feljelentés

Bárki, aki jelenleg jogszerűtlen módon nyitva lévő üzletbe lép, 600-3600 euró pénzbírságot fizet. Ha a rendőrség megállít egy ténylegesen bezárt sport- vagy szabadidős létesítményben, akkor 600-3600 euró büntetés is fizethető. Ami a tömegközlekedési szabályokat illeti, minden használónak bírságot kell fizetnie, ha az utazás céljául nem tudnak megfelelő indokot megjelölni (munka, rokonok gondozása stb.).

Büntetés jár azok számára is, akik megtagadják az információ szolgáltatását. A német köznyelv korona-bűnösöknek (Corona-Sünder) nevezi többek között azokat is, akik nem teljesítik „információszolgáltatási kötelezettségüket” vagy az „orvosi vizsgálat kötelességét”, őket 200–1450 euróval büntethetik. Ez vonatkozik azokra az emberekre is, akik nem engedélyezik a "szükséges teszt elvégzését". Eddig a rendőrség kilenc nap alatt több mint 4000 feljelentést tett.

 Adatvédelmi aggályok 

Ismeretes, hogy nyugati szomszédunknál Sebastian Kurz kancellár szövetségi kormánya az A1 hírközlési szolgáltatótól származó ügyfél-helymeghatározási adatokat használja annak ellenőrzésére, hogy betartják-e az osztrák emberek a járványügyi korlátozásokat.

Az európai személyiségjogi szabályozás nem akadályozza ugyan a fertőzés megfékezését, de tömeges adatgyűjtés az emberek mozgásáról és okostelefon-adatok használata a helyzetük meghatározásához egyértelműen jogsértő lenne a Reuters hírügynökség elemzése szerint. Mint ismeretes, az Európai Unióban 2018 közepén lépett hatályba az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), amely kimondja, hogy az emberek adataik felett saját maguk rendelkeznek, és mindenki számára, aki adatfeldolgozásra törekszik, az érintettek beleegyezése szükséges.

A tendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy kezd kialakulni egy törékeny kompromisszum a magánélet védelme, a közegészségügyi érdek és a digitális megfigyelés intézménye között, amely egyébként nem fakadna automatikusan a (GDPR) szigorú szabályaiból. A kormányok egész Európában arra törekszenek, hogy nyomon kövessék a koronavírus elterjedését, és lehetőség szerint figyelemmel kísérjék az emberek mozgását karantén alatt. A jogszerű és a szükségszerű közötti összhang ugyanakkor feltétlenül szükséges emberek millióinak egészégmegóvása érdekében.

A koronavírus egyre inkább terjed Európában. Olaszországban a fertőzöttek száma folyamatosan növekszik. Milyen intézkedéseket tehet a német állam, hogy megfékezze a vírus terjedését? A koronavírusos esetek száma egyre növekszik. Más országokban egész városok el vannak szigetelve. Lehetséges hasonló intézkedések meghozatala Németországban is? Kínában városlakók millióit helyezték karantén alá, Észak-Olaszországban a rendőrség és a katonák a koronavírus járvány miatt több várost lezártak. Baden-Württembergben és Észak-Rajna-Vesztfáliában a közelmúltban a laboratóriumban megerősített esetek után felmerült a kérdés: Vajon elképzelhetőek-e hasonló intézkedések Németországban? De vajon mennyire korlátozhatja az állam polgárait egy esetleges járvány idején?

További prioritások az ottani kormányzat számára, amiket kezelni kell:

■ Több, mint 100 izraeli eddig pozitívnak bizonyult a koronavírus teszten; ezreket elszigeteltek; legkevesebb négy gyógyult van;

■ Netanyahu bejelentette, hogy a kormány tiltja a több mint 100 fős összejöveteleket zárt térben, és arra kéri az embereket, hogy kerüljék el a felesleges összejöveteleket;

■ A republikánus zsidó koalíció elhalasztja az éves rendezvényt, amelyen Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke beszélt volna.

