Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Néhány nap alatt 4000 feljelentés Ausztriában a járványügyi szabályok megsértőivel szemben

Az osztrák kormány az okostelefonokon keresztül figyeli az emberek mozgását – adatvédelmi szempontok kontra egészségvédelem?

Ausztriában a koronavírussal fertőzött személyek száma ezen sorok írásának pillanatában 7399, a halálesetek hivatalos száma 58. Mindeközben Olaszország több halálesetet jelentett, mint Kína, Spanyolországban és a Benelux államokban is egyre drámaibb a helyzet, világszerte eddig több, mint 25.000 áldozatot szedett a koronavírus.

Akár 3600 euró büntetés magánszemélyeknek

Március 16-tól kezdve a bírósági tárgyalásokra Ausztriában csak a legszükségesebb esetekben kerül sor. A büntető igazságszolgáltatási rendszer esetében ez azt jelenti, hogy a tárgyalásokat csak olyan ügyekben folytatják le, ahol a sürgősségi határidőket be kell tartani. Emellett természetesen az osztrák rendőrség folyamatosan intézkedik a járványügy előírások megsértőivel szemben. A hatóság persze változatlanul bízik az emberek belátásában, azonban a tények azt mutatják, hogy erre nem lehet a védekezést építeni.

A csoportos összejövetelek tilalmának megsértése, például a parkokban, legfeljebb 2180 euróval büntethető. A belépési tilalmak (pl. játszóterek esetén) be nem tartása különösen költséges lehet: akár 3600 eurót kitevő mértékben. A rendőrség véletlenszerűen ellenőrzi a karanténkövetelmények betartását is, amelynek megsértése 1450 eurós büntetést von maga után.

A jogsértések szankciói még fajsúlyosabbak a vállalkozók számára: Ha egy üzlet vagy étterem nyitva tart a tilalom ellenére, ez 3000 euróval büntetendő. Ismételt szabályszegés esetén az összeg elérheti a 30 000 eurót is. 

Már 4000 feljelentés

Bárki, aki jelenleg jogszerűtlen módon nyitva lévő üzletbe lép, 600-3600 euró pénzbírságot fizet. Ha a rendőrség megállít egy ténylegesen bezárt sport- vagy szabadidős létesítményben, akkor 600-3600 euró büntetés is fizethető. Ami a tömegközlekedési szabályokat illeti, minden használónak bírságot kell fizetnie, ha az utazás céljául nem tudnak megfelelő indokot megjelölni (munka, rokonok gondozása stb.).

Büntetés jár azok számára is, akik megtagadják az információ szolgáltatását. A német köznyelv korona-bűnösöknek (Corona-Sünder) nevezi többek között azokat is, akik nem teljesítik „információszolgáltatási kötelezettségüket” vagy az „orvosi vizsgálat kötelességét”, őket 200–1450 euróval büntethetik. Ez vonatkozik azokra az emberekre is, akik nem engedélyezik a "szükséges teszt elvégzését". Eddig a rendőrség kilenc nap alatt több mint 4000 feljelentést tett.

 Adatvédelmi aggályok 

Ismeretes, hogy nyugati szomszédunknál Sebastian Kurz kancellár szövetségi kormánya az A1 hírközlési szolgáltatótól származó ügyfél-helymeghatározási adatokat használja annak ellenőrzésére, hogy betartják-e az osztrák emberek a járványügyi korlátozásokat.

Az európai személyiségjogi szabályozás nem akadályozza ugyan a fertőzés megfékezését, de tömeges adatgyűjtés az emberek mozgásáról és okostelefon-adatok használata a helyzetük meghatározásához egyértelműen jogsértő lenne a Reuters hírügynökség elemzése szerint. Mint ismeretes, az Európai Unióban 2018 közepén lépett hatályba az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), amely kimondja, hogy az emberek adataik felett saját maguk rendelkeznek, és mindenki számára, aki adatfeldolgozásra törekszik, az érintettek beleegyezése szükséges.

A tendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy kezd kialakulni egy törékeny kompromisszum a magánélet védelme, a közegészségügyi érdek és a digitális megfigyelés intézménye között, amely egyébként nem fakadna automatikusan a (GDPR) szigorú szabályaiból. A kormányok egész Európában arra törekszenek, hogy nyomon kövessék a koronavírus elterjedését, és lehetőség szerint figyelemmel kísérjék az emberek mozgását karantén alatt. A jogszerű és a szükségszerű közötti összhang ugyanakkor feltétlenül szükséges emberek millióinak egészégmegóvása érdekében.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A járványügyi válság legfontosabb alkotmányos kérdései Németországban

A hadsereg bevetése is felmerült olasz mintára – szakértők szerint egy fertőzött átlagosan három másik embert fertőz meg.

A koronavírus egyre inkább terjed Európában. Olaszországban a fertőzöttek száma folyamatosan növekszik. Milyen intézkedéseket tehet a német állam, hogy megfékezze a vírus terjedését? A koronavírusos esetek száma egyre növekszik. Más országokban egész városok el vannak szigetelve. Lehetséges hasonló intézkedések meghozatala Németországban is? Kínában városlakók millióit helyezték karantén alá, Észak-Olaszországban a rendőrség és a katonák a koronavírus járvány miatt több várost lezártak. Baden-Württembergben és Észak-Rajna-Vesztfáliában a közelmúltban a laboratóriumban megerősített esetek után felmerült a kérdés: Vajon elképzelhetőek-e hasonló intézkedések Németországban? De vajon mennyire korlátozhatja az állam polgárait egy esetleges járvány idején?


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Izrael jobboldali miniszterelnöke a magyar kormányfőhöz hasonlóan határozott intézkedésekkel száll szembe koronavírus járvánnyal

Benjamin Netanyahu miniszterelnök első intézkedései között elrendelte – hazánkhoz hasonlóan – a beutazási tilalmat az országba, illetve azokra, akik bebocsátást nyernek 14 napos karantén vár. „Ez egy nehéz döntés, de a közegészség fenntartáséhoz elkerülhetetlen volt” – nyilatkozta az ország miniszterelnöke.

