Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az új olasz belügyminiszter politikai credója: El kell fogadjuk a sokféleséget, tovább kell lépni az integrációval – Teljesen megváltoztathatják Olaszországot

Előzetes felmérések szerint az választójogi korhatár lecsökkentése 16 éves korra 1.2 millióval növelheti az olasz választópolgárok számát. Ha pedig az állampolgársági törvény migrációs hátterű kiskorúakra vonatkozó módosítását sikerül keresztülvinni, akkor ez a szám meghaladhatja a kettőmilliót.

2019 őszén egy négyhetes olasz kormányválság tartotta izgalomban az európai közéletet: a fejlemények augusztus 8. (Salvini kormányfőhelyettes bejelentése) és szeptember 5. között zajlottak le. Matteo Salvini, aki a kormány belügyminisztere is volt egyszemélyben, valamint a kormánypárt Liga vezetője, bejelentette távozási szándékát kormányzati posztjáról, és felkérte az olasz köztársasági elnököt, hogy írjon ki időközi parlamenti választásokat. Ezzel sikerült is kiprovokálnia Giuseppe Conte miniszterelnök lemondását, a folyamat pedig végül egy új kabinet megalakulását eredményezte, amelyet ugyancsak a pártpolitikailag függetlennek tekintett Giuseppe Conte, a 2018. június elseje óta hivatalban lévő kormányfő vezet.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az alkotmányos elmozdítási eljárás mennyiben befolyásolja Trump határvédelmi terveit?

A Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére a Demokrata Párt meg tudja-e akadályozni Trump falépítési terveit, úgy hogy a törvényhozás alsóházában többségben lévő demokraták totális támadást indítottak az elnök ellen?

2019. július legvégén az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy Donald Trump elnök kormányzata felhasználhat két és félmilliárd dollár összeget a Pentagon (Védelmi Minisztérium) pénzeszközeiből a déli határon falrész építéséhez. A legfőbb bírói fórum öt igen szavazattal – négy nem szavazat ellenében – hozta meg döntését egy kaliforniai szövetségi bíró határozatát felülírva, amely akadályozni kívánta az elnököt abban, hogy a pénzt a falra költhesse. A Legfelsőbb Bíróság döntése azt jelenti, hogy a pénzt Kalifornia, Arizona és Új-Mexikó szövetségi államok falépítési projektjeire fogják felhasználni.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Benzináremelés, húsadó – kinek kell viselnie az éghajlatváltozás miatti közterheket?

Franciaországban és Németországban is a polgárok ellenállásán bukik meg az a koncepció, hogy az adófizetők által finanszírozzák a globális klímaváltozás elleni küzdelem költségeit.

Augusztus elején arról cikkezett a német a sajtó, hogy húsadó bevezetését javasolják szocdem és zöldpárti parlamenti képviselők. A javaslat arról szól, hogy a jelenleg hét százalékos kedvezményes áfát emeljék az általános, 19 százalékos szintre. A zöldek mezőgazdasági ügyekben illetékes szakértői szerint az élelmiszerek kedvezményes áfáját a hús esetében kell megemelni, s a befolyó összegek egy részéből lehetne finanszírozni az állatvédelmi kiadásokat.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Valóban börtönbe kerülhet-e Boris Johnson?

Az elmúlt időszakban több olyan sajtóhír is megjelent, mely szerint Boris Johnson brit miniszterelnök, ha nem tesz eleget a megállapodás nélküli brexitet tiltó kötelezettségének, akkor szankcionálni fogják, melynek kimenetele akár börtönbüntetés is lehet. De vajon ez reális forgatókönyv, vagy csupán egy üres fenyegetés?

A brit és nemzetközi sajtó egy része nagy elánnal karolta fel a hírt, miszerint Boris Johnson brit miniszterelnök, ha nem tesz eleget a megállapodás nélküli brexitet tiltó kötelezettségének, akkor szankcionálni fogják, melynek kimenetele akár börtönbüntetés is lehet. A jogszabály lényege, melynek be nem tartása esetén szankció kiszabása várható, az alábbiakban foglalható össze: ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Miért támadják Trumpot az un. transzgender-vitában és miről szól valójában a polémia?

Magyarországon is megfigyelhető tendencia, hogy a média és az ún. influenszerek egy jelentős része – az állam és a történelmi egyházak ellenében – gyengíteni igyekszik a hagyományos férfi–női házasság intézményének társadalmi elfogadottságát, és a hagyományos értelemben vett család szerepét a felnövekvő nemzedékek nevelésében.

Az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériumában a múlt év végén egy feljegyzés készült, amelyben a Trump-adminisztráció egy javaslattal megalkotná a szövetségi szintű polgári jogi szabályozásban a nem (angolul sex) jogi fogalmát (ezzel Trumpék megtiltják a gender-megkülönböztetést az oktatási programokban, eliminálva az Obama-kormány által a transzgender embereknek pozitív megkülönböztetéssel nyújtott védelmet). A tárca által javasolt új meghatározás tartalmi alapját a nemi szervek (genitáliák) megléte határozza meg, amelyekkel egy adott személy megszületett – ez derült ki a New York Times birtokába került tervezetből. A cikk kutatókra hivatkozott, akik szerint a nemi identitás az agyból származik, nem pedig a testből.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Frontex–EASO terv: az Unió továbbra is határmenedzsmentről beszél védelem helyett

Brüsszelben változatlanul határnyitásra és nem pedig határvédelemre fordítják az uniós adófizetők pénzét.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2019. július 18-án hivatalosan megerősítette az együttműködésükt a menekültügy, a határellenőrzés és a migrációkezelés területén.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációért, a belügyekért és az állampolgárságért felelős európai uniós biztos és Maria Ohisalo, az EU Tanácsának Finnországának elnökségét képviselő finn belügyminiszter részt vett az aláírási ünnepségen.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Akciózó Amnesty International – Nyomásgyakorlás a független magyar igazságszolgáltatásra?

2019 nyarán az Amnesty International Magyarország esti fényvetítést rendezett Budapesten, hogy így tiltakozzon „a bíróságokra nehezedő egyre nagyobb kormányzati befolyás ellen”. A megmozdulás azonban beilleszthető egy olyan sorozatba is, amelynek célja lehet a magyar bíróságok érzékenyítése.

Ahogy a külföldről finanszírozott civil szervezet részéről fogalmaztak, „a bíróságok a jogállam legfontosabb védvonalai”, és szerintük fennáll a veszélye, hogy a mostani kormányzati hatalom befolyása alá kerülnek, és „akkor esélyünk sem lesz például az állammal szemben érvényt szerezni az igazunknak”.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Magyarország tengeri kereskedelmi politikája, mint nemzetgazdasági érdek

Az olasz sajtó hazánk új külkereskedelmi politikáját méltatja, miközben megjegyzi, hogy Trieszt történeti szimbólum az olasz–magyar közeledésben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén júniusban a V4+ Logisztikai Fórum megnyitó ünnepségén jelentette be, hogy Magyarország az olaszországi Triesztben 32 hektáros területen kikötőt és logisztikai bázist hoz létre.

A korábbi V4-es magyar elnökség éve négy tartalmi pillérre – Európai Visegrád, Regionális Visegrád, Digitális Visegrád és Globális Visegrád – épült sikerrel. Ezek a pillérek azt szimbolizálják, hogy a közép-európai régiót összekötő közlekedési, energetikai és társadalmi kapcsolatok erősítése; a digitalizáció, a tudomány és innováció jelentette kihívások, valamint a „Visegrád brand” építése is fontos a nagyvilágban.

Ehelyütt említendő, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-es Varsóban a tizenkét közép- és kelet-európai ország részvételével megtartott találkozója után a Három Tenger Kezdeményezés keretében tartott csúcstalálkozón vett részt. Az érintett lengyel-horvát kezdeményezés a 12 részt vevő ország (a V4 országai – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – mellett a három balti állam, valamint Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia) üzleti és beruházási érdekeinek összehangolását és képviseletét szolgálja, és az első csúcstalálkozót a horvátországi Dubrovnikban tartották; az akkor aláírt együttműködési nyilatkozat az EU stratégiájával megegyező közös infrastrukturális fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt. Megjegyzendő, hogy a Három Tenger előtti legfontosabb kihívás a gázszállító hálózat kiépítése: így az északnyugat-lengyelországi Swinoujsciében tavaly felépült, a katari cseppfolyós gáz (LNG) mellett az első amerikai cseppfolyós gáz-szállítmányt is a közelmúltban fogadó gázkikötőből induló, a horvátországi Krk szigetén létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó terve.

