Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Strasbourg Salviniéknek adott igazat – a Sea-Watch 3 hajót súlyos jogi felelősség terheli

Jóllehet szabadlábra helyezte az agrigentói bíróság Carola Raketét, Matteo Salvini olasz belügyminiszter elrendelte a német aktivista kiutasítását, egyben nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Sea-Watch 3 migránshajó kapitányát.

Korábbi értesülések szerint a nyár elején tizenkét hajó indult el Európa felé Líbiából, Tunéziából és Algériából, ami azt eredményezi, hogy jelenleg is több tucat NGO által finanszírozott vízi jármű cirkál immáron a Földközi-tengeren, illegális migránsok után kutatva, hogy azután Ezurópába szállíthassák az érintett bevándorlókat.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Bírák megfenyegetésének közjogi vonatkozásai

A Demokratikus Koalíció elnöke a közelmúltban, az elmúlt három évtized hazai politikatörténetében példátlan módon több alkalommal is az igazságszolgáltatás szereplőit, így bírákat és ügyészeket személyükben fenyegetett meg. Alkotmányos értelemben sem védhető megnyilvánulások egy volt miniszterelnök részéről.

Ahogy arra Szájer József is rámutat a Szabad Magyarország, szabad Európa címet viselő kötetében, a Montesquieu francia gondolkodó nevével fémjelzett liberális hatalmi elmélet lényege, hogy a hatalom nem egységes, hanem egymástól elkülönülő ágakból kell, hogy álljon. A gall jogtudós három hatalmi ágat sorolt fel: a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat. Az elmélet – ahogy arra az európai parlamenti képviselő rámutat – radikális szakítás volt azzal a korabeli feudális vagy inkább abszolutista felfogással, hogy „a törvény én vagyok”. Helytálló gondolatmenet, még akkor is, ha Fábián Adrián egy írásában (Mitől „jó” a jogállam?) helyesen mutat rá, hogy a Montesquieu által leírtak nemigen lelhetők fel a modern államok működésében vegytiszta formában. A társadalmi és tegyük hozzá politikai fejlődés ugyanis valóban számos helyen felülírta a „törvények szellemét.”

Korábban a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság folyamatosan azt igyekezett demonstrálni, hogy a jog határt szab a politikának, amely hozzáállásával hihetővé akarta tenni a jog uralmát. Ebből (is) fakadt az a részben téves meggyőződés, hogy az alapjogi aktivizmus helyeselhető, míg a hatásköri, államszervezeti aktivizmus nem. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor következetesen elzárkózott attól, hogy az előzetes alkotmányossági vizsgálatok révén magára húzza a kormányzati, illetve törvényhozói felelősséget. Elfogadta a hatalmi ágak hagyományos hármas felosztását, de ezt sokkal inkább praktikus, semmint teoretikus megfontolásból tette, egyértelműsítve, hogy nem hajlandó követni az ilyen jellegű divatirányzatokat. Az Ab aztán az 1990-es évek közepén (a baloldali-liberális parlamenti kétharmad idején) olyan elvek mellett kötelezte el magát, amelyek akkor újra az érdeklődés homlokterébe kerültek:

„A hatalmi ágak elválasztásának elve ugyanis nem pusztán annyit jelent, hogy az egyik hatalmi ág nem vonhatja el a másik jogosítványait, hanem azt is jelenti: a demokratikus jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan hatalom nincs, s ennek érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen korlátozzák más hatalmi ágak jogosítványait.” [Ld. erről bővebben: 28/1995.(V.19.) AB határozat, ABH 1995, 138, 142.]

2010 után bekövetkezett a „láthatatlan alkotmány” trónfosztása és a parlamenti szupremácia elvének győzelme. Stumpf István „A parlament és az alkotmánybíróság Magyarországon (Parlamenti szupremácia, bírói aktivizmus, alkotmányos identitás)” című monográfiája szerint az Alaptörvény elfogadása és annak módosításai azt mutatják, hogy a nemzeti-konzervatív kormánytöbbség kihasználta az „alkotmányozási pillanatot”, s számos ponton az alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos kritikákra építve a rendszerváltoztatást követő időszak legnagyobb mértékű átalakítását hajtotta végre a magyar jogrendszer tartalmában és struktúrájában. Megjegyzendő, hogy a 2018-as választásokon kormányzó pártok újra alkotmányozó többséghez jutottak a parlamentben, így sikerült elfogadniuk az Alaptörvény hetedik módosítását, amely belefoglalta a szövegbe az alkotmányos identitás fogalmát (amely a történeti alkotmányban gyökeredzik, és amelynek a védelme minden állami szerv kötelessége).

Alaptörvényünk szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A durva bírálat, pláne a fenyegetés azonban már nem csupán alkotmányos, hanem adott esetben büntetőjogi kategória, amit a közjogi szereplőknek, így a volt kormányfőnek a verbalitás szintjén is tudomásul kell vennie.

Mint ismeretes, 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök nem szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a lemondásra, az államfőtől csupán annyi tellett, hogy morális válságról beszéljen. Gyurcsány erre reagálva azt mondta, hogy egyetért Sólyommal, de a személyét ért bírálatokba részletesebben nem ment bele. Akkor erre nem is volt szüksége, de köztudottan 2010 óta új alkotmányos időszak köszöntött ránk, amelyben a (kommunista) múlt vezető szereplőinek is nagyobb körültekintéssel kell részt venniük a közéleti vitákban.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A Földközi-tengeren virágzik az embercsempészet – az EU még több NGO-t vonna be a folyamatba?

Az EU Alapjogi Ügynöksége szerint alábecsülik a külföldről finanszírozott „civil” hajók szerepét, ők sokkal több jogot biztosítanának számukra.

2018-ban becslések szerint, mintegy 2 299 emberek meghalt, vagy eltűnt a Földközi-tengeren átkelés közben Ez átlagosan több mint hat haláleset naponta. 2017 közepe előtt, a tengeren bajba jutott migránsok jelentős részét olyan NGO-k által működtetett hajók mentették a vízből, amelyek humanitárius megbízatással rendelkeznek a halálos kimenetelű balesetek visszaszorítása és a megmentett migránsok biztonságba helyezése érdekében – állítja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége. Egyes tagállamok hatóságai azonban szerintük 2018 óta ezekre a szervezetekre ellenségként tekintenek és azzal, hogy lefoglaltak mentőhajókat, letartóztatták a személyzet tagjait, és jogi eljárásokat kezdeményeztek ellenük elfogadhatatlan helyzetet teremtettek.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Gondolatok az Európai Ügyészséggel kapcsolatos aláírásgyűjtés jogi aggályairól

Az egyik független ellenzéki képviselő által kezdeményezett, az Európai Ügyészséggel kapcsolatos aláírásgyűjtő akció kapcsán felmerült a gyanúja személyes adatokkal történő visszaélésnek, ezért célszerű a folyamat jogi hátterének az áttekintése.

Kiindulópont, hogy bármilyen civil, vagy politikai aláírásgyűjtésre irányuló kezdeményezés esetén a vonatkozó íveken szereplő információk, így az érintettel kapcsolatba hozható adat, különösen az aláíró neve személyes adatnak minősül. Fontos továbbá, hogy harmadik személynek, szervezeteknek ezek az adatok nem adhatók ki az adat tulajdonosának kifejezett hozzájárulása nélkül. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szól a személyes adatok védelméről, és e norma szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy törvény, illetve annak felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet elrendeli. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Milyen betegségre gyógymód az Alaptörvény? – Gondolatok a miniszterelnök megfenyegetésének jogi hátteréről

Egy megközelítés szerint az Egyesült Államokban statisztikailag a legveszélyesebb hivatás az elnöké. A végrehajtó hatalom feje nem csupán szervezett szélsőséges csoportok, magányos örültek, hanem verbális értelemben az ellenzék és újabban egyre módszeresebben a média céltáblájaként is szolgál.

Mielőtt a konkrét fenyegetések jogi megítélésére rátérnénk, merengjük el korunk egyik legitim kérdésén, jelesül azon, hogy helyes gyakorlat-e személyek – különösen közéleti szereplők – becsületének, emberi mivoltának korlátlan sárba tiprását a véleménynyilvánítás és szólásszabadság kontextusában értelmezni, ezáltal feltétel nélkül eltűrni?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint nem, az öncélú mocskolódás gátját képezi a szabad beszédnek, de ez fájóan kevés a probléma komplexitására tekintettel.

Az emberi méltóság és a szólásszabadság gyakorta fogalmi ellentétpárként szerepel közbeszédünkben. Az Alaptörvényünk szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság, amely sérthetetlen és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Hiába dolgoznak, már így sem kellenek a bevándorlók Ausztráliának?

Ausztrália arra szolgáltat példát, hogy a tömeges migráció és a mindenki által tudott, ismert tapasztalatok igenis megalapozhatják az idegenek térhódítása miatti általános félelmet, amely hosszú távon ugyanolyan migrációellenes politikai doktrínát alapozhat meg, mint ami számos európai országban is jól megfigyelhető.

2018 nyarán, az ország statisztikai hivatalának adatai szerint, Ausztrália népessége átlépte a 25 millió fős lélekhatárt. Ebből az elmúlt tíz év népességnövekedésének 62 százaléka a bevándorlás eredménye. Már az 1970-es évek végétől jelentősen nőtt az ázsiai és más nem európai országokból beáramló migráció, így Ausztrália mára multikulturális országgá vált.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A külhoni magyarok levélben szavazásával kapcsolatos ellenzéki kritikák alaptalanok

Korábban több ellenzéki párt is próbálkozott, jelenleg a Demokratikus Koalíció kifogásolja a külhoni voksolás végeredményét, amellyel egyúttal a határon túli magyarok szavazati jogát is támadják.

Magyarország Alaptörvénye az egységes magyar nemzet összetartozásáról, valamint arról is rendelkezik, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért. A „felelősséget visel” kifejezéssel az alkotmányozó hatalom – a korábbi „felelősséget érez” szófordulat helyett – azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy az anyaország részéről nem passzív együttérzésre, hanem aktív cselekvésre van szükség. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint pedig a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei, illetve a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Családegyesítés igen, családtámogatás nem? – Gondolatok az EU demográfiai programjáról

Uniós Alapszerződés mondja ki, hogy az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban.

Ennek céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan. A beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is – fogalmaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Deep State: új típusú alkotmányos kihívás a demokratikus államberendezkedéssel szemben?

Már John F. Kennedy is harcolt ellene, Donald Trump pedig minden eddiginél keményebb küzdelmet folytat az úgynevezett háttérhatalommal szemben. A korábbi tapasztalatok alapján tudhatjuk, hogy a végrehajtó hatalom és a „mély állam” konfrontációja, illetve annak politikai és gazdasági hatásai globális mércével mérhetőek.

Ahhoz, hogy közelebbről megismerkedjünk az un. Deep State fogalmával, nem csupán leleplezőnek tűnő írások, összeesküvés-elméletek, és rejtélyes események forgatagán kell átverekedünk magunkat. Hiszen vitát felül áll, hogy a legutóbbi amerikai elnökválasztás, a Robert Mueller különleges ügyész által lefolytatott eredménytelen Trump elleni hadjárat, az NGO-k egyre aktívabb közéleti szerepvállalása és növekvő befolyásuk is indokolják, hogy érdemben foglalkozzunk azzal a jelenséggel, amit úgy is hívtatunk, hogy párhuzamos állam az államban.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Keresztezik a Frontex érdekei Salvini terveit? – fókuszban az olasz nemzetbiztonsági érdek primátusa

Miután az EU határvédelmi ügynöksége nem képes az illegális bevándorlók Európába történő bejutásával kapcsolatban hatékonyan fellépni, a nemzetállami vezetők feladatává vált annak megfékezése.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a brüsszeli tervek ellentétesek a nemzetállami célokkal és az európai polgárok akaratával. Ráadásul, ha például Olaszország Matteo Salvini belügyminiszter fellépése nyomán eredményesen is tudna migrációs politikáját tekintve szigorítani (jelenleg Salviniék állnak nyerésre), ez még nem jelentené a migrációs nyomás megszűnését, legfeljebb a migráció irányát változtatná meg.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Elfogyott az elnök türelme - Donald Trump perrel fenyegeti a baloldali liberálisokat

Hazánk szempontjából is rendkívül tanulságos közéleti-jogi vita kezd kibontakozni a tengerentúlon, hiszen az amerikai történések a Magyarországgal kapcsolatban megszokott nyugati bírálatok tükrében kaphatnak különös fénytörést.