További prioritások az ottani kormányzat számára, amiket kezelni kell:

■ Több, mint 100 izraeli eddig pozitívnak bizonyult a koronavírus teszten; ezreket elszigeteltek; legkevesebb négy gyógyult van;

■ Netanyahu bejelentette, hogy a kormány tiltja a több mint 100 fős összejöveteleket zárt térben, és arra kéri az embereket, hogy kerüljék el a felesleges összejöveteleket;

■ A republikánus zsidó koalíció elhalasztja az éves rendezvényt, amelyen Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke beszélt volna.

A kormány intézkedései a határok lezárására és a légitársaságok leállására összpontosítanak. A betegség terjedéséről szóló aggasztó jelentések mellett vannak azonban biztató hírek is. Izraelnek lehetősége nyílt arra, hogy megvitassa a palesztin szomszédival való együttműködés fontosságát. Egy apró vírus megmutatta az izraeli hatalom határait. A vírus a falakon és a kerítésen átugrik, és gúnyt űz az Iron Dome rakétavédelmi rendszerből. A jelen helyzet azzal fenyeget, hogy az ellenőrzőpontokon megállított palesztinok megpróbálnak bejutni Izrael területére dolgozni, és ez aggodalommal tölti el az izraeli katonákat, akik általában fegyvereket keresnek rajtuk.

„Itt nincs határ” - magyarázta Brig. Gen. Ghassan Alian tábornok, a palesztin polgári ügyekkel foglalkozó megbízott. „Nincs ők és mi, judeai és szamáriai [ciszjordániai] emberek együtt élnek." mondta március 8-án a Kan Rádiónak.  „A baktériumok és a vírusok nem állnak meg a határon, és a veszélyes vírus Judeában és Szamáriában történő terjedése szintén veszélyeztetheti Izrael lakóinak egészségét." monda Dalia Basa, a polgári közigazgatás egészségügyi koordinátora. Ennek ellenére lapértesülések szerint Naftali Bennett védelmi miniszter viszont továbbra sem kíván az arabokkal együttműködni. A jobboldali pártok szövetségének vezetője március 5-én egyoldalú döntéssel lezárta  Betlehem palesztin városrészét, ahol több embert diagnosztizáltak a vírussal. Másnap arról számoltak be, hogy egész Ciszjordánia lezárását fontolgatják, amely mindenesetre ezen a héten le van zárva a zsidó Purim ünnep miatt, mint ahogy az megszokott.

Különböző becslések szerint az Izraelben minden nap illegálisan dolgozó palesztinok száma  30 000–40 000 fő. Legtöbbjüknek biztonsági okokból való belépése tiltott, de a letartóztatástól való félelem nem akadályozza meg a megélhetés ilyen formán történő biztosítását.

Az izraeli börtönszolgálat bejelentette, hogy az egyik jeruzsálemi fogvatartási központ foglyait és munkatársait karanténba helyezték, miután az ott dolgozó tiszt kapcsolatba lépett egy koronavírusos beteggel. Az intézményben 119 fogvatartott van, és körülbelül 25 alkalmazott dolgozik. A börtönszolgálat hozzátette, hogy a fogvatartási központba való belépést és az onnan való kilépést addig akadályozza, amíg a tiszt meg nem kapja a teszt eredményeit. Új foglyokat nem hoznak oda, és a már őrizetbe vettek nem tudnak bírósághoz fordulni. A szabadulókat otthoni karanténba helyezik.

A Belbiztonsági Minisztérium pedig nyilatkozatot tett közzé, amely tisztázza az Európából az Egyesült Államokba érkező emberek utazási feltételeit.  A tilalom minden olyan külföldi állampolgárra vonatkozik, akik a schengeni térség 26 országában (alapvetően az Európai Unióban és a társult tagokban, de az Egyesült Királyságban nem) voltak az elmúlt tizennégy nap folyamán. A nyilatkozat szerint az Európába utazó amerikai állampolgárokat további átvilágítás céljából meghatározott repülőterekre irányítják.

Különleges helyzetben különleges intézkedésekre van szükség, Izraelben sarkalatos törvény.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Koronavírus Németországban és Ausztriában: a kormányzatok szerint alapvető jogokat lehet korlátozni – az Amnesty International ezt vitatja

A Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott szervezet „szakvéleménye” számos a vírus terjedése szempontjából veszélyes kitételt tartalmaz

Az utazáshoz, a fizikai integritáshoz, a lakás sérthetetlenségéhez fűződő jogok korlátozására van lehetőség a koronavírus okozta válsághelyzet kapcsán Németországban. Jellemzően:

  • ha a koronavírus terjedése súlyosabbá válik, a hatóságok további intézkedéseket vezetnek be.
  • a fertőzésvédelmi törvény szabályozza, mely alapvető jogokat lehet korlátozni.
  • néhány embercsoportot különösen érintett lehet - az ENSZ emberi jogi biztosa rámutatott néhány országban „erkölcsileg elítélendő” intézkedésekre.

Még nem teljesen világos, hogy a koronavírus hogyan terjed tovább, ugyanakkor Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter azonban már felkérte a szövetségi államokat, hogy a jövőben dolgozzanak ki pandémiás (fertőző betegség okozta járvány) akciótervet.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Magyarországon prioritás a polgárok biztonsága - a briteknél is szigorodnak a szabadlábra helyezés szabályai

Nemzeti büntetőjog-alkotás a józan és önálló cselekvés lehetőségének megőrzése a bűnözés elleni küzdelemben

A brit parlamenti alsóház, majd a felső kamara, a Lordok Háza egyhangúlag elfogadott döntése értelmében a terrorcselekményért elítélteket a jövőben – teljes büntetések letöltése előtt – nem lehet automatikusan szabad lábra helyezni. A szigorítás előzménye az, hogy az elmúlt időszakban több késes támadóról is kiderült, hogy nem sokka előtte próbaidővel szabadult a börtönből. A február 2-i késeléses merénylet elkövetőjét lelőtték, a terrortámadásnak nem volt halálos áldozata.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az Európai Unió jelenlegi Afrika-politikája ösztönzi az elvándorlást

Az EU–Afrika partnerségi megállapodások a migráció szempontjából toló és vonó tényezők (push and pull) felerősödését segítik elő.