A fentiekkel párhuzamosan akár szimbolikusnak is tekinthető a külügyi kormányzat trieszti kezdeményezése. A megállapodással új fejezet kezdődött a magyar-olasz kapcsolatokban, és mint arra Szijjártó Péter is rámutatott, Olaszország az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és egyben az ötödik legfontosabb beruházó Magyarországon, 700 olasz vállalat több mint 15 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az olasz nyelvű Trieste All News „Trieszt kikötője és Magyarország – egy stratégiai és közös kereskedelmi érdek” címmel közölt cikket augusztus 11-én. Az írás beszámol róla, hogy Magyarország Triesztet határozta meg a tengerentúlra irányuló export kiindulópontjának legfontosabb termináljaként, ahol új, 32 hektáros kikötői logisztikai bázist kíván létrehozni. A magyar fél célja az, hogy nemzetközi kereskedelme akadályait megszüntesse a tenger felé, amint azt Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter is hangsúlyozta. A cikk idézi is Szijjártót, aki szerint a most tervezett beruházások várhatóan 60 és 100 millió euró közötti összeget tesznek ki, a vasútvonalak jelentős megerősítése mellett.

Triesztet a földrajzi és történelmi tényezők kombinációja a múltban egyedülálló várossá tette, s a térségben élő különféle etnikai csoportok miatt ez nem is tipikus olasz város volt – ezeket a megállapításokat idézi a cikk John George Bartholomew, a neves brit kartográfus, a „térképészet fejedelmének” egyik 1898-as feljegyzéséből. Viktória királynő korában, Triesztben egyáltalán nem volt szokatlan az angol jelenlét, és a britek, olaszok gyakorta találkoztak itt magyar üzletemberekkel és tisztekkel. Bár egy évszázad telt el azóta – írja a lap –, és az első világháború el is húzta egymásról a két nemzetet, az olasz–magyar párbeszéd most Trieszttel a főszerepben folytatódott. A trieszti kikötőben lévő területek megvásárlása magánvállalatokkal kötött szerződések útján történik, vagyis konkrétan nem az adriai-tengeri kikötői hatósággal. A projekt stratégiai jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontjából, hiszen lehetővé teszi majd Magyarország számára, hogy az ország exportja 24 órán belül elérje a tengert.

A több éve tartó sikeres gazdasági fordulat, melynek köszönhetően egyre stabilabban 4 % körüli gazdasági növekedés realizálódik, több tényezőn alapul. Az ipari termelés erősödik, mely különösképpen a járműgyártásnál, és a hozzá kapcsolódó ágazatokban látszik. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bír, hogy a hazai vállalatok exportteljesítményének köszönhetően Magyarország külkereskedelmi mérlege tovább emelkedik, ami a nettó exporton keresztül szintén pozitívan befolyásolja a gazdasági növekedést.

Mindehhez pedig újabb adalék lehet egy magyar tengeri kikötő, egy új kereskedelmi kapu a nemzetközi gazdasági térben. Hiszen nem csupán a számok mutatják: sok évszázad után a mi térségünk jelentheti majd a stabilitást Európában, mi leszünk a stabil kapcsolódási pont, a kulturális és gazdasági híd, a politikai összeköttetés az egymástól akár merőben eltérő civilizációk között.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Kormányválság Olaszországban – mi várható ezután?

Az olasz kormányzati koalíció törés előtt állhat. Matteo Salvini belügyminiszter csütörtökön alkalmatlannak nyilvánította a kormánykoalíciót a további közös munkára, és új választások kiírását szorgalmazza.

A kormányválság kiváltó okának az Olaszország és Franciaország közötti közel 300 kilométeres tervezett vasútvonal körül kialakult vita tekinthető, amely kapcsán az Öt Csillag Mozgalom Salviniék ellen fordult, bár korábban a Lega vezetője jelezte fenntartásait. Ez a nézeteltérés ugyanakkor a koalíciós partnerek közötti konfliktusok sorozatának csúcspontja. Salvini azzal vádolja a koalíciós partnerét, hogy a fontos projekteket blokkolnak - különösen a régiók nagyobb autonómiája kapcsán.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Kell-e módosítani később a magyar alkotmányt az Európai Bíróság döntése nyomán?

A luxemburgi bírói testület a Stop Sorost vizsgálja a bizottság kezdeményezése alapján, kérdéses azonban, hogy hazánk alkotmányos identitását sértő döntés születhet-e és ennek milyen következményei lehetnek.

Bírósági szakaszba lépett a Stop Soros törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelességszegési eljárás. Az Európai Bizottság azzal indokolta lépését, hogy a magyar hatóságok nem adtak kielégítő választ az aggályokra.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Erdélyország valósága, avagy európai minták a területi autonómiára

„Az autonómiát támogatom, pont. Jobb híján, pont.” Orbán Viktor miniszterelnök így fogalmazott 2017-ben Tusványoson.

Autonóm területnek (amelynek részben vagy egészben élvezett státusza a területi autonómia) az adott ország, állam azon területét nevezzük, amely bizonyos fokú autonómiával bír, illetve külső hatalomtól, autoritástól mentes. Jellemző például, hogy földrajzilag távol helyezkedik el az adott országtól, vagy pedig bár nincs messze, de egy nemzeti kisebbség él ott. Az autonóm terület lényege a hatalommegosztás, mely révén a terület kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap az államtól saját ügyeinek irányítására.

A nemzetközi egyezmény szerinti szabályozásra jó példa Olaszország esete, ahol Dél-Tirolt autonóm provinciaként ismerték el 1946-ban. Ez volt az ún. Gruber–De Gasperi megállapodás: ez egy kétoldalú szerződés volt, amelyet az akkori osztrák külügyminiszter, Karl Gruber és az olasz miniszterelnök, Alcide De Gasperi írt alá 1946. szeptember 5-én. A megállapodás Alto Adige (németül Südtirol, vagyis Dél-Tirol) tartomány lakosságának helyzetét szabályozta, az autonómiához és a kulturális identitásuk és szokásaik megőrzéséhez való jog biztosításával. A dokumentumban a német és olasz nyelvet egyaránt hivatalos nyelvként is elismerték. A szabályozás a gyakorlatban azt is lehetővé tette, hogy a dél-tiroliaknak megadták annak jogát, hogy visszatérjenek eredeti (német) kereszt- és családneveik használatához. A német nevek használatát ugyanis a Mussolini-időszak asszimilációs programja miatti kényszer miatt sokan elhagyni kényszerültek.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az ENSZ tervezet egyfajta kommunista újraelosztást szorgalmaz?

A nemzetközi szervezet egészségügyi terve az állampolgároktól venné el mindazokat a vívmányokat, amit aztán térítésmentesen bocsátanák harmadik országbeli bevándorlók rendelkezésére. A javak ilyen típusú felülről vezérelt disztribúciója korábban a kommunista rezsimek sajátja volt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán Genfben 2017. december 12–13. között tartott kulcsfontosságú konferencia (The tenth annual High Commissioner’s Dialogue on Protection Challenges – A Főbiztosok 10. Éves Dialógusa a Védelmi Kihívásokról) megteremtette a menekültekre vonatkozó globális kompakt alapjait. A kétnapos háttérdialóguson a kormányok, a civil társadalom, a magánszektor, a pénzintézetek, egyetemi tudósok és menekültek mintegy 500 kiválasztott képviselőjét hívták össze. A plenáris megbeszélések, tematikus szekciók és témakör szerinti kerekasztalok révén – a hivatalos közlések szerint – annak módjait is megvizsgálták, hogy miként biztosítható a globális menekültkompakt és migrációs kompakt közötti komplementaritás.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A büntetőjog szigorával az élelmiszer-hamisítókkal szemben

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást az agrártárca kezdeményezésére, amely az élelmiszer-biztonságot veszélyeztetőkkel szembeni szigorúbb büntetőjogi fellépést szabályozza.

A tavalyi esztendőben a kettős minőségű európai élelmiszerek okoztak feszültséget az Európai Unióban: e szerint számos nagy nemzetközi cég eltérő összetételben és minőségben forgalmazott azonos márkájú élelmiszertermékeket Nyugat-, illetve Kelet-Közép-Európában. Szlovákiában laboratóriumi tesztek bizonyították, hogy a nemzetközi üzletláncok Szlovákiában, illetve Ausztriában forgalmazott kéttucatnyi azonos termékének minősége Ausztriában magasabb és jobb volt, mint Szlovákiában, ami elsősorban az üdítőkre, a hústermékekre, a teákra vagy a fűszerekre vonatkozik.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Strasbourg Salviniéknek adott igazat – a Sea-Watch 3 hajót súlyos jogi felelősség terheli

Jóllehet szabadlábra helyezte az agrigentói bíróság Carola Raketét, Matteo Salvini olasz belügyminiszter elrendelte a német aktivista kiutasítását, egyben nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Sea-Watch 3 migránshajó kapitányát.