Az érintett ügyben arról van szó, hogy bár térségünket és Magyarországot előszeretettel támadják – általában teljesen alaptalan módon – például a balliberális demokrata pártiak és nyugat-európai társaik, s gyakran felróják a jogállam (angolszász megfogalmazással joguralom), illetve az alkotmányos intézmények és hatáskörük tiszteletének hiányát, addig ők magukra nézve ezt az elvet már kevéssé tekintik mérvadónak.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Több ponton is sérheti az Emberi jogok európai egyezményét a Facebook közösségi normarendszere és szabályozási gyakorlata

A közösségi médiumok sokszor egyoldalú politikai cenzúrája alapvetően sérti a felhasználók alkotmányos jogait.

A világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook februárban ünnepelte 15. születésnapját. Az ismeretségi network különösen 2015 óta nagy hangsúlyt fektet például a gyűlöletbeszéd vagy az úgynevezett álhírek (fake news) elleni küzdelemre, a most is érvényben lévő közösségi standardjait pedig számos kritika érte az elmúlt években. A Facebook közösségi alapelvei ma egy olyan sajátos normarendszert alkotnak, amely immár globális szinten szorítja abszurd korlátok közé a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Jogállam agitprop-védelem alatt: Timmermans biztos meg a szelektív érzékenység

Frans Timmermans, az Európai Bizottság bel- és igazságügyért felelős biztosa és a testület első alelnöke, az elmúlt napokban a román jogállam állapotai miatt fejezte ki aggodalmát – igaz persze, hogy nem az ott élő nemzeti kisebbségek helyzete, hanem kizárólag az európai főügyész-jelölttel kapcsolatos visszhangok váltották ki a biztos ellenérzéseit.

A jogállam miatti aggódás címén lényegében nem mást tett, mint hogy beszállt kicsit a romániai EP-választási kampányba, ha már a március közepén rendezett szenátusi és tartományi holland választáson migránsbarát pártja csúfos vereséget szenvedett az alig 8,5%-os eredményével, a legfrissebb EP-választási előrejelzések szerint májusban ennél is gyengébb szereplés elé nézve.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Izrael választási rendszere és a politikai erőtér

Kijelenthető, hogy az elmúlt években jelentős mértékben javultak a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai, ami különösen azért fontos, mert a térségben hazánkban él a legnagyobb zsidó közösség, békében, védve a Nyugat-Európában terjedőben lévő antiszemita erőszaktól.

A 120 tagú izraeli parlament, az egykamarás Knesszet neve és létszáma az i. e. 5. században működött Knesszet Hagedolah (Nagytanács) testületéből származik, amely Ezra héber pap-történetíró és Nehemiás királyi főember, egykori júdai helytartó által Jeruzsálemben összehívott zsidó tanács volt. A Knesszet képviselői pártlistáról nyerik mandátumukat, s a pártok kormányfőjelöltjének személye többnyire megegyezik a pártelnökével. A legfeljebb 120 névből álló pártlisták zártak, vagyis a szavazópolgárok nem állíthatnak fel preferencia-sorrendet. Az izraeli pártok kimagasló jelöltjeiket úgy hozzák helyzetbe a mandátumszerzésük érdekében, hogy ezen politikusok nevét a listás, zárt névsor elejére teszik.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Visszavonható-e a menekültstátusz egy terroristától az Európai Unióban?

A Budapesten elfogott húsz ember kivégzésével megvádolt Hasszán F. őrizetbe vétele előtt legalább háromszor járt Belgiumban, miközben szír férfi a Görögországban kiállított menekült úti okmány felhasználásával érkezett hazánkba, ahol hamis okmányokkal próbált bejutni az ország területére.

Mint ismeretes az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokú döntésében egy terrorista gyanús bevándorló kapcsán azt állapította meg, hogy az illetékes svéd kormány nem oszlatta el a felperes marokkói állampolgár kételyeit a hazájába történő visszatérésével kapcsolatban. A strasbourgi testület szerint az a körülmény, hogy a svéd bevándorlási hatóságok láthatóan nem szereztek meg minden szükséges releváns információt a döntéshozatalhoz, növeli az aggodalmakat a belföldi eljárások ilyen szigora és megbízhatósága tekintetében. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Összeomló Schengen: a migrációs válság árthat az egységes piacnak, értelmét veszítheti az euró

Az ENSZ migrációs csomagjának lopakodó jogalkotás keretében az EU joganyagába történő átültetése a belső migráció hatásai nyomán felszámolhatják a határok nélküli Európát.

Nicolas Sarkozy, Franciaország 2007 és 2012 között regnáló köztársasági elnöke már régóta szorgalmazza a Schengen II megállapodást. Ez tulajdonképpen egy egységes csomag elfogadását jelentené az övezetben részt vevő országok számára. Egy újabb ilyen övezethez csak azok az országok csatlakozhatnának, amelyek azonos bevándorlási politikát fogadnak el. (Sarkozy 2014 tavaszán, amikor felvetette ötletét, egyúttal az uniós bevándorláspolitika teljes kudarcáról is beszélt, és világossá tette: Európa nem azt jelenti, hogy „szociális és bevándorlási dömpinget” szervezzenek.)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A lengyel-magyar barátság össztűz alatt – kinek az érdeke gyengíteni a régió vezető országait?

A Politico című amerikai hírportál európai kiadásában 2018. április 5-én elemzés jelent meg Az új kommunisták címmel – a magyar és lengyel kormányzatok működését bíráló írást Bayer Lili jegyzi. Bayer egyszerre kommunistázza és nacionalistázza Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Jarosław Kaczyński korábbi lengyel kormányfőt, a jelenleg kormánypárti szerepet betöltő konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnökét.

A szerző élesen kritizálja Orbánék migrációs politikáját, és a családpolitika kapcsán is megjegyzi, hogy azzal az alsó középosztályt, de nem a legszegényebb rétegeket segítik. Keménykezűség, atyáskodás, külső ellenségek elleni harc, osztályalapú beszédmód – ilyen jelzőkkel illeti a cikk a kommunistának titulált vezetőket. A lengyel kormánypárt szavazóit lényegében mucsai rétegnek beállítva, megjegyzi azt is, hogy a PiS szavazóinak fele falvakban él, és csak mindössze 6 százalékuk kerül ki a félmilliónál nagyobb népességű lengyel nagyvárosok választópolgáraiból. (Ez az elemzői személet itthon is ismerős; például Vajda Mihály SZDSZ-közeli filozófus az 1990-es választás estéjén úgy summázott, hogy a polgárosult Nyugat-Magyarország SZDSZ-es, s a Tiszántúlon aratott a mucsa.) A cikk ugyanakkor szót ejt a 2010 óta Magyarországon bekövetkezett gazdasági fellendülésről is. A kommunistának beállított kormányerők kapcsán megjegyzi, hogy azok Donald Trump amerikai elnök szlogenjeit is követve táplálnak ártalmas nacionalista érzületet („Tegyük Lengyelországot újra naggyá”, „Nekünk Magyarország az első”). A PiS idén helyhatósági választásokon tesztelheti népszerűségét – írja a cikk.

A fentiek egyfajta előzményének is tekinthető, hogy a konzervatív vezetésű Lengyelország fontos, bár konfrontatív lépést tett 2017 októberében: Andrzej Duda lengyel államfő új civil törvényt írt alá, amelynek értelmében minden nem kormányzati szervezetet (angol kifejezéssel NGO-t) központilag finanszíroznak majd, mégpedig a Nemzeti Szabadság Intézeten és a Civil Társadalom Fejlesztéséért Nemzeti Központon keresztül. Az új szabályozás szerint felálló rendszerben a miniszterelnök, Beata Szydlo jogkörébe tartozik majd az intézetigazgató-kinevezés – egy olyan felelős pozícióba, amelynek gazdája gyakorlatilag valamennyi lengyelországi NGO finanszírozásának ellenőrzése tekintetében hatalmat gyakorol majd, beleértve az EU különböző NGO-k részére szánt támogatásait is. A szervezetek központilag történő (ha úgy tetszik: nemzeti szintű és nemzeti érdekű), ellenőrzött finanszírozása egyben azt is jelenti, hogy az érintett szervezeteket megfelelően nyilvántartják majd.

Címkék:

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Mennyire nyilvánosak az USA elnökének és családjának utazásai?

Világszerte az államok első számú vezetői védett személynek minősülnek és ez abban is megnyilvánul, hogy a biztonságukat veszélyeztető információk főszabályként nem ismerhetőek meg.

Magyarország, mint fiatal demokrácia ebből a szempontból is különleges, hiszen a végrehajtó hatalom vezetőjének, miniszterelnöknek utazásairól folyamatosan információt kérnek ellenzéki politikusok és e körben vizsgálódnak balliberális újságírók.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Bírósági úton is fellépnek a Trump-fal megtorpedózása érdekében

A Hillary Clinton 2016-as elnöki kampányának tagjai által alapított és egy – az aktív szerepű milliárdos Soros György által finanszírozott – „szociális jóléti szervezettel is kapcsolatban álló szervezet, a Demand Justice pénzt szerzett a jogi küzdelemhez. A bíróságon a Trump elnök által javasolt, szerintük „rasszista, szükségtelen fal” ellen vennék fel a harcot.

A Demand Justice (magyarul: Követelj igazságot!) azt állítja: „Ez a törvénytelen elnök mára humanitárius válságot idézett elő országunk déli határa mentén, menedékkérőket a célkeresztbe állítva; már két gyermek halt meg amerikai határjárőrök őrizetében.”

Ahogyan arról a Breitbart hírportál is beszámolt, az említett szervezet elmulasztja megemlíteni, hogy éppen a Trump javasolt akadály próbálja azoknak az illegális idegeneknek – közöttük gyermekeknek – a „humanitárius válságát” megfékezni, akik megkísérlik a veszélyes átjutást a porózus amerikai–mexikói határon.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Migrációs trendek: a terrorizmus szempontjából továbbra is jelentős kihívás a Balkán

Az ENSZ „Menekült- és migrációs válság Európában” című riportjának 2018. december 31-én publikált adatai szerint a Földközi-tengeri térségen keresztül 142 ezren érkeztek Európába 2018-ban – az érkezők száma itt a Görögországon, Bulgárián, Olaszországon és Spanyolországon át a földrészre jutó migránsokra vonatkozik. Ez azért is fontos, mert az elmúlt 1-2 évben a Nyugat-Balkánon keresztül nyílt új migrációs útvonal az Európai Unió felől.

A német nyelvű médiában ezt az útvonalat mecset-útnak is nevezik, amely Görögországból Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán át vezet (az út onnan kapta a nevét, hogy ezekben a nyugat-balkáni országokban jellemzően mecsetekben nyújtanak segítséget a többségében muszlim vallású migránsoknak).

Más adatok szerint 2018-ban egyedül Bosznia Bosznia-Hercegovina tízezres nagyságrendben regisztrált illegális határátlépést, míg Albániában a rendőrség által megállított migránsok száma tavaly évközepi adatok szerint a 2017. évi érték 15-szörösére nőtt (2017 első öt hónapjában 162 ilyen eset volt, míg 2018 azonos időszakában már 2311).


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Gondolatok a sajtó és a bíróságok kapcsolatáról

Alapvetően a sajtó feladata az igazságszolgáltatás működése szempontjából a közvélemény sokoldalú tájékoztatása, amibe az érthetőség kedvéért akár leegyszerűsítések, általánosítások is beleférnek, ugyanez már nem érvényes a szakmai, tudományos igényű elemzésekre. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ha a bírók döntéseit politikailag nézik, akkor politikai végtermék születik. Ehhez képest egyes – elsősorban balliberálisnak tudott – médiumok gyakorlata az volt az elmúlt években, hogy nagyrészt változtatás és szinte egyetlen kritikai hang nélkül átvette másodrangú jogszociológusok sokszor szakmaiatlan véleményét, tényként idézve még a legvadabb állításokat is.

Ehelyütt okkal idézhetnék Winston Churchill bonmot-ját: „Nem neheztelek a bírálatért még akkor sem, ha a hangsúly kedvéért pillanatnyilag eltér a valóságtól.”