A 2015. november 11-én kezdődött kétnapos csúcstalálkozón az Európai Unió és a leginkább érintett, például a Száhel-övezeti afrikai országok vezetői elfogadták a vallettai cselekvési tervet. Az eseményt követően politikai nyilatkozat is született, amely többek között tartalmazta, hogy „We agree to respond decisively and together manage migration flows in all their aspects, guided by the principles of solidarity, partnership and shared responsibility”, azaz a részes felek megállapodtak abban, hogy határozottan reagálnak, és együtt menedzselik a migrációs folyamatokat minden szempontból, a szolidaritás, a partnerség és a megosztott felelősség elveinek szem előtt tartásával. Az elfogadott cselekvési terv pedig nem sok jóval kecsegtetett a tömeges népmozgásokat elvi alapon elutasító nemzetállamok számára, hiszen olyan célokat tűzött ki, mint például a legális migráció és a mobilitás területén folytatott együttműködés javítása vagy éppen a migránsok és menedékkérők védelmének megerősítése.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Milyen szempontok alapján lehet alkotmányellenes a munkásőrség újbóli felállítása?

Magyarországon több közjogi akadályba is ütközik egy kommunista karhatalmi szervezet újjászervezése.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc leverését követően született meg a munkásőrség megszervezéséről szóló 1957. évi 13. számú törvényerejű rendelet, amely erőszakszervezet karhatalmi alakulatként működött egészen az un. négyigenes népszavazásig, illetve az ennek nyomán elfogadott és szervezet jogutód nélküli feloszlatását rögzítő 1989. évi XXX. törvény hatályba lépéséig.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A mesterséges intelligencia megjelenése az igazságügyi rendszerekben - jönnek az online tárgyalások?

Küszöbön az online bíráskodás? Veszélyek és előnyök az elektronikus ügyintézéstől az internetes vitarendezési alternatívákig.

Az elmúlt évtizedekben a magyar igazságszolgáltatás igazgatási része jelentősnek mondható technikai fejlődésen ment keresztül. Megjelent például a Via Video rendszer, amely lehetővé teszi az elektronikus úton történő tanúvallomás megtételét, kiválta a személyes megjelenéssel járó kellemetlenségeket. A teljességre való törekvés kapcsán jegyezzük meg, hogy az un. Digitális Bíróság Projekt elemei az Ítélkezést Támogató Rendszer (ÍTR), az Ügyfél Iratbetekintő Rendszer (ÜIR), illetve a Lajstromirodai Iratbetekintő Rendszer (LIR).


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Kell-e tartani az illegális migráció egészségügyi kockázataitól?

Kutatások szerint a bevándorlók szerint még akkor is súlyos fertőző betegségeket hordozhatnak, ha fiatal felnőttekről, harcedzett férfiakról van szó.

A migráció befolyásolhatja a kockázati viselkedéseket

A migráció többféle módon befolyásolhatja a kockázat felfogását és a kockázati magatartást. Először is, pl. a szocializáció, az identitás folyamata és a kisebbségi státusz befolyásolhatja a bevándorlók kockázatérzékelését és viselkedésüket. Ennek oka az, hogy a bevándorlók a tapasztalt veszteségekre úgy reagálhatnak, hogy a múltra összpontosítanak, azaz a figyelmet a származási országukban a múltjuk felé fordítják, ahelyett, hogy a jövőre összpontosítanak.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Egy német baloldali politikus őszinte vallomása a migráció tragédiájáról

A németországi főváros egyik kerületének szociáldemokrata polgármestere szerint hazájában rendkívül káros politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat gerjesztett a migráció

Heinz Buschkowsky, Berlin-Neukölln (Berlin nyolcadik kerületének) egykori szociáldemokrata polgármestere egyik képviselője azon ritka politikusfajtának a jelenkori Német Szövetségi Köztársaságban, akik vállalják az őszinte és kritikus szembenézést a német politikai mainstream által diktált, „bevándorlóország vagyunk” koncepcióval, és aki a felismert valós társadalmi helyzet ismertetésére vállalkozott a tabudöntögető Neukölln is überall című művében.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Hokitól a Hondáig: hatalmas összegű büntetések, stószolt perek és kártérítések az USA-ban

A cégeknek komolyan kell venniük a fogyasztóvédelmet az Egyesült Államokban.

Az elmúlt években több esetben találkozhattunk olyan hírekkel, például a nemzetközi sportéletben, amikor egy sportszabálytalanság elkövetőjét magyar szemmel nézve brutális nagyságú pénzbüntetéssel sújtottak. Például 2016 elején az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) egyik játékosát azért, mert többször leterítette a vonalbírót, durván viselkedett, végül mintegy 565 ezer dollár (160 millió Ft) kártérítésre kötelezték. Az NHL a cselekvést szándékosnak értékelte, és a játékost kizárták a bajnokságból (eltiltva a játéktevékenységtől) további intézkedésig. Az amerikai jégkorongsportban agyonbírságolt játékosokkal szembeni pénzbüntetések nagyságrendjén nincs is semmi okunk meglepődni. A Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) Fegyelmi Bizottsága által fegyelmi vétség elkövetése miatt esetleg pénzbüntetésre kötelezett játékos például olyan tettért felelhet ilyen módon, ha a Facebookján a játékvezetőket vulgáris módon sértegető, például rasszista jellegű megjegyzéseket posztol. Az egyik magyar játékosnak végül emiatt százezer forintot kellett fizetnie.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Új típusú migrációs válsághelyzetre készülhetünk – a Schengeni vívmányok végveszélyben

Nem csupán az alábbi fogalmakat kell megszoknunk: klímamenekült, ökológiai üldözött, hanem a környezeti kényszermigráns vagy éppen a környezeti indíttatású migráns kategóriáit sem árt megismerni.

Az EU-n kívüli országok állampolgárait be- és kiutazáskor alapos ellenőrzésnek kell alávetni – rögzíti az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex). Ennek keretében 180 napon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodás esetén az EU-n kívüli ország állampolgárának:

- érvényes úti okmánnyal kell rendelkeznie;

- szükség esetén érvényes vízummal kell rendelkeznie;

- igazolnia kell a tervezett tartózkodás célját, és megfelelő anyagi fedezettel kell rendelkeznie;

- nem szabad beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt állnia a Schengeni Információs Rendszerben (SIS-ben);

- nem szabad veszélyt jelentenie az uniós országok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Terrorizmus és terrorszervezetek Afrikában – keresztényüldözés és nyugatgyűlölet a fekete kontinensen

A Boko Haram nevű iszlám radikális szervezet karácsonykor, a keresztények szent ünnepén hat személyt mészárolt le Nigériában.