Korábbi értesülések szerint a nyár elején tizenkét hajó indult el Európa felé Líbiából, Tunéziából és Algériából, ami azt eredményezi, hogy jelenleg is több tucat NGO által finanszírozott vízi jármű cirkál immáron a Földközi-tengeren, illegális migránsok után kutatva, hogy azután Ezurópába szállíthassák az érintett bevándorlókat.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Bírák megfenyegetésének közjogi vonatkozásai

A Demokratikus Koalíció elnöke a közelmúltban, az elmúlt három évtized hazai politikatörténetében példátlan módon több alkalommal is az igazságszolgáltatás szereplőit, így bírákat és ügyészeket személyükben fenyegetett meg. Alkotmányos értelemben sem védhető megnyilvánulások egy volt miniszterelnök részéről.

Ahogy arra Szájer József is rámutat a Szabad Magyarország, szabad Európa címet viselő kötetében, a Montesquieu francia gondolkodó nevével fémjelzett liberális hatalmi elmélet lényege, hogy a hatalom nem egységes, hanem egymástól elkülönülő ágakból kell, hogy álljon. A gall jogtudós három hatalmi ágat sorolt fel: a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat. Az elmélet – ahogy arra az európai parlamenti képviselő rámutat – radikális szakítás volt azzal a korabeli feudális vagy inkább abszolutista felfogással, hogy „a törvény én vagyok”. Helytálló gondolatmenet, még akkor is, ha Fábián Adrián egy írásában (Mitől „jó” a jogállam?) helyesen mutat rá, hogy a Montesquieu által leírtak nemigen lelhetők fel a modern államok működésében vegytiszta formában. A társadalmi és tegyük hozzá politikai fejlődés ugyanis valóban számos helyen felülírta a „törvények szellemét.”

Korábban a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság folyamatosan azt igyekezett demonstrálni, hogy a jog határt szab a politikának, amely hozzáállásával hihetővé akarta tenni a jog uralmát. Ebből (is) fakadt az a részben téves meggyőződés, hogy az alapjogi aktivizmus helyeselhető, míg a hatásköri, államszervezeti aktivizmus nem. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor következetesen elzárkózott attól, hogy az előzetes alkotmányossági vizsgálatok révén magára húzza a kormányzati, illetve törvényhozói felelősséget. Elfogadta a hatalmi ágak hagyományos hármas felosztását, de ezt sokkal inkább praktikus, semmint teoretikus megfontolásból tette, egyértelműsítve, hogy nem hajlandó követni az ilyen jellegű divatirányzatokat. Az Ab aztán az 1990-es évek közepén (a baloldali-liberális parlamenti kétharmad idején) olyan elvek mellett kötelezte el magát, amelyek akkor újra az érdeklődés homlokterébe kerültek:

„A hatalmi ágak elválasztásának elve ugyanis nem pusztán annyit jelent, hogy az egyik hatalmi ág nem vonhatja el a másik jogosítványait, hanem azt is jelenti: a demokratikus jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan hatalom nincs, s ennek érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen korlátozzák más hatalmi ágak jogosítványait.” [Ld. erről bővebben: 28/1995.(V.19.) AB határozat, ABH 1995, 138, 142.]

2010 után bekövetkezett a „láthatatlan alkotmány” trónfosztása és a parlamenti szupremácia elvének győzelme. Stumpf István „A parlament és az alkotmánybíróság Magyarországon (Parlamenti szupremácia, bírói aktivizmus, alkotmányos identitás)” című monográfiája szerint az Alaptörvény elfogadása és annak módosításai azt mutatják, hogy a nemzeti-konzervatív kormánytöbbség kihasználta az „alkotmányozási pillanatot”, s számos ponton az alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos kritikákra építve a rendszerváltoztatást követő időszak legnagyobb mértékű átalakítását hajtotta végre a magyar jogrendszer tartalmában és struktúrájában. Megjegyzendő, hogy a 2018-as választásokon kormányzó pártok újra alkotmányozó többséghez jutottak a parlamentben, így sikerült elfogadniuk az Alaptörvény hetedik módosítását, amely belefoglalta a szövegbe az alkotmányos identitás fogalmát (amely a történeti alkotmányban gyökeredzik, és amelynek a védelme minden állami szerv kötelessége).

Alaptörvényünk szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A durva bírálat, pláne a fenyegetés azonban már nem csupán alkotmányos, hanem adott esetben büntetőjogi kategória, amit a közjogi szereplőknek, így a volt kormányfőnek a verbalitás szintjén is tudomásul kell vennie.

Mint ismeretes, 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök nem szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a lemondásra, az államfőtől csupán annyi tellett, hogy morális válságról beszéljen. Gyurcsány erre reagálva azt mondta, hogy egyetért Sólyommal, de a személyét ért bírálatokba részletesebben nem ment bele. Akkor erre nem is volt szüksége, de köztudottan 2010 óta új alkotmányos időszak köszöntött ránk, amelyben a (kommunista) múlt vezető szereplőinek is nagyobb körültekintéssel kell részt venniük a közéleti vitákban.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A Földközi-tengeren virágzik az embercsempészet – az EU még több NGO-t vonna be a folyamatba?

Az EU Alapjogi Ügynöksége szerint alábecsülik a külföldről finanszírozott „civil” hajók szerepét, ők sokkal több jogot biztosítanának számukra.

2018-ban becslések szerint, mintegy 2 299 emberek meghalt, vagy eltűnt a Földközi-tengeren átkelés közben Ez átlagosan több mint hat haláleset naponta. 2017 közepe előtt, a tengeren bajba jutott migránsok jelentős részét olyan NGO-k által működtetett hajók mentették a vízből, amelyek humanitárius megbízatással rendelkeznek a halálos kimenetelű balesetek visszaszorítása és a megmentett migránsok biztonságba helyezése érdekében – állítja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége. Egyes tagállamok hatóságai azonban szerintük 2018 óta ezekre a szervezetekre ellenségként tekintenek és azzal, hogy lefoglaltak mentőhajókat, letartóztatták a személyzet tagjait, és jogi eljárásokat kezdeményeztek ellenük elfogadhatatlan helyzetet teremtettek.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Gondolatok az Európai Ügyészséggel kapcsolatos aláírásgyűjtés jogi aggályairól

Az egyik független ellenzéki képviselő által kezdeményezett, az Európai Ügyészséggel kapcsolatos aláírásgyűjtő akció kapcsán felmerült a gyanúja személyes adatokkal történő visszaélésnek, ezért célszerű a folyamat jogi hátterének az áttekintése.

Kiindulópont, hogy bármilyen civil, vagy politikai aláírásgyűjtésre irányuló kezdeményezés esetén a vonatkozó íveken szereplő információk, így az érintettel kapcsolatba hozható adat, különösen az aláíró neve személyes adatnak minősül. Fontos továbbá, hogy harmadik személynek, szervezeteknek ezek az adatok nem adhatók ki az adat tulajdonosának kifejezett hozzájárulása nélkül. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szól a személyes adatok védelméről, és e norma szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy törvény, illetve annak felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet elrendeli. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Milyen betegségre gyógymód az Alaptörvény? – Gondolatok a miniszterelnök megfenyegetésének jogi hátteréről

Egy megközelítés szerint az Egyesült Államokban statisztikailag a legveszélyesebb hivatás az elnöké. A végrehajtó hatalom feje nem csupán szervezett szélsőséges csoportok, magányos örültek, hanem verbális értelemben az ellenzék és újabban egyre módszeresebben a média céltáblájaként is szolgál.

Mielőtt a konkrét fenyegetések jogi megítélésére rátérnénk, merengjük el korunk egyik legitim kérdésén, jelesül azon, hogy helyes gyakorlat-e személyek – különösen közéleti szereplők – becsületének, emberi mivoltának korlátlan sárba tiprását a véleménynyilvánítás és szólásszabadság kontextusában értelmezni, ezáltal feltétel nélkül eltűrni?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint nem, az öncélú mocskolódás gátját képezi a szabad beszédnek, de ez fájóan kevés a probléma komplexitására tekintettel.

Az emberi méltóság és a szólásszabadság gyakorta fogalmi ellentétpárként szerepel közbeszédünkben. Az Alaptörvényünk szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság, amely sérthetetlen és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Hiába dolgoznak, már így sem kellenek a bevándorlók Ausztráliának?

Ausztrália arra szolgáltat példát, hogy a tömeges migráció és a mindenki által tudott, ismert tapasztalatok igenis megalapozhatják az idegenek térhódítása miatti általános félelmet, amely hosszú távon ugyanolyan migrációellenes politikai doktrínát alapozhat meg, mint ami számos európai országban is jól megfigyelhető.