A kormány intézkedései a határok lezárására és a légitársaságok leállására összpontosítanak. A betegség terjedéséről szóló aggasztó jelentések mellett vannak azonban biztató hírek is. Izraelnek lehetősége nyílt arra, hogy megvitassa a palesztin szomszédival való együttműködés fontosságát. Egy apró vírus megmutatta az izraeli hatalom határait. A vírus a falakon és a kerítésen átugrik, és gúnyt űz az Iron Dome rakétavédelmi rendszerből. A jelen helyzet azzal fenyeget, hogy az ellenőrzőpontokon megállított palesztinok megpróbálnak bejutni Izrael területére dolgozni, és ez aggodalommal tölti el az izraeli katonákat, akik általában fegyvereket keresnek rajtuk.

„Itt nincs határ” - magyarázta Brig. Gen. Ghassan Alian tábornok, a palesztin polgári ügyekkel foglalkozó megbízott. „Nincs ők és mi, judeai és szamáriai [ciszjordániai] emberek együtt élnek." mondta március 8-án a Kan Rádiónak.  „A baktériumok és a vírusok nem állnak meg a határon, és a veszélyes vírus Judeában és Szamáriában történő terjedése szintén veszélyeztetheti Izrael lakóinak egészségét." monda Dalia Basa, a polgári közigazgatás egészségügyi koordinátora. Ennek ellenére lapértesülések szerint Naftali Bennett védelmi miniszter viszont továbbra sem kíván az arabokkal együttműködni. A jobboldali pártok szövetségének vezetője március 5-én egyoldalú döntéssel lezárta  Betlehem palesztin városrészét, ahol több embert diagnosztizáltak a vírussal. Másnap arról számoltak be, hogy egész Ciszjordánia lezárását fontolgatják, amely mindenesetre ezen a héten le van zárva a zsidó Purim ünnep miatt, mint ahogy az megszokott.

Különböző becslések szerint az Izraelben minden nap illegálisan dolgozó palesztinok száma  30 000–40 000 fő. Legtöbbjüknek biztonsági okokból való belépése tiltott, de a letartóztatástól való félelem nem akadályozza meg a megélhetés ilyen formán történő biztosítását.

Az izraeli börtönszolgálat bejelentette, hogy az egyik jeruzsálemi fogvatartási központ foglyait és munkatársait karanténba helyezték, miután az ott dolgozó tiszt kapcsolatba lépett egy koronavírusos beteggel. Az intézményben 119 fogvatartott van, és körülbelül 25 alkalmazott dolgozik. A börtönszolgálat hozzátette, hogy a fogvatartási központba való belépést és az onnan való kilépést addig akadályozza, amíg a tiszt meg nem kapja a teszt eredményeit. Új foglyokat nem hoznak oda, és a már őrizetbe vettek nem tudnak bírósághoz fordulni. A szabadulókat otthoni karanténba helyezik.

A Belbiztonsági Minisztérium pedig nyilatkozatot tett közzé, amely tisztázza az Európából az Egyesült Államokba érkező emberek utazási feltételeit.  A tilalom minden olyan külföldi állampolgárra vonatkozik, akik a schengeni térség 26 országában (alapvetően az Európai Unióban és a társult tagokban, de az Egyesült Királyságban nem) voltak az elmúlt tizennégy nap folyamán. A nyilatkozat szerint az Európába utazó amerikai állampolgárokat további átvilágítás céljából meghatározott repülőterekre irányítják.

Különleges helyzetben különleges intézkedésekre van szükség, Izraelben sarkalatos törvény.