Az afrikai terrorizmus megelőzése és a terrorizmus elleni helyi küzdelem felé tett első fontos lépésként, 1992-ben az Afrikai Egységszervezet (OAU) a szenegáli Dakarban tartott 28. rendes ülésszakán elfogadta a következő dokumentumot: Határozat az afrikai országok közötti együttműködés és egyeztetés megerősítéséről [AHG/Res. 213 (XXVIII)], amelyben a szervezet célul tűzte ki a szélsőségek és a terrorizmus jelenségei ellen folytatott küzdelmet. A Tunéziában, Tunisz városában – 1994 júniusában – megtartott 30. rendes ülésszakán az OAU elfogadott egy másik fontos állásfoglalást: Nyilatkozat az afrikai államközi kapcsolatok intézésének szabályzatáról [AHG/Del. 2 (XXX)], amelyben visszautasította a szélsőségesség és a terrorizmus minden formáját, akár szektás, akár törzsi, etnikai vagy vallásos ürüggyel követik el, illetve valósítják meg azt. A nyilatkozat határozottan bűncselekményként ítéli el az összes terrorcselekményt, ezek módszerét és gyakorlatát, és kifejezte az elhatározását egy olyanfajta együttműködés erősítésére az afrikai államok között, mely révén küzdeni tudnak az ilyen cselekmények megvalósulása ellen.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A jövő kulcsa: fenntartható, nem árdrágító klímavédelmet az EU-ban!

Az indokolatlan árdrágulásokkal ötletelő, a nemzetgazdaságok növekedését lefullasztó, néhol papírszagú elképzelések helyett „környezet és emberbarát” klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

A klímaváltozás századunkban új típusú kihívások elé állítja a vén kontinenst és benne az Európai Unió integrációs közösségét. Az éghajlat ilyen jelentős mértékű és relatív gyors megváltozása egyre érezhetőbb hatásokat fejt ki a mindennapokra nézve, helyi vagy globális szinten egyaránt.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Meddig sérthetik büntetlenül az Alaptörvényt az ellenzéki politikusok?

Képviselői eskü eltorzítása, az alkotmány fogalmának visszaélésszerű felhasználása – közjogi anomáliák az ellenzéki térfélen.

Az ellenzéki politizálás színterén gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, ami egy polgári értékeket valló magyar állampolgár számára már kiverné a biztosítékot. Egyre inkább annak lehetünk tanúi, hogy az ellenzéki oldalon, hogyan hagyják figyelmen kívül azokat a történelmi hagyományokat és intézményeket, amely ma nélkülözhetetlen részei egy modern, demokratikus állam hosszútávú fejlődésének, s elsősorban magyar identitásunk meghatározó elemei. Ennek alátámasztására, két jellegzetes esetet hoztunk: a képviselői eskü intézménye, valamint Karácsony Gergely főpolgármester által előterjesztett Budapest Alkotmány koncepciója.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A CDU elnöke Német Biztonsági Tanácsot hozna létre - a migráció egyre súlyosabb kérdés Németországban

Migráció és biztonság újra és újra föllobbanó viták jellemzik a német belpolitikát határvédelméről és a belső stabilitásról. E téren újabban a Zöldek belülről is kapnak kritikát.

A migráció és a biztonság közötti összefüggések kérdését nem megkerülve Boris Palmer, a baden-württembergi Tübingen város zöldpárti polgármestere új könyvében (magyarul: „Először a tények, aztán a morál: miért kell a politikának a valósággal kezdődnie?”) saját politikai közösségét, a Zöldeket, valamint a német szövetségi kormányzat migrációs politikáját vonja kérdőre. Világosan kimondja: miközben a bűncselekmények száma az utóbbi időben – a számok tükrében – csökkent, „a lakosság továbbra is attól tart, hogy erőszak áldozatává válik”. Megállapítása annak fényében is érdekes, hogy mindeközben igyekszik aláhúzni: Németország biztonságosabbá vált.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Mennyire szólnak bele a jobboldali migrációs politikába az olasz bíróságok?

Strasbourgtól Szicíliáig: az olasz jobboldali kormányok igazságszolgáltatási utakon nehezített migrációs küzdelme az elmúlt évtizedben, úgy tűnik, mintha balra lejtene az itáliai ítélkezés.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben kimondta a verdiktet: Olaszország megsértette a nemzetközi emberi jogi egyezményeket azzal, hogy elfogta a Földközi-tenger térségében hányódó migránsokat 2009-ben, és visszajuttatta őket Líbiába. Elemzők ennek nyomán arra emlékeztetnek, hogy a strasbourgi bírói fórum döntései Észak-Afrika politikai és gazdasági felfordulása idején jelentősen befolyásolták az EU migrációs politikáját – azáltal is, hogy a döntések arra szorították rá például Olaszországot, hogy huzamosabb ideig visszalépjen a Berlusconi-korszak politikájától, azt lényegében felfüggesztve. A nemzetközi bíróságok ma is döntő szerepet játszanak az Unió bevándorlási politikájának kialakításában.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az amerikai bevándorlási szabályok jóval szigorúbbak az európainál

Azok akik Európai Egyesült Államokról ábrándoznak bizonyosan nem támogatnák az USA szigorú bevándorlási politikáját, amely pedig 2001. szeptembert 11-i New Yorki terrortámadások óta szükségszerűen jelentős mértékben szigorodott.

Donald Trump amerikai elnök 2019. szeptember 26-án aláírta az „A tagállami és helyi részvétel fokozása a menekültek áttelepítésében” címet viselő 13888. sz. elnöki rendeletet[1] a hatálybalépés aznapi dátumával. A szövetségi kormányzat tisztviselőire és ügynökségeire nézve kötelező elnöki utasításban az is benne szerepelt, hogy a jövőben az Egyesült Államok kormánya a szövetségi tagállami és a helyi kormányzatok vezetőivel is egyeztet majd arról, hogy beleegyeznek-e a menekültek letelepítésébe a közösségeikben a szövetségi menekültprogram keretében.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Bírósági döntések a politikai korrektség béklyójában

Hogyan lehet galvanizálni, feltüzelni politikai korrektség harcosan elszánt híveit egy-egy megfelelően kilúgozott, ideológiamentes ítélettel?