2018 nyarán, az ország statisztikai hivatalának adatai szerint, Ausztrália népessége átlépte a 25 millió fős lélekhatárt. Ebből az elmúlt tíz év népességnövekedésének 62 százaléka a bevándorlás eredménye. Már az 1970-es évek végétől jelentősen nőtt az ázsiai és más nem európai országokból beáramló migráció, így Ausztrália mára multikulturális országgá vált.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A külhoni magyarok levélben szavazásával kapcsolatos ellenzéki kritikák alaptalanok

Korábban több ellenzéki párt is próbálkozott, jelenleg a Demokratikus Koalíció kifogásolja a külhoni voksolás végeredményét, amellyel egyúttal a határon túli magyarok szavazati jogát is támadják.

Magyarország Alaptörvénye az egységes magyar nemzet összetartozásáról, valamint arról is rendelkezik, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért. A „felelősséget visel” kifejezéssel az alkotmányozó hatalom – a korábbi „felelősséget érez” szófordulat helyett – azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy az anyaország részéről nem passzív együttérzésre, hanem aktív cselekvésre van szükség. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint pedig a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei, illetve a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Családegyesítés igen, családtámogatás nem? – Gondolatok az EU demográfiai programjáról

Uniós Alapszerződés mondja ki, hogy az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban.

Ennek céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan. A beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is – fogalmaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Deep State: új típusú alkotmányos kihívás a demokratikus államberendezkedéssel szemben?

Már John F. Kennedy is harcolt ellene, Donald Trump pedig minden eddiginél keményebb küzdelmet folytat az úgynevezett háttérhatalommal szemben. A korábbi tapasztalatok alapján tudhatjuk, hogy a végrehajtó hatalom és a „mély állam” konfrontációja, illetve annak politikai és gazdasági hatásai globális mércével mérhetőek.

Ahhoz, hogy közelebbről megismerkedjünk az un. Deep State fogalmával, nem csupán leleplezőnek tűnő írások, összeesküvés-elméletek, és rejtélyes események forgatagán kell átverekedünk magunkat. Hiszen vitát felül áll, hogy a legutóbbi amerikai elnökválasztás, a Robert Mueller különleges ügyész által lefolytatott eredménytelen Trump elleni hadjárat, az NGO-k egyre aktívabb közéleti szerepvállalása és növekvő befolyásuk is indokolják, hogy érdemben foglalkozzunk azzal a jelenséggel, amit úgy is hívtatunk, hogy párhuzamos állam az államban.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Keresztezik a Frontex érdekei Salvini terveit? – fókuszban az olasz nemzetbiztonsági érdek primátusa

Miután az EU határvédelmi ügynöksége nem képes az illegális bevándorlók Európába történő bejutásával kapcsolatban hatékonyan fellépni, a nemzetállami vezetők feladatává vált annak megfékezése.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a brüsszeli tervek ellentétesek a nemzetállami célokkal és az európai polgárok akaratával. Ráadásul, ha például Olaszország Matteo Salvini belügyminiszter fellépése nyomán eredményesen is tudna migrációs politikáját tekintve szigorítani (jelenleg Salviniék állnak nyerésre), ez még nem jelentené a migrációs nyomás megszűnését, legfeljebb a migráció irányát változtatná meg.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Elfogyott az elnök türelme - Donald Trump perrel fenyegeti a baloldali liberálisokat

Hazánk szempontjából is rendkívül tanulságos közéleti-jogi vita kezd kibontakozni a tengerentúlon, hiszen az amerikai történések a Magyarországgal kapcsolatban megszokott nyugati bírálatok tükrében kaphatnak különös fénytörést.

Az érintett ügyben arról van szó, hogy bár térségünket és Magyarországot előszeretettel támadják – általában teljesen alaptalan módon – például a balliberális demokrata pártiak és nyugat-európai társaik, s gyakran felróják a jogállam (angolszász megfogalmazással joguralom), illetve az alkotmányos intézmények és hatáskörük tiszteletének hiányát, addig ők magukra nézve ezt az elvet már kevéssé tekintik mérvadónak.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Több ponton is sérheti az Emberi jogok európai egyezményét a Facebook közösségi normarendszere és szabályozási gyakorlata

A közösségi médiumok sokszor egyoldalú politikai cenzúrája alapvetően sérti a felhasználók alkotmányos jogait.

A világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook februárban ünnepelte 15. születésnapját. Az ismeretségi network különösen 2015 óta nagy hangsúlyt fektet például a gyűlöletbeszéd vagy az úgynevezett álhírek (fake news) elleni küzdelemre, a most is érvényben lévő közösségi standardjait pedig számos kritika érte az elmúlt években. A Facebook közösségi alapelvei ma egy olyan sajátos normarendszert alkotnak, amely immár globális szinten szorítja abszurd korlátok közé a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Jogállam agitprop-védelem alatt: Timmermans biztos meg a szelektív érzékenység

Frans Timmermans, az Európai Bizottság bel- és igazságügyért felelős biztosa és a testület első alelnöke, az elmúlt napokban a román jogállam állapotai miatt fejezte ki aggodalmát – igaz persze, hogy nem az ott élő nemzeti kisebbségek helyzete, hanem kizárólag az európai főügyész-jelölttel kapcsolatos visszhangok váltották ki a biztos ellenérzéseit.

A jogállam miatti aggódás címén lényegében nem mást tett, mint hogy beszállt kicsit a romániai EP-választási kampányba, ha már a március közepén rendezett szenátusi és tartományi holland választáson migránsbarát pártja csúfos vereséget szenvedett az alig 8,5%-os eredményével, a legfrissebb EP-választási előrejelzések szerint májusban ennél is gyengébb szereplés elé nézve.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Izrael választási rendszere és a politikai erőtér

Kijelenthető, hogy az elmúlt években jelentős mértékben javultak a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai, ami különösen azért fontos, mert a térségben hazánkban él a legnagyobb zsidó közösség, békében, védve a Nyugat-Európában terjedőben lévő antiszemita erőszaktól.

A 120 tagú izraeli parlament, az egykamarás Knesszet neve és létszáma az i. e. 5. században működött Knesszet Hagedolah (Nagytanács) testületéből származik, amely Ezra héber pap-történetíró és Nehemiás királyi főember, egykori júdai helytartó által Jeruzsálemben összehívott zsidó tanács volt. A Knesszet képviselői pártlistáról nyerik mandátumukat, s a pártok kormányfőjelöltjének személye többnyire megegyezik a pártelnökével. A legfeljebb 120 névből álló pártlisták zártak, vagyis a szavazópolgárok nem állíthatnak fel preferencia-sorrendet. Az izraeli pártok kimagasló jelöltjeiket úgy hozzák helyzetbe a mandátumszerzésük érdekében, hogy ezen politikusok nevét a listás, zárt névsor elejére teszik.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Visszavonható-e a menekültstátusz egy terroristától az Európai Unióban?

A Budapesten elfogott húsz ember kivégzésével megvádolt Hasszán F. őrizetbe vétele előtt legalább háromszor járt Belgiumban, miközben szír férfi a Görögországban kiállított menekült úti okmány felhasználásával érkezett hazánkba, ahol hamis okmányokkal próbált bejutni az ország területére.

Mint ismeretes az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokú döntésében egy terrorista gyanús bevándorló kapcsán azt állapította meg, hogy az illetékes svéd kormány nem oszlatta el a felperes marokkói állampolgár kételyeit a hazájába történő visszatérésével kapcsolatban. A strasbourgi testület szerint az a körülmény, hogy a svéd bevándorlási hatóságok láthatóan nem szereztek meg minden szükséges releváns információt a döntéshozatalhoz, növeli az aggodalmakat a belföldi eljárások ilyen szigora és megbízhatósága tekintetében. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Összeomló Schengen: a migrációs válság árthat az egységes piacnak, értelmét veszítheti az euró

Az ENSZ migrációs csomagjának lopakodó jogalkotás keretében az EU joganyagába történő átültetése a belső migráció hatásai nyomán felszámolhatják a határok nélküli Európát.

Nicolas Sarkozy, Franciaország 2007 és 2012 között regnáló köztársasági elnöke már régóta szorgalmazza a Schengen II megállapodást. Ez tulajdonképpen egy egységes csomag elfogadását jelentené az övezetben részt vevő országok számára. Egy újabb ilyen övezethez csak azok az országok csatlakozhatnának, amelyek azonos bevándorlási politikát fogadnak el. (Sarkozy 2014 tavaszán, amikor felvetette ötletét, egyúttal az uniós bevándorláspolitika teljes kudarcáról is beszélt, és világossá tette: Európa nem azt jelenti, hogy „szociális és bevándorlási dömpinget” szervezzenek.)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A lengyel-magyar barátság össztűz alatt – kinek az érdeke gyengíteni a régió vezető országait?

A Politico című amerikai hírportál európai kiadásában 2018. április 5-én elemzés jelent meg Az új kommunisták címmel – a magyar és lengyel kormányzatok működését bíráló írást Bayer Lili jegyzi. Bayer egyszerre kommunistázza és nacionalistázza Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Jarosław Kaczyński korábbi lengyel kormányfőt, a jelenleg kormánypárti szerepet betöltő konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnökét.