Mostanában egyes bírósági vezetők személye talán nem véletlenül kerül újra és újra nem csupán az érdeklődés „kereszttűzébe”. A vájt fülűek megszokhatták, hogy a bíróságot sok éve belülről és kívülről is próbálják „megdolgozni”, előbbire volt és jelenlegi közszereplő (büntető)bírák utóbbira példának okáért az említett túlmozgásos jogszociológusok szolgálnak például. És bizony ehhez bizonyos balliberális sajtótermékek lelkesen asszisztáltak, asszisztálnak.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

1945 után: A Nyílt társadalom és az NGO-k – fókuszban az álcivil szervezetek

A NGO-k bár névleg nem kormányzati szervezetek, gyakran mégis kormányok által finanszírozott nonprofit (időnként nemzetközi) szervezetek, amelyek a humanitárius, az oktatási, egészségügyi, szociális, emberi jogi, környezetvédelmi és más területeken befolyásolják a változásokat.

Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság, valamint az Open Society Institute (Nyílt Társadalom Intézet) elnöke az ENSZ-közgyűlés 71. ülésszakának mentén a privátszektor vezetői számára tartott kerekasztal-beszélgetésen is részt vett a világszervezet New York-i székházában, 2016. szeptember 20-án (Fotó: MTI/EPA pool/Peter Foley)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A Korán jogán? – A saría jogrend az Egyesült Államokban

A saría az iszlám jog és törvénykezés megnevezése. Az arab kifejezés szó szerint „vízhez vezető ösvényt” jelent (az iszlám teológia értelmezésében utat a vízhez, ahol az emberek ihatnak és táplálékot lelhetnek).

Hasznos, ha az iszlám saríára kevésbé úgy gondolunk, mint mondjuk az európai és észak-amerikai államok büntetőjogára; utóbbiak ugyanis a jogszerűen helyes viselkedési normák betartatását célozzák, s az ezen alapvető szabályokat megszegőket, vagyis a bűnelkövetőket szankcionálják. Az amerikai büntetőjog alapvető célja, hogy elrettentsen a bűnök elkövetésétől, míg a saría inkább egyfajta szellemi útmutató, iránytű ahhoz, hogy az iszlám hívei saját istenüknek (Allahnak) tetsző életet éljenek. A saría egy komplex szellemi rendszer, amely jellegéből következően a hívők egész életét átfogja és befolyásolja.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A romlottság a bűn karjára támaszkodva, avagy Merkel és Macron külön-megállapodásának hátteréről

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő 2019. január 22-én aláírta az új német–francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben.

Az esemény szimbolikus aktusa pontosan az 1963-as kétoldalú barátsági szerződés 56. évfordulóján történt, amely az Élysée-szerződés megnevezést kapta és Charles de Gaulle és Konrad Adenauer látta el kézjegyével. Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle), a német és francia határ mentén fekvő település szimbolikus helyszín - a középkorban a Frank Birodalom székvárosa, neves koronázóváros. A történetírások szerint itt fogant meg az európai egység gondolata.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Jogsértő volt-e az EP-képviselő eljárása az Echo TV riporterével szemben?

Hangfelvétel nyilvános felhasználása még közszereplő esetében is visszaélésszerű joggyakorlást valósíthat meg.

Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő, korábbi országgyűlési képviselő saját készítésű videófelvételen rögzítette, ahogy egy telefonbeszélgetésben, bírálja az Echo TV egyik műsorkészítő riporterét. A hétperces felvételen emiatt védekezésre kényszerülő műsorvezetőről készített felvételt a szocialista politikus – az érintett hozzájárulása nélkül – nyilvánosságra hozta, ezzel pedig törvénysértő, a magyar polgári jog normatív szabályozásával ellentétben álló cselekményt valósított meg.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Miért veszélyes támadás a szuverenitás ellen a Soros-Alinsky módszer alkalmazása?

A hazai ellenzéki média és az országgyűlési képviselők olyan módszereket alkalmaznak, amelyek súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

A Washington Examiner amerikai konzervatív online magazin 2018 novemberében rendezte meg első éves politikai csúcsrendezvényét a Georgia állambeli Sea Islanden. A találkozón többek között felidézték Hillary Clinton demokrata párti korábbi külügyminiszter (és 2016-os elnökjelölt) főiskolai tevékenységét az 1960-es évek végén. Hillary Clinton ifjú joghallgatóként a közösségi szervező, aktivista ideológus Saul Alinsky filozófiája iránt tanúsított különös érdeklődést, s a radikális aktivisták irányvonalát maga is támogatta az 1960-es években. Clinton főiskolai szakdolgozatát is Alinsky filozófiájáról írta.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Migránskártyák: Tényleg küzd-e a pénzmosás és a terrorfinanszírozás ellen az EU?

Miközben az EP LIBE Bizottsága látványosan küzd a banki csalások ellen az Európai Bizottság gyanús körülmények között támogatja migránskártyák kibocsátását.

Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) 2019. január 10-én szavazott a nem készpénzes fizetési eszközökkel kapcsolatos csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló – intézményközi tárgyalások eredményeként létrejött – ideiglenes megállapodásról. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy 2018 novemberében a magyar kormány hiába várt érdemi választ a LIBE-től az úgynevezett migránskártyák ügyében, pedig a szóban forgó kártyákon lévő pénzösszegeket akár az embercsempészek kifizetésére vagy a terrorizmus finanszírozására is fordíthatják.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az Európai Parlamentben újra téma a marihuána legalizálása

Az orvosi kannabisz törvényesítésének lobbija mögött ma már dollár/euro milliárdok állnak, és Brüsszel egyre kevésbé képes a folyamatot kontrollálni.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának (ENVI) egyes tagjai mostanában egy az orvosi marihuánával kapcsolatos javaslaton is dolgoznak, amely a szerre vonatkozó jogszabályokat harmonizálná az Európai Unión belül. Az EP képviselők kiegészítései után, a szöveget be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz, amelyet jóvá kell hagyni, hogy a Parlament és a Miniszteri Tanács által megvitatható és kiegészíthető, vagy közvetlenül elfogadható legyen. Amennyiben az állásfoglalás a hosszú folyamat végén elfogadásra kerül és uniós jogi normává válik, az arra szorítaná rá a tagállamokat, hogy elfogadják a szabályozást.

A tagállamok kényszerítése azonban erősen vitatható egy olyan kábítószer, pszichedelikum kapcsán, amely fogyasztásának hosszú távú hatásai még nem pontosan tisztázottak, sőt számos kutatás a fogyasztás negatív kockázati tényezőire mutat rá.

A világszerte használt pszichoaktív szer lobbija mögött ma már dollármilliárdok állnak, s a népszerűségét tekintve ötödik helyen áll a dohány, a koffein, az alkohol és a bételpálma után. A küzdelem kitartó: például 2010-ben Soros György amerikai üzletember egymillió dollárt adományozott annak a szervezetnek, amely a marihuána legalizálásáért kampányolt Kaliforniában. A fű legalizálásáról 2010 őszén tartott népszavazást még elbukták, de a 2016-os referendumon már 57%-os többséggel győztek a kannabisz kaliforniai hívei. 2012 decemberében Washington állam – első USA-tagállamként – törvénybe iktatta a marihuána használatát saját jogában, miután a helyi népi kezdeményezésre megtartott népszavazáson 56% voksolt a legalizálásra. (A szer használata szövetségi szinten továbbra is törvényellenesnek minősül a szövetségi törvények szerint). Colorado államban ugyancsak 2012 őszén, népi kezdeményezésre népszavazást tartottak, amelyen 55%-os többség szavazott a legális kannabisz mellett.

Soros a kannabiszküzdelemben használja az Európai Unió intézményeit is, így például egy – a DC Leaks által az Open Society Foundations belső adatbázisából 2016 augusztusában kiszivárogtatott – „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből összesen 226-ot sorol fel a Soros-birodalom megbízható embereként. A milliárdos minden évben részt vesz uniós fórumokon és tanácskozásokon, kvázi szabad bejárása van a brüsszeli Európai Bizottság elnökéhez és biztosaihoz is. Nem mellékesen, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának elnöke, a román Adina Vălean is rajta van a megbízhatósági „Soros-listán”, és a milliárdos üzletember befolyása folyamatosan ott erezhető a testület munkájában.

Érdemes megemlítenünk néhány vonatkozó orvosi kutatást. Rebecca Kuepper kutatópszichológus és munkatársainak 2010 előtt elvégzett, tíz éves utánkövetéses vizsgálata például olyan 14-24 éves személyeket vizsgált, akik addigi életük során még nem voltak pszichotikus állapotban, és a marihuánahasználatot mint az eseti pszichotikus tünetek megjelenése tekintetében kockázatos tényezőt vizsgálta a kutatás. A vizsgálat eredményei alapján Kuepper azt is lehetségesnek tartja, hogy a marihuána használata elméletileg növelheti a tartósan fennálló pszichotikus tünetekkel járó pszichotikus zavar kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a kapudrog-teóriát sem sikerült eddig teljesen cáfolni, vagyis a marihuánahasználat növelheti annak valószínűségét, hogy használója később kipróbálja a „keményebb” drogokat is. Inkább ezt látszik erősíteni a fiatalkorúak marihuánahasználatával kapcsolatos prevenciók gyakorlata is: a fiatal marihuánahasználókat ugyanis mindig úgy kell tekinteni a megelőző kampányok esetében, mint akik a kábítószer által veszélyeztetett kockázati csoportba tartoznak.

Ha indirekt módon is, de a kapudrog-elméletet erősíti az, hogy az Egyesült Királyságban és Új-Zélandon 2015-től 2017-ig elvégzett kiterjedt longitudinális vizsgálatok világos összefüggést mutattak a marihuánahasználat és a későbbi droghasználat során jelentkező rendellenességek megnövekedett valószínűsége között. Az egyik ilyen vizsgálat – amelyet bristoli kutatók végeztek – azt is kimutatta, hogy a 13-18 éves brit serdülők egyötöde alkalmanként vagy rendszeresen használta már a kannabiszt, s ezek a fiatalok nagyobb valószínűséggel haladtak előre korai felnőttkorban a káros kábítószerhasználattal kapcsolatos viselkedések felé.

A marihuána legalizálása súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz közép- és hosszú távon az egyes társadalmakban. A Georgia állambeli, atlantai Emory Egyetem kutatóinak egyik tanulmánya nemrégiben megállapította, hogy azokban az államokban, ahol legalizálták az orvosi marihuána használatát, és növekedett az általános marihuánahasználat is, ott a 21 éves és idősebb felnőttek körében emelkedett a túlzott alkoholfogyasztás is. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás növekedése azért aggasztó, mert ugyan maga a marihuána is hordoz közvetlen egészségügyi és társadalmi kockázatot, az alkohol számos további közegészségügyi, biztonsági problémát, például májkárosodást, halálos autóbalesetet vagy éppen olyan erőszakos magatartásokat okoz, amelyek a bűnözést ösztönzik, és destabilizálják a társadalmat. Egy 2018 októberében nyilvánosságra került tanulmány az amerikai Insurance Institute for Highway Safetytől, világosan kimutatta, hogy három, a marihuánát legalizált szövetségi államban (Colorado, Washington és Oregon) 5,2%-kal több a közlekedési baleset, mint a velük szomszédos USA-államokban.

A marihuána, vagyis „fű” rendszeres használata pszichés és mentális zavarokhoz vezethet, és sokakban dinamikusan aktiválhatja az esetleg már meglévő látens hajlamot a pszichés betegségekre. A szer tömeges használata olyan rizikókat is hordozhat magában, amiket a mai kutatások alapján még látunk, vagy nem tudjuk pontosan kimutatni ezek megjelenését. Kétségtelen: az erős gazdasági és politikai háttérlobbi szeretné gyorsítani a kannabiszhasználatot pozitívan alátámasztó kutatásokat, amiként az Európai Parlament szakbizottságában is van erre irányuló szándék, hiszen az üzletileg remekül hasznosítható szárított, megtermékenyítetlen kerdervirágzat remélt jövőbeli tömeges biznisze szinte kimeríthetetlennek tűnik.