Strasbourg morális és politikai vitákat próbál jogilag szabályozni. Az igazságszolgáltatást olyan területekre terjeszti ki, amelyek korábban az etikához, erkölcshöz, filozófiához vagy a politikához kapcsolódtak. Németországot például megrótták, miután egy alsó-szászországi tanárnő keresetet nyújtott be foglalkozástól való eltiltása miatt. Vagy a gyermekgyilkos Magnus Gäfgen is az Emberei Jogok Európai Bíróságához fordult, miután „komoly fájdalom okozásával” fenyegették meg egy rendőrségi kihallgatáson 2002-ben, amelynek következtében a kínzással való fenyegetéssel kicsikart vallomásokat végül nem használták fel a német büntetőeljárásban.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A Kohéziós Alap, mint politikai fegyver – egyre átláthatatlanabb az uniós költségvetés

Önmagában a magyar kormány azon elvi álláspontjának átvétele, hogy a segítséget kell helybe venni, nem a bajt az EU-ba hozni, dicséretes, de mindez csak akkor elfogadható, ha nem jár akár közvetett összefüggés útján az uniós tagállamok büdzséinek csorbításával, és az EU-s forrásokra a brüsszeli döntéshozók, nem mint zsarolási potenciálra tekintenek de lege ferenda.

A Kohéziós Alap jogi bázisát az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 177. cikke (elsősorban annak második bekezdése) jelenti. Az Alap maga az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából jött létre, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A 2014–2020-as programozási időszakban támogatást nyújt a környezeti beruházásokról és energiaterülettől kezdve a közlekedési infrastruktúrán át egészen a technikai segítségnyújtásig. A Kohéziós Alapot azon EU-tagállamok részére működtetik, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) kevesebb, mint az uniós átlag 90%-a. Ennek alapján a 2014–2020-as programozási időszakban összesen 15 ország jogosult az Alap támogatására, ezek: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A konzervatív Debrecen, mint a nemzeti ellenállás fővárosa

„Az országgyűlés tegnapi napon tartott ülésében elhatározá az országgyűlésnek, s az ország kormányának székhelyét ideiglenesen Pestről Debreczenbe által tenni.” Kossuth Lajos, 1849. január 1.

Debrecennek különös fejlődéspálya jutott a magyar történelemben, és több alkalommal, sorsfordító események idején játszhatott kiemelt szerepet. Az újkorra tehetős, gazdag kereskedővárossá lett település kálvinizálódó polgársága megelőzve korát, igazán jelentős hatású és igen fejlett oktatási és iskolahálózatot hozott létre a városban. Debrecen megnőtt gazdasági és kulturális jelentőségét I. Lipót császár is elismerte, amikor szabad királyi városi rangot adományozott a cívisvárosnak 1693-ban. A katolikus egyház Debrecenbe történő visszatérésével pedig 1715-ben ismét megerősítést nyert a világi és szakrális tereiben is mind meghatározóbbá váló „kálvinista Róma” térségi szerepe.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Demszky-korszak 2.0: az új főpolgármester állami kompetenciákról ígérget, az ellenzék egy része „törvényesített” káoszba kormányozhatja az önkormányzatokat

2010-ben a főváros adósságállománya a BKV adósságával együtt 245 milliárd forint volt, és egy újabb hitelfelvétellel akkor végképp csődbe kerülhetett volna Budapest. Az akkori felelősök visszatérnek?

2019. október 13-án helyi önkormányzati választásokat tartottak Magyarországon, amely egyes települések politikai vezetésében érdemi változásokat is hozott.

Az alkotmányozó a „helyi önkormányzatok” fogalmával jelöli az Alaptörvényben a megyei és települési, illetve fővárosi és kerületi közügyek intézésére szolgáló helyi demokratikus intézményrendszert. Az önkormányzat alkotmányos rendszerünkben a helyi közhatalomnak az ottani választópolgári közösség érdekében történő gyakorlását jelenti.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Németország: romló integrációs hatékonyság, csak tavaly hétévi magyar EU-s támogatást közelítő ráfordítás a migrációra szövetségi szinten

Az elmúlt esztendők németországi kísérlete az integrációs hatékonyság tekintetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt a polgárok azt látják, hogy egy továbbra sem jó eredményeket hozó társadalmi vállalkozás egyre nagyobb anyagi áldozatvállalást kíván meg tőlük.

Az elmúlt évek során Németországban mind komolyabb problémaként jelentkezik az országba érkezett menedékkérők és migránsok képzése, így végső soron integrálásuk a többségi német társadalomba. Miközben az integrációs kurzusok hatékonysága inkább romlani, mintsem javulni látszik, a migrációs költségek éves szinten folyamatosan emelkednek, és a szövetségi kormány pénzügyi feszültségbe sodorta magát a szövetségi tagállamokkal, valamint az önkormányzatokkal.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az új olasz belügyminiszter politikai credója: El kell fogadjuk a sokféleséget, tovább kell lépni az integrációval – Teljesen megváltoztathatják Olaszországot

Előzetes felmérések szerint az választójogi korhatár lecsökkentése 16 éves korra 1.2 millióval növelheti az olasz választópolgárok számát. Ha pedig az állampolgársági törvény migrációs hátterű kiskorúakra vonatkozó módosítását sikerül keresztülvinni, akkor ez a szám meghaladhatja a kettőmilliót.

2019 őszén egy négyhetes olasz kormányválság tartotta izgalomban az európai közéletet: a fejlemények augusztus 8. (Salvini kormányfőhelyettes bejelentése) és szeptember 5. között zajlottak le. Matteo Salvini, aki a kormány belügyminisztere is volt egyszemélyben, valamint a kormánypárt Liga vezetője, bejelentette távozási szándékát kormányzati posztjáról, és felkérte az olasz köztársasági elnököt, hogy írjon ki időközi parlamenti választásokat. Ezzel sikerült is kiprovokálnia Giuseppe Conte miniszterelnök lemondását, a folyamat pedig végül egy új kabinet megalakulását eredményezte, amelyet ugyancsak a pártpolitikailag függetlennek tekintett Giuseppe Conte, a 2018. június elseje óta hivatalban lévő kormányfő vezet.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az alkotmányos elmozdítási eljárás mennyiben befolyásolja Trump határvédelmi terveit?

A Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére a Demokrata Párt meg tudja-e akadályozni Trump falépítési terveit, úgy hogy a törvényhozás alsóházában többségben lévő demokraták totális támadást indítottak az elnök ellen?

2019. július legvégén az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy Donald Trump elnök kormányzata felhasználhat két és félmilliárd dollár összeget a Pentagon (Védelmi Minisztérium) pénzeszközeiből a déli határon falrész építéséhez. A legfőbb bírói fórum öt igen szavazattal – négy nem szavazat ellenében – hozta meg döntését egy kaliforniai szövetségi bíró határozatát felülírva, amely akadályozni kívánta az elnököt abban, hogy a pénzt a falra költhesse. A Legfelsőbb Bíróság döntése azt jelenti, hogy a pénzt Kalifornia, Arizona és Új-Mexikó szövetségi államok falépítési projektjeire fogják felhasználni.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Benzináremelés, húsadó – kinek kell viselnie az éghajlatváltozás miatti közterheket?

Franciaországban és Németországban is a polgárok ellenállásán bukik meg az a koncepció, hogy az adófizetők által finanszírozzák a globális klímaváltozás elleni küzdelem költségeit.

Augusztus elején arról cikkezett a német a sajtó, hogy húsadó bevezetését javasolják szocdem és zöldpárti parlamenti képviselők. A javaslat arról szól, hogy a jelenleg hét százalékos kedvezményes áfát emeljék az általános, 19 százalékos szintre. A zöldek mezőgazdasági ügyekben illetékes szakértői szerint az élelmiszerek kedvezményes áfáját a hús esetében kell megemelni, s a befolyó összegek egy részéből lehetne finanszírozni az állatvédelmi kiadásokat.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Valóban börtönbe kerülhet-e Boris Johnson?

Az elmúlt időszakban több olyan sajtóhír is megjelent, mely szerint Boris Johnson brit miniszterelnök, ha nem tesz eleget a megállapodás nélküli brexitet tiltó kötelezettségének, akkor szankcionálni fogják, melynek kimenetele akár börtönbüntetés is lehet. De vajon ez reális forgatókönyv, vagy csupán egy üres fenyegetés?

A brit és nemzetközi sajtó egy része nagy elánnal karolta fel a hírt, miszerint Boris Johnson brit miniszterelnök, ha nem tesz eleget a megállapodás nélküli brexitet tiltó kötelezettségének, akkor szankcionálni fogják, melynek kimenetele akár börtönbüntetés is lehet. A jogszabály lényege, melynek be nem tartása esetén szankció kiszabása várható, az alábbiakban foglalható össze: ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenlegi helyzet alapján október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Miért támadják Trumpot az un. transzgender-vitában és miről szól valójában a polémia?

Magyarországon is megfigyelhető tendencia, hogy a média és az ún. influenszerek egy jelentős része – az állam és a történelmi egyházak ellenében – gyengíteni igyekszik a hagyományos férfi–női házasság intézményének társadalmi elfogadottságát, és a hagyományos értelemben vett család szerepét a felnövekvő nemzedékek nevelésében.

Az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériumában a múlt év végén egy feljegyzés készült, amelyben a Trump-adminisztráció egy javaslattal megalkotná a szövetségi szintű polgári jogi szabályozásban a nem (angolul sex) jogi fogalmát (ezzel Trumpék megtiltják a gender-megkülönböztetést az oktatási programokban, eliminálva az Obama-kormány által a transzgender embereknek pozitív megkülönböztetéssel nyújtott védelmet). A tárca által javasolt új meghatározás tartalmi alapját a nemi szervek (genitáliák) megléte határozza meg, amelyekkel egy adott személy megszületett – ez derült ki a New York Times birtokába került tervezetből. A cikk kutatókra hivatkozott, akik szerint a nemi identitás az agyból származik, nem pedig a testből.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Frontex–EASO terv: az Unió továbbra is határmenedzsmentről beszél védelem helyett

Brüsszelben változatlanul határnyitásra és nem pedig határvédelemre fordítják az uniós adófizetők pénzét.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2019. július 18-án hivatalosan megerősítette az együttműködésükt a menekültügy, a határellenőrzés és a migrációkezelés területén.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációért, a belügyekért és az állampolgárságért felelős európai uniós biztos és Maria Ohisalo, az EU Tanácsának Finnországának elnökségét képviselő finn belügyminiszter részt vett az aláírási ünnepségen.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Akciózó Amnesty International – Nyomásgyakorlás a független magyar igazságszolgáltatásra?

2019 nyarán az Amnesty International Magyarország esti fényvetítést rendezett Budapesten, hogy így tiltakozzon „a bíróságokra nehezedő egyre nagyobb kormányzati befolyás ellen”. A megmozdulás azonban beilleszthető egy olyan sorozatba is, amelynek célja lehet a magyar bíróságok érzékenyítése.

Ahogy a külföldről finanszírozott civil szervezet részéről fogalmaztak, „a bíróságok a jogállam legfontosabb védvonalai”, és szerintük fennáll a veszélye, hogy a mostani kormányzati hatalom befolyása alá kerülnek, és „akkor esélyünk sem lesz például az állammal szemben érvényt szerezni az igazunknak”.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Magyarország tengeri kereskedelmi politikája, mint nemzetgazdasági érdek

Az olasz sajtó hazánk új külkereskedelmi politikáját méltatja, miközben megjegyzi, hogy Trieszt történeti szimbólum az olasz–magyar közeledésben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén júniusban a V4+ Logisztikai Fórum megnyitó ünnepségén jelentette be, hogy Magyarország az olaszországi Triesztben 32 hektáros területen kikötőt és logisztikai bázist hoz létre.

A korábbi V4-es magyar elnökség éve négy tartalmi pillérre – Európai Visegrád, Regionális Visegrád, Digitális Visegrád és Globális Visegrád – épült sikerrel. Ezek a pillérek azt szimbolizálják, hogy a közép-európai régiót összekötő közlekedési, energetikai és társadalmi kapcsolatok erősítése; a digitalizáció, a tudomány és innováció jelentette kihívások, valamint a „Visegrád brand” építése is fontos a nagyvilágban.