A szerző élesen kritizálja Orbánék migrációs politikáját, és a családpolitika kapcsán is megjegyzi, hogy azzal az alsó középosztályt, de nem a legszegényebb rétegeket segítik. Keménykezűség, atyáskodás, külső ellenségek elleni harc, osztályalapú beszédmód – ilyen jelzőkkel illeti a cikk a kommunistának titulált vezetőket. A lengyel kormánypárt szavazóit lényegében mucsai rétegnek beállítva, megjegyzi azt is, hogy a PiS szavazóinak fele falvakban él, és csak mindössze 6 százalékuk kerül ki a félmilliónál nagyobb népességű lengyel nagyvárosok választópolgáraiból. (Ez az elemzői személet itthon is ismerős; például Vajda Mihály SZDSZ-közeli filozófus az 1990-es választás estéjén úgy summázott, hogy a polgárosult Nyugat-Magyarország SZDSZ-es, s a Tiszántúlon aratott a mucsa.) A cikk ugyanakkor szót ejt a 2010 óta Magyarországon bekövetkezett gazdasági fellendülésről is. A kommunistának beállított kormányerők kapcsán megjegyzi, hogy azok Donald Trump amerikai elnök szlogenjeit is követve táplálnak ártalmas nacionalista érzületet („Tegyük Lengyelországot újra naggyá”, „Nekünk Magyarország az első”). A PiS idén helyhatósági választásokon tesztelheti népszerűségét – írja a cikk.

A fentiek egyfajta előzményének is tekinthető, hogy a konzervatív vezetésű Lengyelország fontos, bár konfrontatív lépést tett 2017 októberében: Andrzej Duda lengyel államfő új civil törvényt írt alá, amelynek értelmében minden nem kormányzati szervezetet (angol kifejezéssel NGO-t) központilag finanszíroznak majd, mégpedig a Nemzeti Szabadság Intézeten és a Civil Társadalom Fejlesztéséért Nemzeti Központon keresztül. Az új szabályozás szerint felálló rendszerben a miniszterelnök, Beata Szydlo jogkörébe tartozik majd az intézetigazgató-kinevezés – egy olyan felelős pozícióba, amelynek gazdája gyakorlatilag valamennyi lengyelországi NGO finanszírozásának ellenőrzése tekintetében hatalmat gyakorol majd, beleértve az EU különböző NGO-k részére szánt támogatásait is. A szervezetek központilag történő (ha úgy tetszik: nemzeti szintű és nemzeti érdekű), ellenőrzött finanszírozása egyben azt is jelenti, hogy az érintett szervezeteket megfelelően nyilvántartják majd.

Címkék:

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Mennyire nyilvánosak az USA elnökének és családjának utazásai?

Világszerte az államok első számú vezetői védett személynek minősülnek és ez abban is megnyilvánul, hogy a biztonságukat veszélyeztető információk főszabályként nem ismerhetőek meg.

Magyarország, mint fiatal demokrácia ebből a szempontból is különleges, hiszen a végrehajtó hatalom vezetőjének, miniszterelnöknek utazásairól folyamatosan információt kérnek ellenzéki politikusok és e körben vizsgálódnak balliberális újságírók.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Bírósági úton is fellépnek a Trump-fal megtorpedózása érdekében

A Hillary Clinton 2016-as elnöki kampányának tagjai által alapított és egy – az aktív szerepű milliárdos Soros György által finanszírozott – „szociális jóléti szervezettel is kapcsolatban álló szervezet, a Demand Justice pénzt szerzett a jogi küzdelemhez. A bíróságon a Trump elnök által javasolt, szerintük „rasszista, szükségtelen fal” ellen vennék fel a harcot.

A Demand Justice (magyarul: Követelj igazságot!) azt állítja: „Ez a törvénytelen elnök mára humanitárius válságot idézett elő országunk déli határa mentén, menedékkérőket a célkeresztbe állítva; már két gyermek halt meg amerikai határjárőrök őrizetében.”

Ahogyan arról a Breitbart hírportál is beszámolt, az említett szervezet elmulasztja megemlíteni, hogy éppen a Trump javasolt akadály próbálja azoknak az illegális idegeneknek – közöttük gyermekeknek – a „humanitárius válságát” megfékezni, akik megkísérlik a veszélyes átjutást a porózus amerikai–mexikói határon.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Migrációs trendek: a terrorizmus szempontjából továbbra is jelentős kihívás a Balkán

Az ENSZ „Menekült- és migrációs válság Európában” című riportjának 2018. december 31-én publikált adatai szerint a Földközi-tengeri térségen keresztül 142 ezren érkeztek Európába 2018-ban – az érkezők száma itt a Görögországon, Bulgárián, Olaszországon és Spanyolországon át a földrészre jutó migránsokra vonatkozik. Ez azért is fontos, mert az elmúlt 1-2 évben a Nyugat-Balkánon keresztül nyílt új migrációs útvonal az Európai Unió felől.

A német nyelvű médiában ezt az útvonalat mecset-útnak is nevezik, amely Görögországból Albánián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán át vezet (az út onnan kapta a nevét, hogy ezekben a nyugat-balkáni országokban jellemzően mecsetekben nyújtanak segítséget a többségében muszlim vallású migránsoknak).

Más adatok szerint 2018-ban egyedül Bosznia Bosznia-Hercegovina tízezres nagyságrendben regisztrált illegális határátlépést, míg Albániában a rendőrség által megállított migránsok száma tavaly évközepi adatok szerint a 2017. évi érték 15-szörösére nőtt (2017 első öt hónapjában 162 ilyen eset volt, míg 2018 azonos időszakában már 2311).


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Gondolatok a sajtó és a bíróságok kapcsolatáról

Alapvetően a sajtó feladata az igazságszolgáltatás működése szempontjából a közvélemény sokoldalú tájékoztatása, amibe az érthetőség kedvéért akár leegyszerűsítések, általánosítások is beleférnek, ugyanez már nem érvényes a szakmai, tudományos igényű elemzésekre. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ha a bírók döntéseit politikailag nézik, akkor politikai végtermék születik. Ehhez képest egyes – elsősorban balliberálisnak tudott – médiumok gyakorlata az volt az elmúlt években, hogy nagyrészt változtatás és szinte egyetlen kritikai hang nélkül átvette másodrangú jogszociológusok sokszor szakmaiatlan véleményét, tényként idézve még a legvadabb állításokat is.

Ehelyütt okkal idézhetnék Winston Churchill bonmot-ját: „Nem neheztelek a bírálatért még akkor sem, ha a hangsúly kedvéért pillanatnyilag eltér a valóságtól.”

Mostanában egyes bírósági vezetők személye talán nem véletlenül kerül újra és újra nem csupán az érdeklődés „kereszttűzébe”. A vájt fülűek megszokhatták, hogy a bíróságot sok éve belülről és kívülről is próbálják „megdolgozni”, előbbire volt és jelenlegi közszereplő (büntető)bírák utóbbira példának okáért az említett túlmozgásos jogszociológusok szolgálnak például. És bizony ehhez bizonyos balliberális sajtótermékek lelkesen asszisztáltak, asszisztálnak.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

1945 után: A Nyílt társadalom és az NGO-k – fókuszban az álcivil szervezetek

A NGO-k bár névleg nem kormányzati szervezetek, gyakran mégis kormányok által finanszírozott nonprofit (időnként nemzetközi) szervezetek, amelyek a humanitárius, az oktatási, egészségügyi, szociális, emberi jogi, környezetvédelmi és más területeken befolyásolják a változásokat.

Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság, valamint az Open Society Institute (Nyílt Társadalom Intézet) elnöke az ENSZ-közgyűlés 71. ülésszakának mentén a privátszektor vezetői számára tartott kerekasztal-beszélgetésen is részt vett a világszervezet New York-i székházában, 2016. szeptember 20-án (Fotó: MTI/EPA pool/Peter Foley)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A Korán jogán? – A saría jogrend az Egyesült Államokban

A saría az iszlám jog és törvénykezés megnevezése. Az arab kifejezés szó szerint „vízhez vezető ösvényt” jelent (az iszlám teológia értelmezésében utat a vízhez, ahol az emberek ihatnak és táplálékot lelhetnek).