Az utazáshoz, a fizikai integritáshoz, a lakás sérthetetlenségéhez fűződő jogok korlátozására van lehetőség a koronavírus okozta válsághelyzet kapcsán Németországban. Jellemzően:

• ha a koronavírus terjedése súlyosabbá válik, a hatóságok további intézkedéseket vezetnek be.
• a fertőzésvédelmi törvény szabályozza, mely alapvető jogokat lehet korlátozni.
• néhány embercsoportot különösen érintett lehet - az ENSZ emberi jogi biztosa rámutatott néhány országban „erkölcsileg elítélendő” intézkedésekre.

Még nem teljesen világos, hogy a koronavírus hogyan terjed tovább, ugyanakkor Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter azonban már felkérte a szövetségi államokat, hogy a jövőben dolgozzanak ki pandémiás (fertőző betegség okozta járvány) akciótervet.

A brit parlamenti alsóház, majd a felső kamara, a Lordok Háza egyhangúlag elfogadott döntése értelmében a terrorcselekményért elítélteket a jövőben – teljes büntetések letöltése előtt – nem lehet automatikusan szabad lábra helyezni. A szigorítás előzménye az, hogy az elmúlt időszakban több késes támadóról is kiderült, hogy nem sokka előtte próbaidővel szabadult a börtönből. A február 2-i késeléses merénylet elkövetőjét lelőtték, a terrortámadásnak nem volt halálos áldozata.

A 2015. november 11-én kezdődött kétnapos csúcstalálkozón az Európai Unió és a leginkább érintett, például a Száhel-övezeti afrikai országok vezetői elfogadták a vallettai cselekvési tervet. Az eseményt követően politikai nyilatkozat is született, amely többek között tartalmazta, hogy „We agree to respond decisively and together manage migration flows in all their aspects, guided by the principles of solidarity, partnership and shared responsibility”, azaz a részes felek megállapodtak abban, hogy határozottan reagálnak, és együtt menedzselik a migrációs folyamatokat minden szempontból, a szolidaritás, a partnerség és a megosztott felelősség elveinek szem előtt tartásával. Az elfogadott cselekvési terv pedig nem sok jóval kecsegtetett a tömeges népmozgásokat elvi alapon elutasító nemzetállamok számára, hiszen olyan célokat tűzött ki, mint például a legális migráció és a mobilitás területén folytatott együttműködés javítása vagy éppen a migránsok és menedékkérők védelmének megerősítése.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc leverését követően született meg a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú törvényerejű rendelet, amely erőszakszervezet karhatalmi alakulatként működött egészen az un. négyigenes népszavazásig, illetve az ennek nyomán elfogadott és szervezet jogutód nélküli feloszlatását rögzítő 1989. évi XXX. törvény hatályba lépéséig.

Az elmúlt évtizedekben a magyar igazságszolgáltatás igazgatási része jelentősnek mondható technikai fejlődésen ment keresztül. Megjelent például a Via Video rendszer, amely lehetővé teszi az elektronikus úton történő tanúvallomás megtételét, kiválta a személyes megjelenéssel járó kellemetlenségeket. A teljességre való törekvés kapcsán jegyezzük meg, hogy az un. Digitális Bíróság Projekt elemei az Ítélkezést Támogató Rendszer (ÍTR), az Ügyfél Iratbetekintő Rendszer (ÜIR), illetve a Lajstromirodai Iratbetekintő Rendszer (LIR).

A migráció befolyásolhatja a kockázati viselkedéseket

A migráció többféle módon befolyásolhatja a kockázat felfogását és a kockázati magatartást. Először is, pl. a szocializáció, az identitás folyamata és a kisebbségi státusz befolyásolhatja a bevándorlók kockázatérzékelését és viselkedésüket. Ennek oka az, hogy a bevándorlók a tapasztalt veszteségekre úgy reagálhatnak, hogy a múltra összpontosítanak, azaz a figyelmet a származási országukban a múltjuk felé fordítják, ahelyett, hogy a jövőre összpontosítanak.