Ehelyütt említendő, hogy Donald Trump amerikai elnök 2017-es Varsóban a tizenkét közép- és kelet-európai ország részvételével megtartott találkozója után a Három Tenger Kezdeményezés keretében tartott csúcstalálkozón vett részt. Az érintett lengyel-horvát kezdeményezés a 12 részt vevő ország (a V4 országai – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – mellett a három balti állam, valamint Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia) üzleti és beruházási érdekeinek összehangolását és képviseletét szolgálja, és az első csúcstalálkozót a horvátországi Dubrovnikban tartották; az akkor aláírt együttműködési nyilatkozat az EU stratégiájával megegyező közös infrastrukturális fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt. Megjegyzendő, hogy a Három Tenger előtti legfontosabb kihívás a gázszállító hálózat kiépítése: így az északnyugat-lengyelországi Swinoujsciében tavaly felépült, a katari cseppfolyós gáz (LNG) mellett az első amerikai cseppfolyós gáz-szállítmányt is a közelmúltban fogadó gázkikötőből induló, a horvátországi Krk szigetén létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó terve.

A fentiekkel párhuzamosan akár szimbolikusnak is tekinthető a külügyi kormányzat trieszti kezdeményezése. A megállapodással új fejezet kezdődött a magyar-olasz kapcsolatokban, és mint arra Szijjártó Péter is rámutatott, Olaszország az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és egyben az ötödik legfontosabb beruházó Magyarországon, 700 olasz vállalat több mint 15 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az olasz nyelvű Trieste All News „Trieszt kikötője és Magyarország – egy stratégiai és közös kereskedelmi érdek” címmel közölt cikket augusztus 11-én. Az írás beszámol róla, hogy Magyarország Triesztet határozta meg a tengerentúlra irányuló export kiindulópontjának legfontosabb termináljaként, ahol új, 32 hektáros kikötői logisztikai bázist kíván létrehozni. A magyar fél célja az, hogy nemzetközi kereskedelme akadályait megszüntesse a tenger felé, amint azt Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter is hangsúlyozta. A cikk idézi is Szijjártót, aki szerint a most tervezett beruházások várhatóan 60 és 100 millió euró közötti összeget tesznek ki, a vasútvonalak jelentős megerősítése mellett.

Triesztet a földrajzi és történelmi tényezők kombinációja a múltban egyedülálló várossá tette, s a térségben élő különféle etnikai csoportok miatt ez nem is tipikus olasz város volt – ezeket a megállapításokat idézi a cikk John George Bartholomew, a neves brit kartográfus, a „térképészet fejedelmének” egyik 1898-as feljegyzéséből. Viktória királynő korában, Triesztben egyáltalán nem volt szokatlan az angol jelenlét, és a britek, olaszok gyakorta találkoztak itt magyar üzletemberekkel és tisztekkel. Bár egy évszázad telt el azóta – írja a lap –, és az első világháború el is húzta egymásról a két nemzetet, az olasz–magyar párbeszéd most Trieszttel a főszerepben folytatódott. A trieszti kikötőben lévő területek megvásárlása magánvállalatokkal kötött szerződések útján történik, vagyis konkrétan nem az adriai-tengeri kikötői hatósággal. A projekt stratégiai jelentőséggel bír nemzetgazdasági szempontjából, hiszen lehetővé teszi majd Magyarország számára, hogy az ország exportja 24 órán belül elérje a tengert.

A több éve tartó sikeres gazdasági fordulat, melynek köszönhetően egyre stabilabban 4 % körüli gazdasági növekedés realizálódik, több tényezőn alapul. Az ipari termelés erősödik, mely különösképpen a járműgyártásnál, és a hozzá kapcsolódó ágazatokban látszik. Ebből a szempontból kiemelt jelentőséggel bír, hogy a hazai vállalatok exportteljesítményének köszönhetően Magyarország külkereskedelmi mérlege tovább emelkedik, ami a nettó exporton keresztül szintén pozitívan befolyásolja a gazdasági növekedést.

Mindehhez pedig újabb adalék lehet egy magyar tengeri kikötő, egy új kereskedelmi kapu a nemzetközi gazdasági térben. Hiszen nem csupán a számok mutatják: sok évszázad után a mi térségünk jelentheti majd a stabilitást Európában, mi leszünk a stabil kapcsolódási pont, a kulturális és gazdasági híd, a politikai összeköttetés az egymástól akár merőben eltérő civilizációk között.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Kormányválság Olaszországban – mi várható ezután?

Az olasz kormányzati koalíció törés előtt állhat. Matteo Salvini belügyminiszter csütörtökön alkalmatlannak nyilvánította a kormánykoalíciót a további közös munkára, és új választások kiírását szorgalmazza.

A kormányválság kiváltó okának az Olaszország és Franciaország közötti közel 300 kilométeres tervezett vasútvonal körül kialakult vita tekinthető, amely kapcsán az Öt Csillag Mozgalom Salviniék ellen fordult, bár korábban a Lega vezetője jelezte fenntartásait. Ez a nézeteltérés ugyanakkor a koalíciós partnerek közötti konfliktusok sorozatának csúcspontja. Salvini azzal vádolja a koalíciós partnerét, hogy a fontos projekteket blokkolnak - különösen a régiók nagyobb autonómiája kapcsán.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Kell-e módosítani később a magyar alkotmányt az Európai Bíróság döntése nyomán?

A luxemburgi bírói testület a Stop Sorost vizsgálja a bizottság kezdeményezése alapján, kérdéses azonban, hogy hazánk alkotmányos identitását sértő döntés születhet-e és ennek milyen következményei lehetnek.

Bírósági szakaszba lépett a Stop Soros törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelességszegési eljárás. Az Európai Bizottság azzal indokolta lépését, hogy a magyar hatóságok nem adtak kielégítő választ az aggályokra.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Erdélyország valósága, avagy európai minták a területi autonómiára

„Az autonómiát támogatom, pont. Jobb híján, pont.” Orbán Viktor miniszterelnök így fogalmazott 2017-ben Tusványoson.

Autonóm területnek (amelynek részben vagy egészben élvezett státusza a területi autonómia) az adott ország, állam azon területét nevezzük, amely bizonyos fokú autonómiával bír, illetve külső hatalomtól, autoritástól mentes. Jellemző például, hogy földrajzilag távol helyezkedik el az adott országtól, vagy pedig bár nincs messze, de egy nemzeti kisebbség él ott. Az autonóm terület lényege a hatalommegosztás, mely révén a terület kormányzata megosztott vagy teljes körű döntéshozatali jogosítványokat kap az államtól saját ügyeinek irányítására.