Hasznos, ha az iszlám saríára kevésbé úgy gondolunk, mint mondjuk az európai és észak-amerikai államok büntetőjogára; utóbbiak ugyanis a jogszerűen helyes viselkedési normák betartatását célozzák, s az ezen alapvető szabályokat megszegőket, vagyis a bűnelkövetőket szankcionálják. Az amerikai büntetőjog alapvető célja, hogy elrettentsen a bűnök elkövetésétől, míg a saría inkább egyfajta szellemi útmutató, iránytű ahhoz, hogy az iszlám hívei saját istenüknek (Allahnak) tetsző életet éljenek. A saría egy komplex szellemi rendszer, amely jellegéből következően a hívők egész életét átfogja és befolyásolja.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A romlottság a bűn karjára támaszkodva, avagy Merkel és Macron külön-megállapodásának hátteréről

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő 2019. január 22-én aláírta az új német–francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben.

Az esemény szimbolikus aktusa pontosan az 1963-as kétoldalú barátsági szerződés 56. évfordulóján történt, amely az Élysée-szerződés megnevezést kapta és Charles de Gaulle és Konrad Adenauer látta el kézjegyével. Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle), a német és francia határ mentén fekvő település szimbolikus helyszín - a középkorban a Frank Birodalom székvárosa, neves koronázóváros. A történetírások szerint itt fogant meg az európai egység gondolata.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Jogsértő volt-e az EP-képviselő eljárása az Echo TV riporterével szemben?

Hangfelvétel nyilvános felhasználása még közszereplő esetében is visszaélésszerű joggyakorlást valósíthat meg.

Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő, korábbi országgyűlési képviselő saját készítésű videófelvételen rögzítette, ahogy egy telefonbeszélgetésben, bírálja az Echo TV egyik műsorkészítő riporterét. A hétperces felvételen emiatt védekezésre kényszerülő műsorvezetőről készített felvételt a szocialista politikus – az érintett hozzájárulása nélkül – nyilvánosságra hozta, ezzel pedig törvénysértő, a magyar polgári jog normatív szabályozásával ellentétben álló cselekményt valósított meg.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Miért veszélyes támadás a szuverenitás ellen a Soros-Alinsky módszer alkalmazása?

A hazai ellenzéki média és az országgyűlési képviselők olyan módszereket alkalmaznak, amelyek súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

A Washington Examiner amerikai konzervatív online magazin 2018 novemberében rendezte meg első éves politikai csúcsrendezvényét a Georgia állambeli Sea Islanden. A találkozón többek között felidézték Hillary Clinton demokrata párti korábbi külügyminiszter (és 2016-os elnökjelölt) főiskolai tevékenységét az 1960-es évek végén. Hillary Clinton ifjú joghallgatóként a közösségi szervező, aktivista ideológus Saul Alinsky filozófiája iránt tanúsított különös érdeklődést, s a radikális aktivisták irányvonalát maga is támogatta az 1960-es években. Clinton főiskolai szakdolgozatát is Alinsky filozófiájáról írta.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Migránskártyák: Tényleg küzd-e a pénzmosás és a terrorfinanszírozás ellen az EU?

Miközben az EP LIBE Bizottsága látványosan küzd a banki csalások ellen az Európai Bizottság gyanús körülmények között támogatja migránskártyák kibocsátását.

Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) 2019. január 10-én szavazott a nem készpénzes fizetési eszközökkel kapcsolatos csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló – intézményközi tárgyalások eredményeként létrejött – ideiglenes megállapodásról. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy 2018 novemberében a magyar kormány hiába várt érdemi választ a LIBE-től az úgynevezett migránskártyák ügyében, pedig a szóban forgó kártyákon lévő pénzösszegeket akár az embercsempészek kifizetésére vagy a terrorizmus finanszírozására is fordíthatják.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az Európai Parlamentben újra téma a marihuána legalizálása

Az orvosi kannabisz törvényesítésének lobbija mögött ma már dollár/euro milliárdok állnak, és Brüsszel egyre kevésbé képes a folyamatot kontrollálni.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának (ENVI) egyes tagjai mostanában egy az orvosi marihuánával kapcsolatos javaslaton is dolgoznak, amely a szerre vonatkozó jogszabályokat harmonizálná az Európai Unión belül. Az EP képviselők kiegészítései után, a szöveget be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz, amelyet jóvá kell hagyni, hogy a Parlament és a Miniszteri Tanács által megvitatható és kiegészíthető, vagy közvetlenül elfogadható legyen. Amennyiben az állásfoglalás a hosszú folyamat végén elfogadásra kerül és uniós jogi normává válik, az arra szorítaná rá a tagállamokat, hogy elfogadják a szabályozást.

A tagállamok kényszerítése azonban erősen vitatható egy olyan kábítószer, pszichedelikum kapcsán, amely fogyasztásának hosszú távú hatásai még nem pontosan tisztázottak, sőt számos kutatás a fogyasztás negatív kockázati tényezőire mutat rá.

A világszerte használt pszichoaktív szer lobbija mögött ma már dollármilliárdok állnak, s a népszerűségét tekintve ötödik helyen áll a dohány, a koffein, az alkohol és a bételpálma után. A küzdelem kitartó: például 2010-ben Soros György amerikai üzletember egymillió dollárt adományozott annak a szervezetnek, amely a marihuána legalizálásáért kampányolt Kaliforniában. A fű legalizálásáról 2010 őszén tartott népszavazást még elbukták, de a 2016-os referendumon már 57%-os többséggel győztek a kannabisz kaliforniai hívei. 2012 decemberében Washington állam – első USA-tagállamként – törvénybe iktatta a marihuána használatát saját jogában, miután a helyi népi kezdeményezésre megtartott népszavazáson 56% voksolt a legalizálásra. (A szer használata szövetségi szinten továbbra is törvényellenesnek minősül a szövetségi törvények szerint). Colorado államban ugyancsak 2012 őszén, népi kezdeményezésre népszavazást tartottak, amelyen 55%-os többség szavazott a legális kannabisz mellett.

Soros a kannabiszküzdelemben használja az Európai Unió intézményeit is, így például egy – a DC Leaks által az Open Society Foundations belső adatbázisából 2016 augusztusában kiszivárogtatott – „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből összesen 226-ot sorol fel a Soros-birodalom megbízható embereként. A milliárdos minden évben részt vesz uniós fórumokon és tanácskozásokon, kvázi szabad bejárása van a brüsszeli Európai Bizottság elnökéhez és biztosaihoz is. Nem mellékesen, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának elnöke, a román Adina Vălean is rajta van a megbízhatósági „Soros-listán”, és a milliárdos üzletember befolyása folyamatosan ott erezhető a testület munkájában.

Érdemes megemlítenünk néhány vonatkozó orvosi kutatást. Rebecca Kuepper kutatópszichológus és munkatársainak 2010 előtt elvégzett, tíz éves utánkövetéses vizsgálata például olyan 14-24 éves személyeket vizsgált, akik addigi életük során még nem voltak pszichotikus állapotban, és a marihuánahasználatot mint az eseti pszichotikus tünetek megjelenése tekintetében kockázatos tényezőt vizsgálta a kutatás. A vizsgálat eredményei alapján Kuepper azt is lehetségesnek tartja, hogy a marihuána használata elméletileg növelheti a tartósan fennálló pszichotikus tünetekkel járó pszichotikus zavar kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a kapudrog-teóriát sem sikerült eddig teljesen cáfolni, vagyis a marihuánahasználat növelheti annak valószínűségét, hogy használója később kipróbálja a „keményebb” drogokat is. Inkább ezt látszik erősíteni a fiatalkorúak marihuánahasználatával kapcsolatos prevenciók gyakorlata is: a fiatal marihuánahasználókat ugyanis mindig úgy kell tekinteni a megelőző kampányok esetében, mint akik a kábítószer által veszélyeztetett kockázati csoportba tartoznak.

Ha indirekt módon is, de a kapudrog-elméletet erősíti az, hogy az Egyesült Királyságban és Új-Zélandon 2015-től 2017-ig elvégzett kiterjedt longitudinális vizsgálatok világos összefüggést mutattak a marihuánahasználat és a későbbi droghasználat során jelentkező rendellenességek megnövekedett valószínűsége között. Az egyik ilyen vizsgálat – amelyet bristoli kutatók végeztek – azt is kimutatta, hogy a 13-18 éves brit serdülők egyötöde alkalmanként vagy rendszeresen használta már a kannabiszt, s ezek a fiatalok nagyobb valószínűséggel haladtak előre korai felnőttkorban a káros kábítószerhasználattal kapcsolatos viselkedések felé.

A marihuána legalizálása súlyos egészségügyi kockázatokat hordoz közép- és hosszú távon az egyes társadalmakban. A Georgia állambeli, atlantai Emory Egyetem kutatóinak egyik tanulmánya nemrégiben megállapította, hogy azokban az államokban, ahol legalizálták az orvosi marihuána használatát, és növekedett az általános marihuánahasználat is, ott a 21 éves és idősebb felnőttek körében emelkedett a túlzott alkoholfogyasztás is. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás növekedése azért aggasztó, mert ugyan maga a marihuána is hordoz közvetlen egészségügyi és társadalmi kockázatot, az alkohol számos további közegészségügyi, biztonsági problémát, például májkárosodást, halálos autóbalesetet vagy éppen olyan erőszakos magatartásokat okoz, amelyek a bűnözést ösztönzik, és destabilizálják a társadalmat. Egy 2018 októberében nyilvánosságra került tanulmány az amerikai Insurance Institute for Highway Safetytől, világosan kimutatta, hogy három, a marihuánát legalizált szövetségi államban (Colorado, Washington és Oregon) 5,2%-kal több a közlekedési baleset, mint a velük szomszédos USA-államokban.