A hazai jogszabályi környezet tiltja a kannabisz terjesztését, a szer kikapcsolódási célú használatát, továbbá engedély nélküli gyógyászati célú használatát is. A 2013-tól hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) szigorította a kábítószerekkel (így a marihuánával) kapcsolatos büntetési tételeket: a szer csekély mennyiségű fogyasztása – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a 178. § (6) bekezdése szerint. Ezt csak ún. eltereléssel lehet elkerülni: vagyis a drogfogyasztó egy hat hónapos kezelésen való részvételt vállal, s ha ezt egy éven belül igazolni tudja, megszüntetik ellene az eljárást. 2016-ban az elterelésen résztvevők mintegy hetven százaléka marihuánahasználat nyomán kapott kezelést.

A Brüsszelt egyre eluraló marihuánalobbi megállítása nemzeti érdek: a drog okozta esetleges egészségügyi kockázatokkal egy olyan országban, ahol így is minden tizenegyedik honfitársunk alkoholbeteg, súlyos terheket róna a szociális rendszerre és az egészségügyre.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Őrült karácsony – gyermekkívánságok az EU-s adatvédelem útvesztőiben

Egy bajor város vezetése szerint az új uniós adatvédelmi rendelet miatt a gyerekek nem írhattak szüleik hozzájáruló nyilatkozata nélkül kívánságlistát a „Télapónak”.

A bajorországi Roth város karácsonyi piacán a gyermekek eddig hagyományosan fel tudták helyezni cetlin karácsonyi kívánságaikat az ottani hatalmas karácsonyfára. Ezt úgy tehették meg, hogy a kívánságokkal együtt a fán hagyták a nevüket és címüket is, s így vagy a város, vagy a piac szponzorai teljesítették a kihelyezett kívánságokat. Ez szükséges volt a kívánságteljesítőknek a gyermekekkel való kapcsolatfelvételhez.

A város azonban idén úgy találta, hogy az új uniós adatvédelmi szabályozás miatt már nem lehetséges az adatvédelmi követelmények betartása egy ilyen akció során, ezért a hagyománynak véget vetnek. Kaptak persze ötleteket az egész országból, például, hogy anonimizált módon csak a gyerek neme, az életkora és az ajándéklista szerepeljen a papírdarabkán.

Címkék:

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Eljárást indítottak a Verhofstadt-kritikus plakátot hordozó kisteherautó sofőrje ellen Brüsszelben – jogszerű volt-e az intézkedés?

Valami nagyon nem stimmel az ügyben, a belga rendőrség pedig titkolózik.

A brüsszeli rendőrség megállította azt a kisteherautót, amelyen a magyar kormány – válaszul Guy Verhofstadt liberális EP-frakcióvezetőnek a belga fővárosban korábban hasonló módon körbefurgonozott Orbán-ellenes plakátjára – Verhofstadt-kritikus plakátja volt elhelyezve. A plakát szövege arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Európában 2015 óta százak haltak meg terrortámadásban, Verhofstadt még mindig azt hangoztatja, hogy nincs migrációs válság.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A CEU pert helyezett kilátásba, de van-e jogalapja, vagy csak mindez üres fenyegetés?

Bár sajtóhírek szerint utóbb cáfolta a konkrét perlési szándékot az intézmény, érdemes megnézni mennyi esélye és milyen háttere lenne egy ilyen eljárásnak.

Nem tartja kizártnak a Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese, hogy a jövőben kártérítési pert indítanak a magyar kormány ellen „budapesti működésük ellehetetlenítése” miatt szólt a sajtóhír, amely kapcsán utóbb ugyan visszakozott az érintett. Az elvi lehetőség kilátásba helyezése nyomán ugyanakkor célszerű végiggondolni a jogi helyzetet és a CEU esélyeit.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A migránsvízum elfogadása exlex állapotot hozna létre

A humanitárius köntösbe öltöztetett, Európai Parlament által jegyzett kezdeményezés ezer sebből vérzik, sem a közösségi jog, sem az uniós bíróság gyakorlata nem egyeztethető össze a legújabb bevándorlást előmozdító elgondolással.

A belga hatóságok még 2016. októberében utasították el egy szíriai család vízumkérelmét. A család tagjai legális úton szeretnének eljutni Aleppóból Belgiumba, hogy ott menedékkérelmet nyújthassanak be; egy namuri családnál laknának, amely már jelezte, hogy fogadnák őket. Később egy belga bíróság azt a döntést hozta, hogy az érintett szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, a belga államnak pedig a további késedelem minden egyes napja után 4000 eurót kell kifizetnie a négytagú családnak. Kormányzati részről azonnal jelezték, hogy fellebbezni fognak az ügyben.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A kiskorú migránsok és a gyermek-menyasszonyok drámája – mit tesz Brüsszel az érdekükben?

Ha egy 14 éves, házas lány Európába vándorol, őt gyermeknek vagy házastársnak kell-e tekinteni? A kérdés szemlátomást zavarba hozta a nyugat-európai kormányokat – teljes politikai fordulatot kényszerítve ki például Dániában és egy kétségbeesett vitát Németországban.

Ahogy arra az immár hírhedtté vált Sargentini jelenés is utalt 2017. július 5. és 7. között az Európa Tanács Lanzarote-i Bizottságának (az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális visszaéléssel szembeni védelméről szóló egyezménye részes feleinek bizottsága) delegációja Magyarországon járt, melyet követően ajánlásokat fogalmaztak meg a két tranzitzónában történő látogatást követően a kiskorúak védelmében. Ebben fontosnak tartották, hogy a hatóságok „valamennyi 18 év alatti életkorú személyt gyermekként kezeljenek, az életkoron alapuló megkülönböztetéstől mentesen, hogy biztosítsák a magyar joghatóság alá tartozó valamennyi gyermek szexuális kizsákmányolással és visszaélésekkel szembeni védelmét, valamint hogy ezeket a személyeket módszeresen rendes gyermekvédelmi intézményekben helyezzék el annak elkerülése érdekében, hogy a tranzitzónákban felnőttek vagy serdülők esetleg szexuális kizsákmányolást vagy szexuális visszaélést követhessenek el velük szemben.”


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Advocates Abroad: lehet-e legálisan létrehozni civil szervezetet az illegális migráció szervezésére?

Minden jel szerint 2015 után a nyomor és az üldöztetés vámszedői mellett sorra megjelennek olyan „producer szervezetek” is, melyek egyik célja a hatóságok kijátszásának szerepére illegális bevándorlók felkészítése. De vajon jogszerűen lehet-e ilyen tevékenységet folytatni?

Az Advocates Abroad (AA) az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező és egy széles körben ismert, adómentességet élvező szervezet, amely Görögországon keresztül több mint 15 ezer menekültet segített Európába. Az érintett NGO tevékenysége saját bevallásuk szerint abban áll, hogy önkéntes ügyvédeket, tolmácsokat és orvosi szakembereket rekrutálnak, és képeznek ki arra, hogy közvetlen és rövid távú helyszíni missziókon együttműködjenek a migránsokkal, és elősegítsék biztonságos bejutásukat a célországba. A szervezet 2016-ban alakult, egyértelműen a 2015-ben kirobbant migrációs krízis nyomán és a káosz miatt kialakult helyzettel legitimálva, magyarázva saját létrejöttét.

A használaton kívüli athéni Hellinikon repülőtéren működő migránstábor bejáratát elzáró illegális bevándorlók és rendőrök dulakodnak 2017. február 6-án (Fotó: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Milyen változást hozott az Alaptörvény a házasság és család védelme tekintetében?

A családvédelem és a gyermekvállalás ösztönzésének jogi, alkotmányos háttere, az erről folyó társadalmi diskurzus, illetve önmagában a kérdés fontosságának felismerése régiós összevetésben is megfigyelhető.

Kiindulópontként emlékezzünk meg arról, hogy alig pár éve Horvátországban az igenek kétharmados győzelmével népszavazást tartottak arról, hogy a házasság férfi és nő életközösségeként kerüljön be a horvát alkotmányba, gondoljunk a család és házasság fogalmáról nemrégiben Romániában lezajlott heves közéleti vitára és referendumra, gondoljunk csak a lengyel alkotmányra vagy a tavaly hivatalba lépett, jobboldali osztrák kormány családpolitikai intézkedéseire. Gondoljunk továbbá arra, hogy Közép-Európa számára ez a migrációs vitákban is felmerülő és ahhoz szorosan kötődő, meghatározó identitáspolitikai kérdés is. Érdemes megjegyezni, hogy – miként arra Schanda Balázs alkotmánybíró is rámutatott – az Alaptörvény szabályozási hiányt is pótol, hiszen több nemzetközi emberi jogi dokumentum, pl. a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya is emberi jogként ismeri el a házasságot férfi és nő között.

Autómentes hétvége családi programokkal a forgalomtól lezárt Andrássy úton 2018. szeptember 15-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Migráció és szexuális bűncselekmények: Nyugat-Európában is elismerik a bevándorlás drámai hatásait

Miközben ugrásszerűen nőtt az elmúlt években a migránsok által elkövetett bestiális nemi bűnelkövetések száma, a bevándorlás súlyos következményeiről nem illik beszélni a fejlett Nyugaton. A büntetőjogi szigorítások azonban egyértelműen mutatják, hogy az integrációs törekvések csődöt mondtak.

Máig emlékezetes, ugyanakkor szomorú események borzolták lassan három éve Németország közvéleményét; 2015 szilveszterén zömében muszlim migránsok tömegesen erőszakoltak meg nőket, lányokat több német nagyvárosban, így összesen legkevesebb 1216 áldozata volt a cselekményeknek, s az áldozatok közel fele szexuális bűncselekményeket, így nemi erőszakot volt kénytelen elszenvedni.

Nők tiltakoznak a kölni főpályaudvar környékén szilveszter éjszaka nők ellen elkövetett támadások miatt a kölni dómnál (Fotó: MTI/EPA/Oliver Berg)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Gondolatok a kommunista bűnök elmaradt igazságtételéről és a Nagy Imre-per semmisségi eljárásáról

Magyarország Alaptörvénye Nemzeti Hitvallásában rögzíti, hogy hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.

Az Alaptörvény U) cikke kimondja, hogy az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért. Ezen cikk (4) bekedzése alapján a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.

Alkotmányos jelleggel nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

Igazolás a Kúriától: Nagy Imréék pere jogsértő volt, és elítélésük semmisnek minősül

A forradalom mártír miniszterelnökének és társainak koncepciós pere kapcsán fontos lépésként értékelhető az a folyamat, amelynek keretében a Kúria büntetőtanácsa korábban a legfőbb ügyész kezdeményezésére igazolást adott ki arról, hogy Nagy Imréék 1958-as elítélése a törvény szerint semmisnek minősül. Ezt a 2000-ben elfogadott úgynevezett „negyedik semmisségi törvény” (2000. évi. CXXX. törvény az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról) alapján tehette meg, amely olyan büntetések eltörlését írta elő, amelyeket az 1956-os forradalom és az akkori harci cselekmények kapcsán róttak ki, rögtönbíráskodás vagy gyorsított eljárás keretében, illetve a népbírósági tanácsok döntéseivel.

Nagy Imre, a forradalom miniszterelnöke 1958. június 15-én, a halálos ítélet kihirdetését követően az utolsó szó jogán beszél a bíróság előtt. (Fotó: MTI/Reprodukció)

A halálbüntetést és szabadságvesztést tartalmazó hajdani ítéletet úgynevezett ellenforradalmi bűncselekmények miatt 1958. június 15-én hirdette ki a népbírósági tanács. A rendszerváltozáskor, 1989-ben a Legfelsőbb Bíróság felmentő döntést hozott ugyan, ám egy 2000-ben elfogadott törvény alapján a legfőbb ügyész most semmisségi indítványt nyújtott be. Az eljárások semmisségét maga a törvény állapította meg, a Kúria igazolást adhatott ki arról, hogy nemcsak a büntetés, de a felelősségre vonás egész folyamata jogsértő volt.

A törvénnyel megállapított semmisségről a Kúria adhatott ki igazolást a védők és hozzátartozók, vagy a legfőbb ügyész kérelmére, mégpedig egy 2016-os jogszabály-módosítás nyomán. A vádhatóság vezetőjének indítványára megindult eljárás hozzájárulhatott a megtorlásban meghurcolt és ártatlanul kivégzett emberek jó hírnevének helyreállításához, valamint a hozzátartozók kegyeleti jogának hangsúlyosabb védelméhez.