Heinz Buschkowsky, Berlin-Neukölln (Berlin nyolcadik kerületének) egykori szociáldemokrata polgármestere egyik képviselője azon ritka politikusfajtának a jelenkori Német Szövetségi Köztársaságban, akik vállalják az őszinte és kritikus szembenézést a német politikai mainstream által diktált, „bevándorlóország vagyunk” koncepcióval, és aki a felismert valós társadalmi helyzet ismertetésére vállalkozott a tabudöntögető Neukölln is überall című művében.

Az elmúlt években több esetben találkozhattunk olyan hírekkel, például a nemzetközi sportéletben, amikor egy sportszabálytalanság elkövetőjét magyar szemmel nézve brutális nagyságú pénzbüntetéssel sújtottak. Például 2016 elején az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) egyik játékosát azért, mert többször leterítette a vonalbírót, durván viselkedett, végül mintegy 565 ezer dollár (160 millió Ft) kártérítésre kötelezték. Az NHL a cselekvést szándékosnak értékelte, és a játékost kizárták a bajnokságból (eltiltva a játéktevékenységtől) további intézkedésig. Az amerikai jégkorongsportban agyonbírságolt játékosokkal szembeni pénzbüntetések nagyságrendjén nincs is semmi okunk meglepődni. A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) Fegyelmi Bizottsága által fegyelmi vétség elkövetése miatt esetleg pénzbüntetésre kötelezett játékos például olyan tettért felelhet ilyen módon, ha a Facebookján a játékvezetőket vulgáris módon sértegető, például rasszista jellegű megjegyzéseket posztol. Az egyik magyar játékosnak végül emiatt százezer forintot kellett fizetnie.

Az EU-n kívüli országok állampolgárait be- és kiutazáskor alapos ellenőrzésnek kell alávetni – rögzíti az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex). Ennek keretében 180 napon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodás esetén az EU-n kívüli ország állampolgárának:

- érvényes úti okmánnyal kell rendelkeznie;

- szükség esetén érvényes vízummal kell rendelkeznie;

- igazolnia kell a tervezett tartózkodás célját, és megfelelő anyagi fedezettel kell rendelkeznie;

- nem szabad beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt állnia a Schengeni Információs Rendszerben (SIS-ben);

- nem szabad veszélyt jelentenie az uniós országok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira.

Az afrikai terrorizmus megelőzése és a terrorizmus elleni helyi küzdelem felé tett első fontos lépésként, 1992-ben az Afrikai Egységszervezet (OAU) a szenegáli Dakarban tartott 28. rendes ülésszakán elfogadta a következő dokumentumot: Határozat az afrikai országok közötti együttműködés és egyeztetés megerősítéséről [AHG/Res. 213 (XXVIII)], amelyben a szervezet célul tűzte ki a szélsőségek és a terrorizmus jelenségei ellen folytatott küzdelmet. A Tunéziában, Tunisz városában – 1994 júniusában – megtartott 30. rendes ülésszakán az OAU elfogadott egy másik fontos állásfoglalást: Nyilatkozat az afrikai államközi kapcsolatok intézésének szabályzatáról [AHG/Del. 2 (XXX)], amelyben visszautasította a szélsőségesség és a terrorizmus minden formáját, akár szektás, akár törzsi, etnikai vagy vallásos ürüggyel követik el, illetve valósítják meg azt. A nyilatkozat határozottan bűncselekményként ítéli el az összes terrorcselekményt, ezek módszerét és gyakorlatát, és kifejezte az elhatározását egy olyanfajta együttműködés erősítésére az afrikai államok között, mely révén küzdeni tudnak az ilyen cselekmények megvalósulása ellen.

A klímaváltozás századunkban új típusú kihívások elé állítja a vén kontinenst és benne az Európai Unió integrációs közösségét. Az éghajlat ilyen jelentős mértékű és relatív gyors megváltozása egyre érezhetőbb hatásokat fejt ki a mindennapokra nézve, helyi vagy globális szinten egyaránt.