A marihuána, vagyis „fű” rendszeres használata pszichés és mentális zavarokhoz vezethet, és sokakban dinamikusan aktiválhatja az esetleg már meglévő látens hajlamot a pszichés betegségekre. A szer tömeges használata olyan rizikókat is hordozhat magában, amiket a mai kutatások alapján még látunk, vagy nem tudjuk pontosan kimutatni ezek megjelenését. Kétségtelen: az erős gazdasági és politikai háttérlobbi szeretné gyorsítani a kannabiszhasználatot pozitívan alátámasztó kutatásokat, amiként az Európai Parlament szakbizottságában is van erre irányuló szándék, hiszen az üzletileg remekül hasznosítható szárított, megtermékenyítetlen kerdervirágzat remélt jövőbeli tömeges biznisze szinte kimeríthetetlennek tűnik.

A hazai jogszabályi környezet tiltja a kannabisz terjesztését, a szer kikapcsolódási célú használatát, továbbá engedély nélküli gyógyászati célú használatát is. A 2013-tól hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) szigorította a kábítószerekkel (így a marihuánával) kapcsolatos büntetési tételeket: a szer csekély mennyiségű fogyasztása – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a 178. § (6) bekezdése szerint. Ezt csak ún. eltereléssel lehet elkerülni: vagyis a drogfogyasztó egy hat hónapos kezelésen való részvételt vállal, s ha ezt egy éven belül igazolni tudja, megszüntetik ellene az eljárást. 2016-ban az elterelésen résztvevők mintegy hetven százaléka marihuánahasználat nyomán kapott kezelést.

A Brüsszelt egyre eluraló marihuánalobbi megállítása nemzeti érdek: a drog okozta esetleges egészségügyi kockázatokkal egy olyan országban, ahol így is minden tizenegyedik honfitársunk alkoholbeteg, súlyos terheket róna a szociális rendszerre és az egészségügyre.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Őrült karácsony – gyermekkívánságok az EU-s adatvédelem útvesztőiben

Egy bajor város vezetése szerint az új uniós adatvédelmi rendelet miatt a gyerekek nem írhattak szüleik hozzájáruló nyilatkozata nélkül kívánságlistát a „Télapónak”.

A bajorországi Roth város karácsonyi piacán a gyermekek eddig hagyományosan fel tudták helyezni cetlin karácsonyi kívánságaikat az ottani hatalmas karácsonyfára. Ezt úgy tehették meg, hogy a kívánságokkal együtt a fán hagyták a nevüket és címüket is, s így vagy a város, vagy a piac szponzorai teljesítették a kihelyezett kívánságokat. Ez szükséges volt a kívánságteljesítőknek a gyermekekkel való kapcsolatfelvételhez.

A város azonban idén úgy találta, hogy az új uniós adatvédelmi szabályozás miatt már nem lehetséges az adatvédelmi követelmények betartása egy ilyen akció során, ezért a hagyománynak véget vetnek. Kaptak persze ötleteket az egész országból, például, hogy anonimizált módon csak a gyerek neme, az életkora és az ajándéklista szerepeljen a papírdarabkán.

Címkék:

Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Eljárást indítottak a Verhofstadt-kritikus plakátot hordozó kisteherautó sofőrje ellen Brüsszelben – jogszerű volt-e az intézkedés?

Valami nagyon nem stimmel az ügyben, a belga rendőrség pedig titkolózik.

A brüsszeli rendőrség megállította azt a kisteherautót, amelyen a magyar kormány – válaszul Guy Verhofstadt liberális EP-frakcióvezetőnek a belga fővárosban korábban hasonló módon körbefurgonozott Orbán-ellenes plakátjára – Verhofstadt-kritikus plakátja volt elhelyezve. A plakát szövege arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Európában 2015 óta százak haltak meg terrortámadásban, Verhofstadt még mindig azt hangoztatja, hogy nincs migrációs válság.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A CEU pert helyezett kilátásba, de van-e jogalapja, vagy csak mindez üres fenyegetés?

Bár sajtóhírek szerint utóbb cáfolta a konkrét perlési szándékot az intézmény, érdemes megnézni mennyi esélye és milyen háttere lenne egy ilyen eljárásnak.

Nem tartja kizártnak a Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese, hogy a jövőben kártérítési pert indítanak a magyar kormány ellen „budapesti működésük ellehetetlenítése” miatt szólt a sajtóhír, amely kapcsán utóbb ugyan visszakozott az érintett. Az elvi lehetőség kilátásba helyezése nyomán ugyanakkor célszerű végiggondolni a jogi helyzetet és a CEU esélyeit.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A migránsvízum elfogadása exlex állapotot hozna létre

A humanitárius köntösbe öltöztetett, Európai Parlament által jegyzett kezdeményezés ezer sebből vérzik, sem a közösségi jog, sem az uniós bíróság gyakorlata nem egyeztethető össze a legújabb bevándorlást előmozdító elgondolással.

A belga hatóságok még 2016. októberében utasították el egy szíriai család vízumkérelmét. A család tagjai legális úton szeretnének eljutni Aleppóból Belgiumba, hogy ott menedékkérelmet nyújthassanak be; egy namuri családnál laknának, amely már jelezte, hogy fogadnák őket. Később egy belga bíróság azt a döntést hozta, hogy az érintett szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, a belga államnak pedig a további késedelem minden egyes napja után 4000 eurót kell kifizetnie a négytagú családnak. Kormányzati részről azonnal jelezték, hogy fellebbezni fognak az ügyben.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A kiskorú migránsok és a gyermek-menyasszonyok drámája – mit tesz Brüsszel az érdekükben?

Ha egy 14 éves, házas lány Európába vándorol, őt gyermeknek vagy házastársnak kell-e tekinteni? A kérdés szemlátomást zavarba hozta a nyugat-európai kormányokat – teljes politikai fordulatot kényszerítve ki például Dániában és egy kétségbeesett vitát Németországban.

Ahogy arra az immár hírhedtté vált Sargentini jelenés is utalt 2017. július 5. és 7. között az Európa Tanács Lanzarote-i Bizottságának (az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális visszaéléssel szembeni védelméről szóló egyezménye részes feleinek bizottsága) delegációja Magyarországon járt, melyet követően ajánlásokat fogalmaztak meg a két tranzitzónában történő látogatást követően a kiskorúak védelmében. Ebben fontosnak tartották, hogy a hatóságok „valamennyi 18 év alatti életkorú személyt gyermekként kezeljenek, az életkoron alapuló megkülönböztetéstől mentesen, hogy biztosítsák a magyar joghatóság alá tartozó valamennyi gyermek szexuális kizsákmányolással és visszaélésekkel szembeni védelmét, valamint hogy ezeket a személyeket módszeresen rendes gyermekvédelmi intézményekben helyezzék el annak elkerülése érdekében, hogy a tranzitzónákban felnőttek vagy serdülők esetleg szexuális kizsákmányolást vagy szexuális visszaélést követhessenek el velük szemben.”


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Advocates Abroad: lehet-e legálisan létrehozni civil szervezetet az illegális migráció szervezésére?

Minden jel szerint 2015 után a nyomor és az üldöztetés vámszedői mellett sorra megjelennek olyan „producer szervezetek” is, melyek egyik célja a hatóságok kijátszásának szerepére illegális bevándorlók felkészítése. De vajon jogszerűen lehet-e ilyen tevékenységet folytatni?

Az Advocates Abroad (AA) az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező és egy széles körben ismert, adómentességet élvező szervezet, amely Görögországon keresztül több mint 15 ezer menekültet segített Európába. Az érintett NGO tevékenysége saját bevallásuk szerint abban áll, hogy önkéntes ügyvédeket, tolmácsokat és orvosi szakembereket rekrutálnak, és képeznek ki arra, hogy közvetlen és rövid távú helyszíni missziókon együttműködjenek a migránsokkal, és elősegítsék biztonságos bejutásukat a célországba. A szervezet 2016-ban alakult, egyértelműen a 2015-ben kirobbant migrációs krízis nyomán és a káosz miatt kialakult helyzettel legitimálva, magyarázva saját létrejöttét.