Történelmi háttér

Nagy Imre (1896–1958), kommunista politikus, korábban földművelésügyi, majd belügyminiszter, élelmezési miniszter, begyűjtési miniszter, miniszterelnök-helyettes, rövid ideig az Országgyűlés elnöke. 1953-tól 1955-ig miniszterelnök, majd 1956. október 24-étől november 12-éig ismét miniszterelnök a szovjet csapatok forradalmat vérbefojtó bevonulásáig (1956. november 4.) 1956-os miniszterelnöksége alatt megszűnt az egypártrendszer Magyarországon, visszaállt az 1945-ös szabad választások alapján alakított demokratikus koalíciós rendszer, ami 1947-ben megszűnt. Rövid miniszterelnökségéhez az is fűződik, hogy a kormány hazánkat semlegesnek nyilvánította (1956. november 2-án). A Kádár-kormány bíróság elé állította. Halálra ítélték és 1958. június 16-án kivégezték.

1989. június 16-án Nagy Imrét és társait ünnepélyes keretek között újratemették Budapesten, több százezer fő részvételével.

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a legfőbb ügyész törvényességi óvásának alapján 1989. július 6-án hivatalosan is hatályon kívül helyezte Nagy Imre és társainak ítéletét, s bűncselekmény hiányában felmentette őket. Ezen tárgyalás folyamán érkezett meg a hír a korábbi halálos ítéletet jóváhagyó Kádár János haláláról.

A Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) már 1988 júniusában kérte Nagy Imrének és társainak rehabilitálását, majd 1989 januárjában Pozsgay Imre államminiszter – a Kádár-rendszer politikusai közül elsőként – az 1956-os történelmi eseményeket újraértelmezve kedvezően értékelte Nagy Imre tevékenységét. A Németh Miklós miniszterelnök által vezetett Minisztertanács 1989. április 20-i ülésén felkérte a belügyminisztert, hogy az eljárás és az ítélet törvényességének vizsgálata céljából adja át a Nagy Imre és társai elleni büntetőeljárás iratait a legfőbb ügyésznek. Néhány nap múlva az iratokat tartalmazó 88 dossziét a legfőbb ügyész rendelkezésére bocsátották. Ezt követően öt ügyész kezdett hozzá a több ezer oldalnyi dokumentum, köztük a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. június 15-i, 52 oldalas ítéletének jogi szempontú elemzéséhez. A rendelkezésre álló iratanyag felülvizsgálata 1989. június 9-re befejeződött, és ennek alapján a legfőbb ügyész Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa előtt. A 70 oldalnyi óvásban – amely tartalmazza a megtámadott ítéletet is – a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozta a legfőbb ügyész. (Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert õ 1957. december 21-én, még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A Legfőbb Ügyészség külön határozatban a büntetőeljárást vele szemben is alaptalannak és törvénysértőnek nyilvánította.)

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának 1989. július 6-i ülésén hozta meg felmentő ítéletét, a Kúria pedig 2016. október 13. napján mondta ki végzésében, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és mártírtársai ügyében az akkori ítéletek semmisnek tekintendőek.

Záró gondolat

Magyarország nemzeti kormánya korábban több lépést tett a demokratikus államberendezkedés felszámolásában szerepet játszó bűnök feltárására, a bűnösök felkutatására, tevékenységük tisztázására, illetve korábban szerzett előjogaik megvonása érdekében. Függő kérdés azonban, hogy a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság által elkaszált lusztrációs törvény hiánya után képes-e bármilyen jogalkotói vagy jogalkalmazói aktus megfelelő elégtételt nyújtani a kommunista diktatúra még élő és elhunyt áldozatai számára? A választ a kedves olvasóra bízom.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Sért-e alapjogot a politikai cenzúra a közösségi oldalakon?

A válasz látszólag egyszerű: a közösségi oldalak folyamatos letiltásai által a közérdekű információhoz való alapjoga sérül a felhasználóknak.

A közösségi oldalon rendszeresen médiatartalmakat osztanak meg a felhasználók, ezért nem lehet önkényesen megfosztani a közérdekű tartalmaktól az olvasókat. Ez különösen sérelmes akkor, ha egy ideológiai elv – a szélsőségesnek mondható liberális emberi jogi szemlélet – mentén történik mindez.

A Facebookhoz hasonló, határokon átívelő tartalomszolgáltató tevékenységet is kifejtő közösségi oldalak rendkívül sajátos, egyedi algoritmus alapján szelektálnak a megjelenő tartalmak között. Az álhírek elleni küzdelem jegyében nemcsak bejegyzések, de komplett profilok törlése is rendszeresen előfordul.

Olyan szabályrendszerek, mint például a "közösségi alapelvek" felülírhatnak nemzeti vagy nemzetközi normákat, miközben persze az önkényes szelekció visszaélésekre is lehetőséget ad. Az európai sztenderdek alapján a vélemény és szólásszabadság korlátját első sorban a becsületsértő, önkényes mocskolódás, illetve az emberi méltóság megsértése jelenti. 

Az elmúlt időszakban Magyarországon több konzervatív, jobboldali véleményformálónak folyamatosan szembe kell nézni a közösségi cenzúra eszközrendszerével, ami különösen hazánkban mostanság azért aggályos, mert így valóban képes egy közösségi médiaóriás szuverén államok választási kampányaiba beavatkozni.

2018. januári sajtóértesülések arról számoltak be, hogy a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network – IFCN) álhíreket fog majd kiszűrni (illetve pontosabban: cenzúrázni) a Facebookon. Az IFCN-t a Poynter Institute for Media Studies nevű intézet működteti, és a Poynter „tényellenőrző hálózatának” legnagyobb pénzügyi támogatói között például a Nyílt Társadalom Alapítványokat is megtaláljuk – ez derül ki az intézet hivatalos honlapjáról is.

A Correctiv nevű német médiavállalatot pedig 132 ezer eurónyi pénzösszeggel támogatták 2017-ben a Nyílt Társadalom Alapítványok, idén pedig bizonyítottan újabb százezer eurót utaltak át nekik Sorosék. Az elmúlt két és fél évben közel 300 ezer eurót kapott a német cég, hogy konzervatív tartalmakat – például a migrációs folyamat árnyoldalait bemutató felvételeket, videókat – tüntessenek el a közösségi oldalakról.

Az eddig megismert tények alapján jól látszik, hogy Mark Zuckerberg kétmilliárd aktív felhasználót felvonultató Facebookja és Soros György kiterjedt hálózata, az amerikai milliárdos alapítványaival összefonódó cégek – gazdasági szerződéses gyakorlat szintjén – szoros együttműködést folytatnak a közösségi platform politikai „tisztántartásában”, vagyis csapatot alkotnak bizonyos nem tetsző tartalmak eltüntetése és fontos politikai események befolyásolása érdekében.

A kanadai és amerikai választásoktól kezdve, Európán át egészen Venezueláig, meg voltak annak a nyomai, hogy az internetet és a közösségi hálót választások befolyásolására használja Soros György birodalma, és ehhez sok esetben Zuckerberg is segítséget nyújt, most már bizonyítottan intézményesült formában is.

Megjegyzendő, hogy Soros, aki korábban élesen bírálta a közösségi médiát, mondván az mennyire képes befolyásolni az embereket és veszélyes, legutóbb befektetett a Facebook-ba és a Google-ba. A közel 170 ezer A kategóriás FB részvény akár Zuckerberg elnöki ambíciói miatt is figyelemre méltó lehet.

Erre idén is volt példa, ahogy azt Magyarország esete tavasszal megmutatta. Az Avaaz.org nevű online kampányközösség ugyanis most nyíltan beszállt a magyarországi választási kampányba, és egyértelműen az itthoni választás befolyásolására készült (az oldal Soros-hátterű, az Avaaz.org-ot társalapítóként megalapító csoport, a Res Publica nevű „globális civil” tanácsadó csoport például 2008-ban 250 ezer dollárt kapott Soros Nyílt Társadalom Intézetétől.)

Az Avaaz magyarországi internetes kampányát a politikailag hasonlóan egyoldalú közösségi oldal, a Facebook is segítette: március végén és április elején ugyanis a Facebook Messengert elárasztották azok az Avaaz-hirdetések, amelyek Orbán Viktor elleni összefogásra, és szavazásra szólítanak fel.

Az ilyen eszközökkel elérhető tömeg pedig egyre nagyobb lett az elmúlt években: jelenleg Magyarországon 5,8 millió ember – a népesség mintegy hatvan százaléka – használja a világ legnagyobb közösségi oldalát. A fentiekhez képest korábban a Bloomberg számolt be arról, hogy a Facebook törölte egy német felhasználó, „Gabor B” migrációval kapcsolatos hozzászólását, amelyben az érintett a németeket „egyre hülyébbek” titulálta.

Ugyanakkor Németországban egy gyűlölködő, bevándorlással vagy migránsokkal kapcsolatos posztért az „elkövető” több év börtönt is kaphat. Ilyenkor persze a szólás,- és véleményszabadság európai nagymesterei mélyen hallgatnak…

Ezek után ugyanakkor némileg meglepő a berlini regionális bíróság egyik legutóbbi vonatkozó döntése, amely kimondta, hogy a Facebook több gyakorlata is sérti a német fogyasztóvédelmi szabályokat. A személyes adatok kezelése és felhasználása megfelelő tájékoztatás nélkül történik és a törvényi garanciák is hiányoznak. Nem valósul meg a privátszféra védelme sem a bíróság szerint.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Hogyan akarja alapjaiban megváltoztatni az ENSZ az Európai Uniót?

Az Egyesült Nemzetek szervezete úgy beszél Afrikáról, hogy közben új Európát akar.

2018. szept. 27. napján az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint az Európai Unió (EU) és az Egyesült Nemzetek (ENSZ) közötti megújult partnerség keretében támogatják a partnerországokat a 2030-as fenntartható fejlesztési menetrend (2030 Agenda for Sustainable Development, 2030-as Agenda) és a fenntartható fejlődési célkitűzéseknek (SDG-k) a megvalósításában, beleértve az Addisz Abeba finanszírozási és fejlesztési programot.

Fejlesztés finanszírozása az alábbiak szerint történne: a 2030-as agenda az emberekre, a bolygóra, a jólétre és a békére irányuló átalakítási terv a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés globális elérése érdekében. A fenntartható fejlődés vagy a nemek közötti egyenlőség támogatása mellett, a sajtóközlemény e) pontja szerint:

„A migrációval kapcsolatos migráció-fejlesztési kapcsolatok fejlesztése a 2030-as agenda vándorlással kapcsolatos célkitűzéseinek elérése és a menekültek és migránsok New York-i Nyilatkozatában vállalt kötelezettségek terén, különösen a biztonságos, rendezett és rendszeres migráció előmozdítása érdekében. Az EU és az ENSZ megerősített és közös erőfeszítései hozzájárulnak majd a migránsok és a menekültek globális, regionális, nemzeti és helyi szintű globális vállalásaival kapcsolatos célkitűzések konkrét megvalósításához, amint ezeket elfogadják.”

Illusztráció. (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Az 1999 óta folyamatos kidolgozás alatt álló közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) reformjára vonatkozó új javaslatokat – EU-szintű menekültügyi iránymutatások és rendeletek tervezeteinek formájában – már több mint két éve (2016-ban) benyújtották az Európai Bizottság elé, a javaslatok a testület előtt vannak. Jelenleg eszmecsere folyik tárgyalásokon az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. Már vannak részleges jóváhagyások is; a Bizottság tervei a szabályok szabványosítását és azok végrehajtását jelentenék valamennyi uniós tagállamban. Az Európai Parlament azonban ezek közül sokat elutasít, mivel szerintük túlságosan is beleavatkoznának a menedékkérők jogaiba, a Tanács szerint nem megy elég messzire a tervezet.

A jelenleg folyó európai vita alapja, hogy újabban „utópisztikus” megfontolások is szerepet kapnak, mint például az afrikai menedékkérelmi központok létrehozására vonatkozó terv, valamint egyes emberi jogi szakértők (pl. Christoph Riedl, az Asyl und Menschenrechte der Diakonie Österreich szakértője) szerint ilyen a határvédelem fokozása is, amellyel elvileg nehezebbé tennék az Unióba jutást a bevándorlók és a védelmet igénylő személyek számára.