Az ellenzéki politizálás színterén gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, ami egy polgári értékeket valló magyar állampolgár számára már kiverné a biztosítékot. Egyre inkább annak lehetünk tanúi, hogy az ellenzéki oldalon, hogyan hagyják figyelmen kívül azokat a történelmi hagyományokat és intézményeket, amely ma nélkülözhetetlen részei egy modern, demokratikus állam hosszútávú fejlődésének, s elsősorban magyar identitásunk meghatározó elemei. Ennek alátámasztására, két jellegzetes esetet hoztunk: a képviselői eskü intézménye, valamint Karácsony Gergely főpolgármester által előterjesztett Budapest Alkotmány koncepciója.

A migráció és a biztonság közötti összefüggések kérdését nem megkerülve Boris Palmer, a baden-württembergi Tübingen város zöldpárti polgármestere új könyvében (magyarul: „Először a tények, aztán a morál: miért kell a politikának a valósággal kezdődnie?”) saját politikai közösségét, a Zöldeket, valamint a német szövetségi kormányzat migrációs politikáját vonja kérdőre. Világosan kimondja: miközben a bűncselekmények száma az utóbbi időben – a számok tükrében – csökkent, „a lakosság továbbra is attól tart, hogy erőszak áldozatává válik”. Megállapítása annak fényében is érdekes, hogy mindeközben igyekszik aláhúzni: Németország biztonságosabbá vált.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben kimondta a verdiktet: Olaszország megsértette a nemzetközi emberi jogi egyezményeket azzal, hogy elfogta a Földközi-tenger térségében hányódó migránsokat 2009-ben, és visszajuttatta őket Líbiába. Elemzők ennek nyomán arra emlékeztetnek, hogy a strasbourgi bírói fórum döntései Észak-Afrika politikai és gazdasági felfordulása idején jelentősen befolyásolták az EU migrációs politikáját – azáltal is, hogy a döntések arra szorították rá például Olaszországot, hogy huzamosabb ideig visszalépjen a Berlusconi-korszak politikájától, azt lényegében felfüggesztve. A nemzetközi bíróságok ma is döntő szerepet játszanak az Unió bevándorlási politikájának kialakításában.

Donald Trump amerikai elnök 2019. szeptember 26-án aláírta az „A tagállami és helyi részvétel fokozása a menekültek áttelepítésében” címet viselő 13888. sz. elnöki rendeletet[1] a hatálybalépés aznapi dátumával. A szövetségi kormányzat tisztviselőire és ügynökségeire nézve kötelező elnöki utasításban az is benne szerepelt, hogy a jövőben az Egyesült Államok kormánya a szövetségi tagállami és a helyi kormányzatok vezetőivel is egyeztet majd arról, hogy beleegyeznek-e a menekültek letelepítésébe a közösségeikben a szövetségi menekültprogram keretében.

Strasbourg morális és politikai vitákat próbál jogilag szabályozni. Az igazságszolgáltatást olyan területekre terjeszti ki, amelyek korábban az etikához, erkölcshöz, filozófiához vagy a politikához kapcsolódtak. Németországot például megrótták, miután egy alsó-szászországi tanárnő keresetet nyújtott be foglalkozástól való eltiltása miatt. Vagy a gyermekgyilkos Magnus Gäfgen is az Emberei Jogok Európai Bíróságához fordult, miután „komoly fájdalom okozásával” fenyegették meg egy rendőrségi kihallgatáson 2002-ben, amelynek következtében a kínzással való fenyegetéssel kicsikart vallomásokat végül nem használták fel a német büntetőeljárásban.