A használaton kívüli athéni Hellinikon repülőtéren működő migránstábor bejáratát elzáró illegális bevándorlók és rendőrök dulakodnak 2017. február 6-án (Fotó: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Milyen változást hozott az Alaptörvény a házasság és család védelme tekintetében?

A családvédelem és a gyermekvállalás ösztönzésének jogi, alkotmányos háttere, az erről folyó társadalmi diskurzus, illetve önmagában a kérdés fontosságának felismerése régiós összevetésben is megfigyelhető.

Kiindulópontként emlékezzünk meg arról, hogy alig pár éve Horvátországban az igenek kétharmados győzelmével népszavazást tartottak arról, hogy a házasság férfi és nő életközösségeként kerüljön be a horvát alkotmányba, gondoljunk a család és házasság fogalmáról nemrégiben Romániában lezajlott heves közéleti vitára és referendumra, gondoljunk csak a lengyel alkotmányra vagy a tavaly hivatalba lépett, jobboldali osztrák kormány családpolitikai intézkedéseire. Gondoljunk továbbá arra, hogy Közép-Európa számára ez a migrációs vitákban is felmerülő és ahhoz szorosan kötődő, meghatározó identitáspolitikai kérdés is. Érdemes megjegyezni, hogy – miként arra Schanda Balázs alkotmánybíró is rámutatott – az Alaptörvény szabályozási hiányt is pótol, hiszen több nemzetközi emberi jogi dokumentum, pl. a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya is emberi jogként ismeri el a házasságot férfi és nő között.

Autómentes hétvége családi programokkal a forgalomtól lezárt Andrássy úton 2018. szeptember 15-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Migráció és szexuális bűncselekmények: Nyugat-Európában is elismerik a bevándorlás drámai hatásait

Miközben ugrásszerűen nőtt az elmúlt években a migránsok által elkövetett bestiális nemi bűnelkövetések száma, a bevándorlás súlyos következményeiről nem illik beszélni a fejlett Nyugaton. A büntetőjogi szigorítások azonban egyértelműen mutatják, hogy az integrációs törekvések csődöt mondtak.

Máig emlékezetes, ugyanakkor szomorú események borzolták lassan három éve Németország közvéleményét; 2015 szilveszterén zömében muszlim migránsok tömegesen erőszakoltak meg nőket, lányokat több német nagyvárosban, így összesen legkevesebb 1216 áldozata volt a cselekményeknek, s az áldozatok közel fele szexuális bűncselekményeket, így nemi erőszakot volt kénytelen elszenvedni.

Nők tiltakoznak a kölni főpályaudvar környékén szilveszter éjszaka nők ellen elkövetett támadások miatt a kölni dómnál (Fotó: MTI/EPA/Oliver Berg)


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Gondolatok a kommunista bűnök elmaradt igazságtételéről és a Nagy Imre-per semmisségi eljárásáról

Magyarország Alaptörvénye Nemzeti Hitvallásában rögzíti, hogy hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.

Az Alaptörvény U) cikke kimondja, hogy az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért. Ezen cikk (4) bekedzése alapján a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.

Alkotmányos jelleggel nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

Igazolás a Kúriától: Nagy Imréék pere jogsértő volt, és elítélésük semmisnek minősül

A forradalom mártír miniszterelnökének és társainak koncepciós pere kapcsán fontos lépésként értékelhető az a folyamat, amelynek keretében a Kúria büntetőtanácsa korábban a legfőbb ügyész kezdeményezésére igazolást adott ki arról, hogy Nagy Imréék 1958-as elítélése a törvény szerint semmisnek minősül. Ezt a 2000-ben elfogadott úgynevezett „negyedik semmisségi törvény” (2000. évi. CXXX. törvény az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról) alapján tehette meg, amely olyan büntetések eltörlését írta elő, amelyeket az 1956-os forradalom és az akkori harci cselekmények kapcsán róttak ki, rögtönbíráskodás vagy gyorsított eljárás keretében, illetve a népbírósági tanácsok döntéseivel.

Nagy Imre, a forradalom miniszterelnöke 1958. június 15-én, a halálos ítélet kihirdetését követően az utolsó szó jogán beszél a bíróság előtt. (Fotó: MTI/Reprodukció)

A halálbüntetést és szabadságvesztést tartalmazó hajdani ítéletet úgynevezett ellenforradalmi bűncselekmények miatt 1958. június 15-én hirdette ki a népbírósági tanács. A rendszerváltozáskor, 1989-ben a Legfelsőbb Bíróság felmentő döntést hozott ugyan, ám egy 2000-ben elfogadott törvény alapján a legfőbb ügyész most semmisségi indítványt nyújtott be. Az eljárások semmisségét maga a törvény állapította meg, a Kúria igazolást adhatott ki arról, hogy nemcsak a büntetés, de a felelősségre vonás egész folyamata jogsértő volt.

A törvénnyel megállapított semmisségről a Kúria adhatott ki igazolást a védők és hozzátartozók, vagy a legfőbb ügyész kérelmére, mégpedig egy 2016-os jogszabály-módosítás nyomán. A vádhatóság vezetőjének indítványára megindult eljárás hozzájárulhatott a megtorlásban meghurcolt és ártatlanul kivégzett emberek jó hírnevének helyreállításához, valamint a hozzátartozók kegyeleti jogának hangsúlyosabb védelméhez.

Történelmi háttér

Nagy Imre (1896–1958), kommunista politikus, korábban földművelésügyi, majd belügyminiszter, élelmezési miniszter, begyűjtési miniszter, miniszterelnök-helyettes, rövid ideig az Országgyűlés elnöke. 1953-tól 1955-ig miniszterelnök, majd 1956. október 24-étől november 12-éig ismét miniszterelnök a szovjet csapatok forradalmat vérbefojtó bevonulásáig (1956. november 4.) 1956-os miniszterelnöksége alatt megszűnt az egypártrendszer Magyarországon, visszaállt az 1945-ös szabad választások alapján alakított demokratikus koalíciós rendszer, ami 1947-ben megszűnt. Rövid miniszterelnökségéhez az is fűződik, hogy a kormány hazánkat semlegesnek nyilvánította (1956. november 2-án). A Kádár-kormány bíróság elé állította. Halálra ítélték és 1958. június 16-án kivégezték.

1989. június 16-án Nagy Imrét és társait ünnepélyes keretek között újratemették Budapesten, több százezer fő részvételével.

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a legfőbb ügyész törvényességi óvásának alapján 1989. július 6-án hivatalosan is hatályon kívül helyezte Nagy Imre és társainak ítéletét, s bűncselekmény hiányában felmentette őket. Ezen tárgyalás folyamán érkezett meg a hír a korábbi halálos ítéletet jóváhagyó Kádár János haláláról.

A Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) már 1988 júniusában kérte Nagy Imrének és társainak rehabilitálását, majd 1989 januárjában Pozsgay Imre államminiszter – a Kádár-rendszer politikusai közül elsőként – az 1956-os történelmi eseményeket újraértelmezve kedvezően értékelte Nagy Imre tevékenységét. A Németh Miklós miniszterelnök által vezetett Minisztertanács 1989. április 20-i ülésén felkérte a belügyminisztert, hogy az eljárás és az ítélet törvényességének vizsgálata céljából adja át a Nagy Imre és társai elleni büntetőeljárás iratait a legfőbb ügyésznek. Néhány nap múlva az iratokat tartalmazó 88 dossziét a legfőbb ügyész rendelkezésére bocsátották. Ezt követően öt ügyész kezdett hozzá a több ezer oldalnyi dokumentum, köztük a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. június 15-i, 52 oldalas ítéletének jogi szempontú elemzéséhez. A rendelkezésre álló iratanyag felülvizsgálata 1989. június 9-re befejeződött, és ennek alapján a legfőbb ügyész Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa előtt. A 70 oldalnyi óvásban – amely tartalmazza a megtámadott ítéletet is – a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozta a legfőbb ügyész. (Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert õ 1957. december 21-én, még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A Legfőbb Ügyészség külön határozatban a büntetőeljárást vele szemben is alaptalannak és törvénysértőnek nyilvánította.)

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának 1989. július 6-i ülésén hozta meg felmentő ítéletét, a Kúria pedig 2016. október 13. napján mondta ki végzésében, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és mártírtársai ügyében az akkori ítéletek semmisnek tekintendőek.

Záró gondolat

Magyarország nemzeti kormánya korábban több lépést tett a demokratikus államberendezkedés felszámolásában szerepet játszó bűnök feltárására, a bűnösök felkutatására, tevékenységük tisztázására, illetve korábban szerzett előjogaik megvonása érdekében. Függő kérdés azonban, hogy a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság által elkaszált lusztrációs törvény hiánya után képes-e bármilyen jogalkotói vagy jogalkalmazói aktus megfelelő elégtételt nyújtani a kommunista diktatúra még élő és elhunyt áldozatai számára? A választ a kedves olvasóra bízom.