Megjegyzendő, hogy az egyik osztrák szövetségi munkacsoportban (Bundesarbeitsgemeinschaft Freie Wohlfahrt, BAG) dolgozó NGO-képviselők szerint problémás az a terv is, hogy csökkentenék a „biztonságos harmadik ország” fogalmára vonatkozó kritériumokat, valamint osztrák nem kormányzati szervezetek ellenzik a Bizottságnak a kiskorú menedékkérőkre vonatkozó terveit is; a jelenlegi jogi helyzettel ellentétben ugyanis, Dublin alapján a jövőben a felnőttekhez hasonlóan vissza kell (sollen!) toloncolni őket más EU-tagállamokba, sőt engedélyezni kell a fogvatartásukat is.

Az ENSZ Közgyűlés jelenlegi, 73. ülésszakának ún. magas szintű hetén a globális szervezet egyik magas szintű – kereskedelmi és fejlesztési kérdésekkel foglalkozó – munkacsoportja, az UNCTAD nevű kormányközi ENSZ-testület a marokkói és ruandai külügyminiszterek részvételével megvitatta az afrikai migráció és ottani strukturális átalakulás kérdéskörét. Az ülés homlokterébe az afrikai (belső) migráció menedzselését, valamint a migrációs gazdasági és fejlesztési hatások maximalizálásának kérdését helyezték, vagyis a népvándorlást itt gazdasági, kereskedelmi, üzleti vonatkozásban láttatják, amiből jó hasznot lehet húzni. Az esemény résztvevői szerint ugyanis az afrikai népvándorlás nagyobb része (53 százaléka) intraregionális, vagyis az ottani régiók, illetve országok között történik. Ezzel ugyanakkor azt is elismerik, hogy már ma a migráció közel fele kifelé áramlást jelent a kontinensről, jelentős részben Európa felé.

A vitával bevallottan egy hátteret, tartalmi kiegészítést kívántak adni a biztonságos, rendezett és rendszeres migrációval foglalkozó globális ENSZ-kompakt tárgyalásaira, ami szerintük szükséges a fenntartható fejlődésről szóló 2030-as agenda végrehajtásához is. Mindeközben az Európai Bizottság nem késett egy migrációpárti állásfoglalás kiadásával: 2018. szeptember 27-én kelt sajtóközleménye az Európai Unió (EU) és az Egyesült Nemzetek (ENSZ) közötti megújult partnerség keretében támogatja a 2030-as Agendához kapcsolódóan a migrációfejlesztési kapcsolatok megerősítését a migrációs célkitűzések elérése és a menekültekkel és migránsokkal kapcsolatban a New York-i Nyilatkozatban vállalt kötelezettségek terén, különösen a biztonságos, rendezett és rendszeres migráció előmozdítása érdekében. A dokumentum szerint „az EU és az ENSZ megerősített és közös erőfeszítései hozzájárulnak majd a migránsokkal és a menekültekkel kapcsolatos globális, regionális, nemzeti és helyi szintű vállalásokhoz fűződő célkitűzések konkrét megvalósításához, amint ezeket elfogadják”.

Az ENSZ és az Európai Unió döntéshozói szemmel láthatóan – egyébként hibás felfogással – nem helyeznek kellő hangsúlyt a gazdasági jellegűnek tekintett migráció sikerességében a kulturális tőke szerepére, vagyis arra, hogy a migrációs folyamat gazdasági hatásának vizsgálata is csak a kulturális dimenzió figyelembevételével adhat teljes képet. A kibocsátó országok kulturális szerkezete egy fontos részét jelenti a migrációs makroszintnek, ami az Afrikán belüli (az ENSZ kifejezésével: intraregionális) népvándorlásnál ugyancsak igaz. Elég pl. csak arra gondolnunk, hogy Afrikán belül vannak muzulmán és keresztény vallási többségű országok, vagyis a különböző országok kulturális, vallási, adott esetben etnikai adottsága ott is fontos háttértényező – amiként Európában is –, de ez persze kimarad a gazdasági reálszféra rosszul felfogott nézőpontjára vagy a pusztán ökológiai szempontokra leszűkült megközelítésekből.

A civilizációnként akár radikálisan eltérő munkakultúra és termelékenység, a munkaerőpiacon is megjelenő multikulturalizmus – különösen az ENSZ által megálmodott tömeges méretekben – súlyos konfliktusokkal jár együtt, és ez bizony kihat magára a gazdasági rendszerre és annak jól mérhető teljesítményére is. Kutatások alapján, iszlám szemszögből a kulturális attitűd igenis nagy hatással van a munkahelyi etikára, már Mohamed próféta hadíszaitól (a róla szóló történetektől) kezdve szoros kapcsolat van a vallás és munkaetika között. Azonban egy idegen környezetben, egy teljesen más kulturális közegben szinte lehetetlen a vallási önkép munkaidentitással történő összeegyeztetése, ami gátolja az európai átlagnál jóval vallásosabb közösségek sikeres integrálását akár európai, akár más afrikai országok gazdasági életében.

Az ENSZ által korábban publikált tervek fényében ez katasztrófát, akár polgárháborús állapotokat is eredményezne a törzsi-vallási jellegű háborúk Európába exportálásával. Érdemes emlékeztetni: már 2000-ben született egy hivatalos ENSZ-dokumentum a „replacement migration” stratégiáról, vagyis arról, hogy az elöregedő fejlett világ államait Afrikából vagy a Közel-Keletről kell feltölteni migránsok százmillióival a következő évtizedek népességhelyettesítő projektje keretében. Például Európának az 1995-ös 728 milliós szint megtartásához 1995–2050 között százmillió migránst kell befogadnia. A dokumentum egy másik szcenáriója szerint úgy nőhetne 809 millióra a vén kontinens lakossága, hogy abból 2050-re a 2005 után érkezett migránsok és gyermekeik 209 millió főt tennének ki, egy másik változatban a 895 milliós európai népességből 294 millió (vagyis egyharmad) lenne a 2005 után bevándoroltak és gyermekeik száma 2050-re. Ezzel a legtöbb ENSZ-forgatókönyv Európa kulturális-vallási, sőt teljes politikai átformálását vetíti előre.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének mostani konferenciája vagy maga a globális migrációs kompakt is, alapvetően a szabályozott és folyamatos migráció menedzselését, kanalizálását tekinti fő céljának, vagyis valójában ösztönzi ezt a folyamatot Afrikán belül, és Európa irányában is. Az ENSZ tehát tovább folytatja a megkezdett utat, ezért is teszi bölcsen Magyarország, hogy kilép a migrációs kompakt elfogadási folyamatából, és hogy következetesen védi álláspontját minden nemzetközi fórumon.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Migránsvoksokra vadászva: miért Merkelt és nem a német baloldalt támogatják a bevándorlók?

A közvélemény-kutatások eredményei szerint a németek ellenzik, a migrációs hátterű személyek elégedettek a német kancellár politikájával.

Egy 2016 júliusi felmérés alapján a német lakosság 66%-a nem értett egyet Angela Merkel bevándorláspolitikájával, és mindössze a válaszadók 27%-a támogatta az általa képviselt irányvonalat. A helyzeten érdemben az sem változtatott, hogy igaz rendkívüli nehézségek árán, de sikerült megőrizni a kancellári széket Merkelnek. Ez utóbbi állítást a statisztikai adatok is egyértelműen alátámasztják, mivel egy friss felmérés szerint is a bevándorolók és leszármazottaik 43,2 százaléka támogatja a CDU/CSU pártszövetséget, és a Német Integrációs és Migrációs Ügynökség adatai szerint ez az arány a szociáldemokraták és a Zöldek tekintetében jóval alacsonyabb. Egyedül a török közösség körében népszerűbb az SPD, itt 37 százalék áll szemben az uniópártok 33 százalékos támogatottságával.

Megjegyzendő, hogy a német kormányalakítási és belpolitikai válság egyik alapvető oka a nagykoalíciós-kormányzás súlyosan elhibázott menekült- és migránspolitikájában, és az ennek nyomán született választói elégedetlenségben keresendő. Az elmúlt években Németországra „eresztett” mintegy kétmillió közel-keleti, illetve afrikai menekült (jórészt alapvetően gazdasági célú migráns) befogadása jelentősen megterhelte nemcsak az egyes társadalmi alrendszereket (a szociális ellátástól az oktatáson és egészségügyön át a gazdaság általános, önteremtő rendszeréig), hanem a német választópolgárok mindennapi életét is. Megállapítható, hogy a német szövetségi bűnügyi statisztikák alapján jelentősen megnőtt a külföldiek által elkövetett bűncselekmények aránya is Németországban, és egyes bűncselekményi tényállások esetében erős felülreprezentáltság tapasztalható; tény az is, hogy a munkaerő-piaci beilleszkedés nehézségeihez a kulturális integrálhatóság kihívásai is hozzátársulnak.

Angela Merkel német kancellár a heti kormányülésen a berlini kancellári hivatalban 2018. szeptember 26-án. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)

Az eddigi kutatások fényében egyre világosabbá válik, hogy az európai bevándorláspárti erők nem kis részben saját politikai megfontolásaikból támogatják a migránsok Európába telepítését, és nem pusztán „emberjogi” önzetlenség motiválja az érintett politikusokat a kötelező kvóta kapcsán tett – nem egyszer komoly ellentmondásoktól terhelt és időről időre változtatgatott – nyilatkozataikban.

A Migrációkutató Intézet egy korábbi tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaországban 2012-ben Francois Hollande akkori szocialista jelölt szavazati jogot ígért a bevándorlóknak és amnesztiát az illegális migránsoknak, amellyel végül a franciaországi muszlimok szavazatainak 86 százalékát szerezte meg.

A 2013-as németországi választásokon pedig a török származású választók mintegy kétharmadának voksát söpörte be a hatalomba visszavágyó és ezért fűt-fát ígérő szocdem párt, az SPD (és egyébként a másik bő egyharmad is baloldali pártokra szavazott). Ugyancsak becslések szerint a korai blairi időkben ötből négy Nagy-Britanniában élő muszlim a Munkáspártot támogatta. Nem kérdés, hogy Nyugat-Európa szerte, a migrációpárti baloldal igyekezett profitálni a migránsok választási részvételéből.

Ezzel a trenddel – jelesül, hogy alapvetően a baloldali pártok számolhatnak hagyományosan a bevándorlók szavazataival – volt képes szakítani a német kancellár.

Érdemes azonban ehelyütt más megközelítést alkalmazó kutatásokat is idézni, és talán odafigyelni azokra a véleményekre, amelyek szerint – ha Európában továbbra is rossz irányba haladnak a dolgok – a nyugati társadalmakban fokozatosan egyre nagyobb arányt képviselő muszlimok idővel a saját maguk által létrehozott, és a mi értékrendünktől legtávolabb álló nézeteket képviselő politikai erőkre szavaznak majd. Vagyis nem az SPD-re vagy a Munkáspártra, hanem a legkeményebb iszlám politikai programot képviselő pártokra. Csak egy aggasztó adat: egy tavaly szeptemberben publikált felmérés szerint a franciaországi muszlim fiatalok fele elutasítja a köztársasági értékrendet, ami jelentősen rosszabb arány az idősebb generációkhoz viszonyítva is. Vajon ők szavaznának majd a köztársaságpárti, toleranciát hirdető Szocialista Pártra? Egyáltalán bármely más, polgári-keresztény értéket képviselő európai párt listájára és jelöltjeire?

A bevándorláspártiak totálisan öngyilkos stratégiája hosszú távon egész Európát, az elmúlt évszázadok során felépített, polgári alapokon nyugvó parlamentáris demokráciát és a zsidó-keresztény kultúrkör alapértékeit számolná fel. Az pedig szintén egészen bizonyos: ha a német nagykoalíciós kormány folytatja jelenlegi bevándorláspolitikáját, akkor már nemcsak Németországot magát, hanem az egész Európai Uniót sodorhatja hosszú távon súlyos gazdasági és politikai válságba, és egy ilyen krízis következményei beláthatatlanok lennének mindannyiunk számára a következő évek, sőt évtizedek szempontjából.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az Európa Tanácsnak fogalma sincs a határvédelemről és relativizálja az illegális tömegmozgás veszélyeit

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács ugyan nem uniós szerv, de mint tudjuk, szeretnek kötelékben mozogni az EU intézményeivel, ha nemzeti, konzervatív kormányok megregulázása van terítéken. Legfrissebb jelentésük megbélyegzi a határvédelmi intézkedéseket, bár helyenként kénytelen elismerni a magyar kormányzat és a hatóságok törekvéseit.