A Kohéziós Alap jogi bázisát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 177. cikke (elsősorban annak második bekezdése) jelenti. Az Alap maga az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából jött létre, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A 2014–2020-as programozási időszakban támogatást nyújt a környezeti beruházásokról és energiaterülettől kezdve a közlekedési infrastruktúrán át egészen a technikai segítségnyújtásig. A Kohéziós Alapot azon EU-tagállamok részére működtetik, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) kevesebb, mint az uniós átlag 90%-a. Ennek alapján a 2014–2020-as programozási időszakban összesen 15 ország jogosult az Alap támogatására, ezek: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Debrecennek különös fejlődéspálya jutott a magyar történelemben, és több alkalommal, sorsfordító események idején játszhatott kiemelt szerepet. Az újkorra tehetős, gazdag kereskedővárossá lett település kálvinizálódó polgársága megelőzve korát, igazán jelentős hatású és igen fejlett oktatási és iskolahálózatot hozott létre a városban. Debrecen megnőtt gazdasági és kulturális jelentőségét I. Lipót császár is elismerte, amikor szabad királyi városi rangot adományozott a cívisvárosnak 1693-ban. A katolikus egyház Debrecenbe történő visszatérésével pedig 1715-ben ismét megerősítést nyert a világi és szakrális tereiben is mind meghatározóbbá váló „kálvinista Róma” térségi szerepe.

2019. október 13-án helyi önkormányzati választásokat tartottak Magyarországon, amely egyes települések politikai vezetésében érdemi változásokat is hozott.

Az alkotmányozó a „helyi önkormányzatok” fogalmával jelöli az Alaptörvényben a megyei és települési, illetve fővárosi és kerületi közügyek intézésére szolgáló helyi demokratikus intézményrendszert. Az önkormányzat alkotmányos rendszerünkben a helyi közhatalomnak az ottani választópolgári közösség érdekében történő gyakorlását jelenti.

Az elmúlt évek során Németországban mind komolyabb problémaként jelentkezik az országba érkezett menedékkérők és migránsok képzése, így végső soron integrálásuk a többségi német társadalomba. Miközben az integrációs kurzusok hatékonysága inkább romlani, mintsem javulni látszik, a migrációs költségek éves szinten folyamatosan emelkednek, és a szövetségi kormány pénzügyi feszültségbe sodorta magát a szövetségi tagállamokkal, valamint az önkormányzatokkal.

2019 őszén egy négyhetes olasz kormányválság tartotta izgalomban az európai közéletet: a fejlemények augusztus 8. (Salvini kormányfőhelyettes bejelentése) és szeptember 5. között zajlottak le. Matteo Salvini, aki a kormány belügyminisztere is volt egyszemélyben, valamint a kormánypárt Liga vezetője, bejelentette távozási szándékát kormányzati posztjáról, és felkérte az olasz köztársasági elnököt, hogy írjon ki időközi parlamenti választásokat. Ezzel sikerült is kiprovokálnia Giuseppe Conte miniszterelnök lemondását, a folyamat pedig végül egy új kabinet megalakulását eredményezte, amelyet ugyancsak a pártpolitikailag függetlennek tekintett Giuseppe Conte, a 2018. június elseje óta hivatalban lévő kormányfő vezet.

2019. július legvégén az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy Donald Trump elnök kormányzata felhasználhat két és félmilliárd dollár összeget a Pentagon (Védelmi Minisztérium) pénzeszközeiből a déli határon falrész építéséhez. A legfőbb bírói fórum öt igen szavazattal – négy nem szavazat ellenében – hozta meg döntését egy kaliforniai szövetségi bíró határozatát felülírva, amely akadályozni kívánta az elnököt abban, hogy a pénzt a falra költhesse. A Legfelsőbb Bíróság döntése azt jelenti, hogy a pénzt Kalifornia, Arizona és Új-Mexikó szövetségi államok falépítési projektjeire fogják felhasználni.

Augusztus elején arról cikkezett a német a sajtó, hogy húsadó bevezetését javasolják szocdem és zöldpárti parlamenti képviselők. A javaslat arról szól, hogy a jelenleg hét százalékos kedvezményes áfát emeljék az általános, 19 százalékos szintre. A zöldek mezőgazdasági ügyekben illetékes szakértői szerint az élelmiszerek kedvezményes áfáját a hús esetében kell megemelni, s a befolyó összegek egy részéből lehetne finanszírozni az állatvédelmi kiadásokat.