Az Európa Tanács (ET) Kínzás és az embertelen, vagy megalázó büntetések, vagy bánásmód megelőzésére alakult Európai Bizottságának legújabb jelentése szerint röszkei és a tompai tranzitzónában, illetve a magyar-szerb határszakaszon a menekültek kockázatnak vannak kitéve, fizikai és lelki bántalmazás érheti őket. A hvgonline által szemlézett dokumentum alapján az ET-jelentés legmegrázóbb része az embertelen bánásmódról és a Szerbiába való visszatoloncolásokról szóló fejezet.

Menekültek a magyar-szerb határ szerb oldalán, a vajdasági Kelebiánál (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Sargentini különjelentés – mi várható az elcsalt szavazás után?

A tartozódó voksok figyelmen kívül hagyása példátlan jogsértés, amely egy demokratikus rendszerben semmissé teszi az adott szavazás eredményét.

„2018. szeptember 12-én az Európai Parlament többsége megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést: a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.”

A hírekben a fenti tartalmú kijelentés volt olvasható, azonban az alábbiakban kifejtett okfejtés szerint a tényleges jogi helyzet ezzel ellentétes.

Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A jelentés elfogadásához több, mint a szavazatok kétharmadára, valamint az összes EP-képviselő abszolút többségének a támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás az EP jogi szolgálatának állásfoglalása szerint nem számított leadott szavazatnak pedig akár a nyelvtani, akár a jogi elemzés elvégzése után kizárólag arra az egyértelmű következtetésre juthatunk, hogy a tartózkodó voksot is leadták az érintett képviselők. 48 személy döntött úgy, hogy él a lehetőséggel és a felkínált három lehetőség közül a tartózkodást választja.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A Sargentini jelentés és a magyar EP képviselők viszonyulása a magyarság érdekeihez

Felvetődik a kérdés, hogy miként értékelhető azoknak a magyar EP-képviselőknek a tevékenysége, akik a Magyarország ellen az Európai Unióról szóló szerződés uniós alapértékek betartásáról rendelkező 7. cikkelyének alkalmazását megszavazzák.

2017. május 17-ei ülésén az Európai Parlament állásfoglalást szavazott meg a magyarországi helyzettel kapcsolatban: a dokumentumot 393 támogató vokssal 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett fogadták el. Az állásfoglalásban ez áll: „A magyar helyzet indokolttá teszi annak az eljárásnak az elindítását, amely Magyarország elleni szankciókat is eredményezhet.” Az igennel szavazók között volt magyar európai parlamenti képviselő, kérdés azonban, hogy a politikai és erkölcsi következményeken túl, lehet-e bármiféle eljárást lefolytatni az érintett politikusokkal szemben?

Kiindulópont, hogy napjaink indulatoktól szinte természetszerűleg átfűtött közéletében időnként szó esik a gyűlöletről és annak sajátos megnyilvánulási formáiról. Például valóban létezik idegengyűlölet, amiként a saját nemzet, közösség iránti ellenszenv is: mindkettőre láttunk eseteket például a magyarellenességben testet öltve. A magyarok ellen irányuló érzület és aktivitások kapcsán érdemes néhány gondolatot szentelni a téma tengerentúli előképének, amely megmutatja, hogy eltérő történelmi korokban mennyire másféleképpen is értelmezhető az ilyen „ellenességek” vizsgálata, néha akár ellenkező hatást kiváltva, mint amit az ügy szertelen prókátorai eredetileg elérni szándékoztak.

Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Idén nyolcvan éve, hogy az Egyesült Államok Képviselőházának egyik nyomozóbizottságát, az Amerika-ellenes Tevékenységek Bizottságát (HUAC) létrehozták a magántulajdonosok, állami alkalmazottak és szervezeteik fasiszta vagy kommunista összeköttetéseinek gyanúját felvető Amerika-hűtlen, felforgató tevékenységek kivizsgálására. 1969-ben a Képviselőház Belbiztonsági Házbizottságra változtatta a testület nevét, majd amikor 1975-ben megszüntették a bizottságot, annak feladatai, természetesen nem „eltörlődve”, átkerültek a Ház igazságügyi bizottságába.

A bizottság antikommunista vizsgálatait gyakran Joseph McCarthyval kötik össze, noha McCarthy szenátorként nem a Ház, hanem a Szenátus állandó vizsgálati albizottságának, illetve az a fölött lévő kormányműveleti bizottságnak volt az elnöke. Őhozzá még annyit, hogy bár sokan csupán egy hazug inkvizítornak állítják be, az ő feltevései alapvetően két hivatalos kormányzati vizsgálat eredményeire támaszkodtak, mely vizsgálatok a biztonsági kockázatot jelentő egyes kormányzati személyek azonosítására irányultak; az elsőt 1946-ban végezte el a külügy 4000 új munkatárs hátterének vizsgálatával – olyanoknál, akiket előtte új, más részlegekre helyeztek át a háborús tengerentúli hadműveletek beszüntetését követően. A 285 azonosított gyanús személyből végül „csak” 79-et távolítottak el.

A másik, szenátusi albizottsági részről támogatott 1947-es vizsgálat összesen 108 vörös múltú embert sorolt ​​fel a külügyi tárca kötelékéből, de George Marshall külügyminiszter a megállapítások ellenére nem tett további lépéseket. Ne feledjük, az ötvenes évek legkeményebb hidegháborús légkörében McCarthy, aki teljes tudatában volt a kormányzati vizsgálatok szükségességének, egy akkor világszerte valóban kiterjedt kommunista kémhálózattal szemben kívánta fölvenni a törvényes harcot – még akkor is, ha végül az Amerika-ellenes tevékenységek vizsgálata túlkapásokat is eredményezett, és nyilvánvalóan a példastatuálás szándéka is ott munkált egyes kormányzati fejekben. Tanulság: amikor „bűnös” struktúrák és személyek után kutatunk a múltban, a korabeli történeti kontextusban való értékelés szükséges, igyekezve elkerülni a bűnértelmezési ambivalenciából eredően esetleg téves következtetéseket.

Manapság Amerikában „nem szégyen” újból fölvetni az Amerika-ellenes tevékenységek kérdését, különös tekintettel a terrorizmus és az iszlamizmus jelentette veszélyre, ami nehezen különválasztható a migráció általános problémájától, mint ahogy azt több terrortámadás szervezőjének példáján is tapasztalhattuk. A republikánus Newt Gingrich, korábbi képviselőházi elnök nemrégiben egy Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló új házbizottság létrehozására szólított fel, egyben fölhívva a Kongresszust az amerikai ISIS-csatlakozók és szimpatizánsok felszámolási tervének elkészítésére. De Trump elnök vagy Orbán Viktor miniszterelnök szorosan kapcsolódó migrációs felismeréseit is idevehetjük, ha a valódi összefüggéseket belátva, nyilatkozataikat és tetteiket ezúttal nem a fake news-ok tálalásában tesszük mérlegre.

Annak különös fényében, hogy például a 2015. végi párizsi terrortámadások több szervezője nálunk is megfordulhatott a migrációs káosz forgatagában, különösen elképesztő magyarellenes tevékenységnek tűnik – tágabb összefüggésekben – mindazon politikusok működése, akik nem pusztán eltagadják a terrorizmus és a migráció közötti összefüggést, hanem egyenesen a déli határvédő kerítés lebontását sürgetik, és migrációügyben Brüsszelből uszítanak Magyarország ellen. Nemhiába, hogy például Niedermüller Péter „megbízható” Soros-szövetségesnek számít az EP-ben, és végső soron az egész Soros-birodalommal együtt egy olyan magyarellenes (de nem kizárólag magyarok ellen zajló) folyamat támogatója, amivel a bűnözés legkülönbözőbb formáit, a nemzetközi terrorizmust, valamint a politikai felforgatást és bizonytalanságot hozzák Európába.

A Stop Soros törvénycsomag vagy a bevándorlási különadó nem jelenkori mccarthyzmus, kópizált kiadásban, hanem sokkal inkább egy lehetséges alternatíva annak érdekében, hogy megóvja Magyarországot az ilyen magyarellenes tevékenységektől és a nemzetállamok legveszélyesebb ellenfeleitől.

Az, hogy a fentiek értelmében megszólal-e esetleg az érintett EP képviselők lelkiismerete a nyilvánvaló csúsztatásokat és torz magyarellenes megnyilvánulásokat tartalmazó Sargentini jelentés elfogadása kapcsán, szeptember 12-én megtudhatjuk.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A Wilkommenskultur alkotmánysértő jellege ma már nem kérdés Németországban sem

Németországban sokan úgy gondolhatják, hogy napjainkban az alkotmányos intézmények, a kormányzat vagy éppen a szövetségi alkotmánybíróság zilálják szét az alaptörvény, a Grundgesetz méltóságát. 70 éves a német alaptörvény – de vajon van-e ok az ünneplésre?

A hetekben éppen hetven esztendeje, hogy a bajor Alpok lábánál fekvő hangulatos Chimsee tó egyik szigetén, a Herreninselen összeült a tizenegy tagú alkotmányozó konvent, és megalkotta a háború utáni Németország (1949-től NSZK) alkotmányát, az Alaptörvényt. E fontos dokumentum, amely a Harmadik Birodalom tizenkét éves működését és egy világháború pusztítását követően, első cikkében az emberi méltóság sérthetetlenségét mondja ki, végül 1949. május 23-án, a Parlamenti Tanács bonni ülésén hozott határozattal lépett életbe.

A német kormány migránsokat befogadó politikája ellen tiltakoznak tüntetők Berlinben 2016. március 12-én (Fotó: MTI/AP/Michael Sohn)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Sorkötelezettség Németországban alkotmányos kérdőjelekkel

Konrad Adenauer híres mondása volt, hogy „nem akarok még egyszer németeket egyenruhában látni”, ehhez képest a CDU főtitkára a kötelező sorkatonaságot szorgalmazza. Korábban Angela Merkel is az ellenzők között volt.

Sokan az Adenauer és Franz Josef Strauss, korábbi bajor miniszterelnök között kialakult mély ellentét egyik okaként utóbbi Németország háború utáni újra felfegyverezésére irányuló törekvéseit szokták megjelölni, amely ilyen vagy olyan módon, de 1955-re beérett. Tárgyév végén létrejött a Bundeswehr, amely hivatásos és szerződéses katonákból áll és jelenleg megközelítőleg 220.000 fő aktív és kb. 350. 000 fő tartalékos katonát tudhat soraiban.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A migráció lassan felemészti a svéd jóléti államot

A mindennapi híradásokban gyakorta hallhatunk-olvashatunk arról, hogy miként is élnek vissza a menedékkérő és letelepedett migránsok az őket fogadó államok jóindulatával. Ennek kapcsán érdemes egy rövid összehasonlító elemzést végezni arról, hogy jelenleg hogyan is fest a helyzet Skandináviában.

Vegyük először a példát: egy átlagos svéd felnőtt 394 eurós szociális segélyt (122 ezer forintot) kaphat havonta, miközben a menekültszállásokon élő menedékkérők teljes étkezést és havi 70 eurós juttatást (valamint gyerekenként 55 eurót) kapnak, míg a magánszállásokon élő menedékkérők (nem bérlésre, hanem alapkiadásaik fedezésére) összesen 225 eurót, vagyis kb. 70 ezer forintot kapnak személyenként. Svédország emellett rengeteg pénzt fordít az érkezők, a rendezett státuszúak integrálására, a svéd iskolai osztályokba, a munkaerőpiacra (kellő munkatapasztalat megszerzésével) történő beilleszkedést elősegítve. Az ilyen programok teljes idejében részt vevők havi 220 ezer forintnak megfelelő svéd koronát is kaphatnak, gyermekek megléte és lakásfenntartás esetén ennél is többet.

Eritreai menedékkérők érkeznek Olaszországból a svédországi Lulea repülőterére (Fotó: MTI/EPA/Robert Nyholm)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A gyermekek alkotmányos védelméről

A szexuális kisebbségek véleménynyilvánításhoz való joga ütközhet a gyermekek jogaival. A magyar Alaptörvény védi a gyermekek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez.