A brit és nemzetközi sajtó egy része nagy elánnal karolta fel a hírt, miszerint Boris Johnson brit miniszterelnök, ha nem tesz eleget a megállapodás nélküli brexitet tiltó kötelezettségének, akkor szankcionálni fogják, melynek kimenetele akár börtönbüntetés is lehet. A jogszabály lényege, melynek be nem tartása esetén szankció kiszabása várható, az alábbiakban foglalható össze: ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériumában a múlt év végén egy feljegyzés készült, amelyben a Trump-adminisztráció egy javaslattal megalkotná a szövetségi szintű polgári jogi szabályozásban a nem (angolul sex) jogi fogalmát (ezzel Trumpék megtiltják a gender-megkülönböztetést az oktatási programokban, eliminálva az Obama-kormány által a transzgender embereknek pozitív megkülönböztetéssel nyújtott védelmet). A tárca által javasolt új meghatározás tartalmi alapját a nemi szervek (genitáliák) megléte határozza meg, amelyekkel egy adott személy megszületett – ez derült ki a New York Times birtokába került tervezetből. A cikk kutatókra hivatkozott, akik szerint a nemi identitás az agyból származik, nem pedig a testből.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2019. július 18-án hivatalosan megerősítette az együttműködésükt a menekültügy, a határellenőrzés és a migrációkezelés területén.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációért, a belügyekért és az állampolgárságért felelős európai uniós biztos és Maria Ohisalo, az EU Tanácsának Finnországának elnökségét képviselő finn belügyminiszter részt vett az aláírási ünnepségen.

Ahogy a külföldről finanszírozott civil szervezet részéről fogalmaztak, „a bíróságok a jogállam legfontosabb védvonalai”, és szerintük fennáll a veszélye, hogy a mostani kormányzati hatalom befolyása alá kerülnek, és „akkor esélyünk sem lesz például az állammal szemben érvényt szerezni az igazunknak”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén júniusban a V4+ Logisztikai Fórum megnyitó ünnepségén jelentette be, hogy Magyarország az olaszországi Triesztben 32 hektáros területen kikötőt és logisztikai bázist hoz létre.

A korábbi V4-es magyar elnökség éve négy tartalmi pillérre – Európai Visegrád, Regionális Visegrád, Digitális Visegrád és Globális Visegrád – épült sikerrel. Ezek a pillérek azt szimbolizálják, hogy a közép-európai régiót összekötő közlekedési, energetikai és társadalmi kapcsolatok erősítése; a digitalizáció, a tudomány és innováció jelentette kihívások, valamint a „Visegrád brand” építése is fontos a nagyvilágban.

Ehelyütt említendő, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-es Varsóban a tizenkét közép- és kelet-európai ország részvételével megtartott találkozója után a Három Tenger Kezdeményezés keretében tartott csúcstalálkozón vett részt. Az érintett lengyel-horvát kezdeményezés a 12 részt vevő ország (a V4 országai – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – mellett a három balti állam, valamint Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia) üzleti és beruházási érdekeinek összehangolását és képviseletét szolgálja, és az első csúcstalálkozót a horvátországi Dubrovnikban tartották; az akkor aláírt együttműködési nyilatkozat az EU stratégiájával megegyező közös infrastrukturális fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt. Megjegyzendő, hogy a Három Tenger előtti legfontosabb kihívás a gázszállító hálózat kiépítése: így az északnyugat-lengyelországi Swinoujsciében tavaly felépült, a katari cseppfolyós gáz (LNG) mellett az első amerikai cseppfolyós gáz-szállítmányt is a közelmúltban fogadó gázkikötőből induló, a horvátországi Krk szigetén létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó terve.