Gyermekjogi szempontból nézve mind az államnak, mind a médiának (az ún. negyedik hatalmi ágnak) felelőssége van abban, hogy a Gyermekek Jogairól szóló New York-i Egyezményben (az ENSZ Gyermekjogi Egyezményben) foglaltaknak megfelelő védelmet tudjon nyújtani.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Miért támadják Izrael nemzetállami törekvéseit?

Orbán Viktor miniszterelnök izraeli látogatásával egy időben a Kneszet elfogadta az ország legújabb alaptörvényét, amely a szuverenisták, a nemzeti identitás fontosságát hangsúlyozók számára komoly fegyverténynek tekinthető.

Izrael nem rendelkezik írott alkotmánnyal, az emberi jogokra, a hatalmi ágakra, valamint a főbb állami szervekre vonatkozó szabályozás az úgynevezett alaptörvényekben (basic law) található meg, amelyek ily módon demokratikus berendezkedés alapjait rendezik.

Ebbe a sorba illeszthető aköznyelvben „nemzetállami törvénynek” nevezett norma, amelyet az izraeli törvényhozás, a Kneszet a magyar miniszterelnök látogatásával egy időben fogadott el. A jogszabály három fontos alapelvet sorol fel, nevezetesen, hogy Izrael földje a zsidó nép történelmi hazája, amelyen Izrael állam létrejött; Izraeli állam a zsidó nép nemzeti lakóhelye, ahol beteljesíti az önrendelkezéshez való természetes kulturális, vallási és történelmi jogát; és hogy Izrael államban a nemzeti önrendelkezési jog gyakorlása egyedülálló a zsidó nép számára.

Szabályozza a törvény Izrael állam szimbólumait, melyek az állam zászlaja, az állam emblémája és Izrael himnusza (HaTikvá, jelentése: „A Remény”).

Külön rész foglalkozik az állam fővárosával, kijelentve, hogy Jeruzsálem a „teljes és egységes” Izrael fővárosa. A nyelvről szóló klauzula a hébert határozza meg az állam hivatalos nyelveként, míg az arab nyelvnek különleges státuszt biztosít, és előírja, hogy az arab nyelv használatát az állami intézményekben törvények határozzák meg, és hogy az arab nyelvnek e törvény hatálybalépése előtt biztosított státusz nem szenved csorbát.

E körben említendő, hogy idén májusban Jeruzsálembe költözött az amerikai nagykövetség, az ünnepi ceremónián EU tagállamai közül Magyarország, Csehország és Ausztria, továbbá Románia képviseltette magát.

A törvényben szintén külön fejezet („Kapcsolat a zsidó néppel”) rendezi például a diaszpórával kapcsolatos vállalásokat, de külön klauzula szól az állam hivatalos (héber) naptáráról – hogy a gregorián naptárat a héber naptárral együtt hivatalos naptárként használják –, valamint külön szakaszok foglalkoznak a függetlenség napjával és az emléknapokkal, valamint a pihenés (és a szombat) napjaival.

Orbán Viktor miniszterelnököt és feleségét, Lévai Anikót Ofir Akunisz tudományos-tecnológiai és űrkutatási miniszter fogadta a tel-avivi Ben Gurion nemzetközi repülőtéren (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Külön szót érdemel a „Zsidó település” című szakasz, amely deklarálja, hogy az állam a zsidó települések fejlődését nemzeti értéknek tekinti, ezért ösztönzi és elősegíti az ilyen települések létrehozását és megszilárdítását.

Törvénykommentárként egyesek meg szokták jegyezni, hogy eredetileg a javaslat azt mondta ki: az állam megengedi az egyes közösségek számára, hogy különálló nemzeti vagy vallási településeket tartsanak fenn. Vagyis a tisztán zsidó (a korábbi változatban: „vallási vagy etnikai alapon egységes”) települések pártolása jelent volna meg a jogszabályban, ehelyett azonban úgy enyhítették a megfogalmazást, hogy abban a zsidó települések mint ösztönzött „nemzeti érték” jelennek meg.

A törvénynek ezt a vitatott pontját – főleg annak eredeti változatát – sokan külföldön és Izraelben is alapjogilag aggályosnak tarják és támadják. A kérdést tágabb összefüggésbe helyezve: a nemzetközi közösség jelenleg úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi jog alapján az izraeli települések létesítése az Izrael által (az 1967-es háborúban) megszállt területeken illegális, miután az 1949-es negyedik genfi egyezmény minden országnak megtiltja, hogy a lakosságot háborúban elfoglalt területekre mozgassa, költöztesse. Így már magát a településlétesítési jogot is sokan megkérdőjelezik, ha az megszállt területen történne – függetlenül az etnikai-vallási összetétel kérdésétől. A kritikákkal szemben fontos ugyanakkor, hogy például az oktatási rendszer napjainkban is többféle irányzatot kínál a polgároknak, azt lényegében különálló arab és zsidó rendszerekké szegregálva, a zsidó szisztémát pedig további különböző vallási irányzatok mentén; e tekintetben ez kompromisszumos állapot, azonban senki sem értelmezheti – tévesen – Izrael államot másként, csakis, mint a zsidó nép nemzetállamát.

Sajtóbeszámolók szerint Benjamin Netanjahu a magyar kormányfővel folytatott tárgyalások során is kiemelte, hogy a radikális iszlám fenyegetése valóságos, és veszélybe sodorhatja Európát, sőt az egész világot. Kijelentette továbbá, hogy Izrael a radikális iszlám elleni küzdelem élharcosaként sok szempontból az EU-t is oltalmazza. Az ország nemzetállami törekvései kapcsán az izraeli államfő, Reuven Rivlin pedig egyértelművé tette, hogy Izraelben zsidó demokráciát építenek, ahol természetes a szabad vallásgyakorlat.

Látogatása során Orbán Viktor kiemelte, hogy hazánkban minden magyar állampolgár számíthat a kormányzat védelmére. Ez utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy a külpolitikai tárca kárpátaljai vagy éppen erdélyi magyarsággal kapcsolatos kemény fellépése pedig azt jelzi, hogy a szórványban élő honfitársaink is számíthatnak az anyaország hatékony segítségére.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Hiba a rendszerben: Németországban munkanélküli segéllyel finanszírozzák a bioterrorizmust

Képes-e megvédeni az új EU-s adatvédelmi szabályozás a terroristákat és hogyan lehet a német szociális ellátást könnyen kijátszani?

A Die Welt beszámolója szerint minden hónapban 100 korábban már kiutasított migráns tér vissza Németországba, miközben idén január 1-je óta 56 ezer 127 bevándorló nyújtott be menekültkérelmet és 14 ezer 731 migráns érkezett illegálisan a legkedveltebb célországba a Bild Zeitung tájékoztatása szerint. Szintén a berlini székhelyű napilap hívta fel nemrégiben arra figyelmet, hogy Sief Allah Hammani, egy tunéziai illetőségű személy terrorcselekményt akart végrehajtani, miközben a Hartz IV megnevezésű munkanélküli segély az egyedüli bevétele neki és családjának.

Németországban a háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló 2002. évi szövetségi törvény tiltja a biológiai vagy vegyi fegyverek kifejlesztését, gyártását, kereskedelmét vagy egyéb módon történő beszerzését, illetve átadását mások részére – tiltva az importot, exportot és a fenti cselekmények megkísérlését is. A joghátrány alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés, súlyosabb esetekben a cselekmény három hónaptól öt évig terjedő börtönnel is büntethető. (Fentiek természetesen nem vonatkoznak az Észak-atlanti Szerződés részes felei között létrejött, a fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-i egyezmény szerinti értelemben vett csapatok beosztott polgári munkavállalói vagy polgári kísérői kémiai fegyverekkel kapcsolatos szolgálati cselekményeire.)

A német szövetségi Büntető Törvénykönyv tiltja terrorista szervezetek megalakítását, s egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés szankcióját irányozza elő. Olyan szervezetek megalakítását rendeli büntetni a jogszabály, melyek célja, tevékenysége gyilkosság, emberölés vagy népirtás, vagy emberiség elleni bűncselekmények elkövetésére irányul.

Az elmúlt hetek fontos híre Németországban, hogy a szövetségi belföldi hírszerző szolgálat (BfV) egyik forrása alapján azt állítják: az iszlamisták bármikor támadást hajthatnak végre halálos ricin méreg felhasználásával. A ricinnek jelenleg nincsen ellenszere, és 1 milligramm elegendő belőle ahhoz, hogy 3-5 napon belül egy felnőtt halálát okozza.

Képünk illusztráció. MTI/EPA/Christian Bruna

Az említett 29 éves tunéziai fiatalembert Kölnben tartóztatták le annak gyanújával, hogy iszlamista motivációjú támadást tervezett, és ehhez „biológiai fegyvert” készít ricin felhasználásával. Ez utóbbi rendkívül mérgező fehérje a ricinus növény magjából – amiből a feltételezett elkövető 1000 darabot rendelt – kinyerhető toxikus anyag. Sajtóhírek szerint a tipp a CIA berkeiből érkezett, amit az is alátámaszthat, hogy az új adatvédelmi szabályok alapján nem hozzáférhető információnak minősülnek pl. az internetes rendelés egyes részletei.

Amennyiben a szövetségi ügyészség vádindítványát a bíróság (büntetőszenátus) befogadja, megnyitják a főeljárást, ilyen esetekben – az eset körülményeitől függően – gyilkossági kísérlettel vagy ilyen kísérletben való bűnrészességgel, valamint a háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvény megsértésével is megvádolhatják az illetőt.

Németországban a terrorizmusellenes szabályozás nem sokat fejlődött az 1970-es évek óta. Azóta, hogy 1972-ben – a Vörös Hadsereg Frakció tevékenységére adott válaszként – a Radikalenerlass-t (rendeleti formában) elfogadták, és így megtiltották a terrorista szervezeteket szolgáló személyek köztisztviselői munkavállalását. Jellemző eset, hogy Sief Allah Hammami a hírek szerint saját segélyből vásárolta a méregfegyver alapanyagát. Az un. Hartz IV a német munkanélküli támogatás megnevezése, amely ötvözi a munkanélküliségi és a szociális segély intézményét. Az elnevezését Peter Hartzról kapta, aki gazdasági szakemberként dolgozta ki a német törvényhozás által 2004-ben elfogadott munkaerő-piaci reformcsomagot.

A példától elvonatkoztatva: a jelenlegi német szabályozás súlyos problémáját jelzi, hogy a különböző szociális juttatásokra jogosult migránsok személyi köre messze túlterjed a menedékkérőkén, és például az elutasított, de ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők, sőt a szövetségi terület elhagyására kötelezettek is jogosultak ilyen jellegű juttatásokra – akár érvényes tartózkodási jogcím nélkül is (!) – a menedékkérők szociális ellátásáról szóló törvény szerint.

A juttatásokat büntetési céllal megvonni nehéz, például abban az esetben lehetséges, ha a migráns személy a kiutasításáról szóló jogerős határozat végrehajtását akadályozza. De mi van, ha az illető már jogosultságot szerzett például munkanélküli segély felvételére, és azt terrorista cselekmény előkészítésére használja fel?

Az iszlám hátterű migráció kockázata és a terrorizmus jelensége közötti összefüggések elismerése is szükséges lenne ahhoz, hogy a német állam már ne hagyományos eszközökkel és felfogásban, és jóval hatékonyabban működjön közre az iszlamista terrorizmus elleni küzdelemben.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Lehet-e népszavazást tartani a drogok liberalizációjáról?

Az EMMI egyértelmű jelzést adott arra, hogy nem támogat semmiféle drogliberalizációs törekvést, a kormányzat a fiatalokra leselkedő egyik legnagyobb veszélynek tartja a kábítószer függőséget. Mindeközben a Magyar Liberális Párt a marihuána fogyasztását legalizálná és erről népszavazást szeretne.

A liberálisok kampánya összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrégiben szerződést bontott a DUE (Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete) Médiahálózattal, miután a „DUE Tallózó – magazin fiataloknak aggyal” egyik számában a kábítószerek liberalizálását népszerűsítő és Juhász Péter bukott politikushoz is köthető Kendermag Egyesület egykori tagja, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programjának korábbi vezetője arra buzdított, hogy már az iskolában meg kell kezdeni a legalizációt.

Marihuánalevelek egy denveri boltban (MTI/EPA/Bob Pearson)