A fentiekkel párhuzamosan akár szimbolikusnak is tekinthető a külügyi kormányzat trieszti kezdeményezése. A megállapodással új fejezet kezdődött a magyar-olasz kapcsolatokban, és mint arra Szijjártó Péter is rámutatott, Olaszország az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és egyben az ötödik legfontosabb beruházó Magyarországon, 700 olasz vállalat több mint 15 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az olasz nyelvű Trieste All News „Trieszt kikötője és Magyarország – egy stratégiai és közös kereskedelmi érdek” címmel közölt cikket augusztus 11-én. Az írás beszámol róla, hogy Magyarország Triesztet határozta meg a tengerentúlra irányuló export kiindulópontjának legfontosabb termináljaként, ahol új, 32 hektáros kikötői logisztikai bázist kíván létrehozni. A magyar fél célja az, hogy nemzetközi kereskedelme akadályait megszüntesse a tenger felé, amint azt Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter is hangsúlyozta. A cikk idézi is Szijjártót, aki szerint a most tervezett beruházások várhatóan 60 és 100 millió euró közötti összeget tesznek ki, a vasútvonalak jelentős megerősítése mellett.

Triesztet a földrajzi és történelmi tényezők kombinációja a múltban egyedülálló várossá tette, s a térségben élő különféle etnikai csoportok miatt ez nem is tipikus olasz város volt – ezeket a megállapításokat idézi a cikk John George Bartholomew, a neves brit kartográfus, a „térképészet fejedelmének” egyik 1898-as feljegyzéséből. Viktória királynő korában, Triesztben egyáltalán nem volt szokatlan az angol jelenlét, és a britek, olaszok gyakorta találkoztak itt magyar üzletemberekkel és tisztekkel. Bár egy évszázad telt el azóta – írja a lap –, és az első világháború el is húzta egymásról a két nemzetet, az olasz–magyar párbeszéd most Trieszttel a főszerepben folytatódott. A trieszti kikötőben lévő területek megvásárlása magánvállalatokkal kötött szerződések útján történik, vagyis konkrétan nem az adriai-tengeri kikötői hatósággal. A projekt stratégiai jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontjából, hiszen lehetővé teszi majd Magyarország számára, hogy az ország exportja 24 órán belül elérje a tengert.

A több éve tartó sikeres gazdasági fordulat, melynek köszönhetően egyre stabilabban 4 % körüli gazdasági növekedés realizálódik, több tényezőn alapul. Az ipari termelés erősödik, mely különösképpen a járműgyártásnál, és a hozzá kapcsolódó ágazatokban látszik. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bír, hogy a hazai vállalatok exportteljesítményének köszönhetően Magyarország külkereskedelmi mérlege tovább emelkedik, ami a nettó exporton keresztül szintén pozitívan befolyásolja a gazdasági növekedést.

Mindehhez pedig újabb adalék lehet egy magyar tengeri kikötő, egy új kereskedelmi kapu a nemzetközi gazdasági térben. Hiszen nem csupán a számok mutatják: sok évszázad után a mi térségünk jelentheti majd a stabilitást Európában, mi leszünk a stabil kapcsolódási pont, a kulturális és gazdasági híd, a politikai összeköttetés az egymástól akár merőben eltérő civilizációk között.

A kormányválság kiváltó okának az Olaszország és Franciaország közötti közel 300 kilométeres tervezett vasútvonal körül kialakult vita tekinthető, amely kapcsán az Öt Csillag Mozgalom Salviniék ellen fordult, bár korábban a Lega vezetője jelezte fenntartásait. Ez a nézeteltérés ugyanakkor a koalíciós partnerek közötti konfliktusok sorozatának csúcspontja. Salvini azzal vádolja a koalíciós partnerét, hogy a fontos projekteket blokkolnak - különösen a régiók nagyobb autonómiája kapcsán.