A nemzetközi egyezmény szerinti szabályozásra jó példa Olaszország esete, ahol Dél-Tirolt autonóm provinciaként ismerték el 1946-ban. Ez volt az ún. Gruber–De Gasperi megállapodás: ez egy kétoldalú szerződés volt, amelyet az akkori osztrák külügyminiszter, Karl Gruber és az olasz miniszterelnök, Alcide De Gasperi írt alá 1946. szeptember 5-én. A megállapodás Alto Adige (németül Südtirol, vagyis Dél-Tirol) tartomány lakosságának helyzetét szabályozta, az autonómiához és a kulturális identitásuk és szokásaik megőrzéséhez való jog biztosításával. A dokumentumban a német és olasz nyelvet egyaránt hivatalos nyelvként is elismerték. A szabályozás a gyakorlatban azt is lehetővé tette, hogy a dél-tiroliaknak megadták annak jogát, hogy visszatérjenek eredeti (német) kereszt- és családneveik használatához. A német nevek használatát ugyanis a Mussolini-időszak asszimilációs programja miatti kényszer miatt sokan elhagyni kényszerültek.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Az ENSZ tervezet egyfajta kommunista újraelosztást szorgalmaz?

A nemzetközi szervezet egészségügyi terve az állampolgároktól venné el mindazokat a vívmányokat, amit aztán térítésmentesen bocsátanák harmadik országbeli bevándorlók rendelkezésére. A javak ilyen típusú felülről vezérelt disztribúciója korábban a kommunista rezsimek sajátja volt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán Genfben 2017. december 12–13. között tartott kulcsfontosságú konferencia (The tenth annual High Commissioner’s Dialogue on Protection Challenges – A Főbiztosok 10. Éves Dialógusa a Védelmi Kihívásokról) megteremtette a menekültekre vonatkozó globális kompakt alapjait. A kétnapos háttérdialóguson a kormányok, a civil társadalom, a magánszektor, a pénzintézetek, egyetemi tudósok és menekültek mintegy 500 kiválasztott képviselőjét hívták össze. A plenáris megbeszélések, tematikus szekciók és témakör szerinti kerekasztalok révén – a hivatalos közlések szerint – annak módjait is megvizsgálták, hogy miként biztosítható a globális menekültkompakt és migrációs kompakt közötti komplementaritás.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A büntetőjog szigorával az élelmiszer-hamisítókkal szemben

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást az agrártárca kezdeményezésére, amely az élelmiszer-biztonságot veszélyeztetőkkel szembeni szigorúbb büntetőjogi fellépést szabályozza.

A tavalyi esztendőben a kettős minőségű európai élelmiszerek okoztak feszültséget az Európai Unióban: e szerint számos nagy nemzetközi cég eltérő összetételben és minőségben forgalmazott azonos márkájú élelmiszertermékeket Nyugat-, illetve Kelet-Közép-Európában. Szlovákiában laboratóriumi tesztek bizonyították, hogy a nemzetközi üzletláncok Szlovákiában, illetve Ausztriában forgalmazott kéttucatnyi azonos termékének minősége Ausztriában magasabb és jobb volt, mint Szlovákiában, ami elsősorban az üdítőkre, a hústermékekre, a teákra vagy a fűszerekre vonatkozik.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Strasbourg Salviniéknek adott igazat – a Sea-Watch 3 hajót súlyos jogi felelősség terheli

Jóllehet szabadlábra helyezte az agrigentói bíróság Carola Raketét, Matteo Salvini olasz belügyminiszter elrendelte a német aktivista kiutasítását, egyben nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Sea-Watch 3 migránshajó kapitányát.

Korábbi értesülések szerint a nyár elején tizenkét hajó indult el Európa felé Líbiából, Tunéziából és Algériából, ami azt eredményezi, hogy jelenleg is több tucat NGO által finanszírozott vízi jármű cirkál immáron a Földközi-tengeren, illegális migránsok után kutatva, hogy azután Ezurópába szállíthassák az érintett bevándorlókat.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Bírák megfenyegetésének közjogi vonatkozásai

A Demokratikus Koalíció elnöke a közelmúltban, az elmúlt három évtized hazai politikatörténetében példátlan módon több alkalommal is az igazságszolgáltatás szereplőit, így bírákat és ügyészeket személyükben fenyegetett meg. Alkotmányos értelemben sem védhető megnyilvánulások egy volt miniszterelnök részéről.

Ahogy arra Szájer József is rámutat a Szabad Magyarország, szabad Európa címet viselő kötetében, a Montesquieu francia gondolkodó nevével fémjelzett liberális hatalmi elmélet lényege, hogy a hatalom nem egységes, hanem egymástól elkülönülő ágakból kell, hogy álljon. A gall jogtudós három hatalmi ágat sorolt fel: a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat. Az elmélet – ahogy arra az európai parlamenti képviselő rámutat – radikális szakítás volt azzal a korabeli feudális vagy inkább abszolutista felfogással, hogy „a törvény én vagyok”. Helytálló gondolatmenet, még akkor is, ha Fábián Adrián egy írásában (Mitől „jó” a jogállam?) helyesen mutat rá, hogy a Montesquieu által leírtak nemigen lelhetők fel a modern államok működésében vegytiszta formában. A társadalmi és tegyük hozzá politikai fejlődés ugyanis valóban számos helyen felülírta a „törvények szellemét.”

Korábban a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság folyamatosan azt igyekezett demonstrálni, hogy a jog határt szab a politikának, amely hozzáállásával hihetővé akarta tenni a jog uralmát. Ebből (is) fakadt az a részben téves meggyőződés, hogy az alapjogi aktivizmus helyeselhető, míg a hatásköri, államszervezeti aktivizmus nem. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor következetesen elzárkózott attól, hogy az előzetes alkotmányossági vizsgálatok révén magára húzza a kormányzati, illetve törvényhozói felelősséget. Elfogadta a hatalmi ágak hagyományos hármas felosztását, de ezt sokkal inkább praktikus, semmint teoretikus megfontolásból tette, egyértelműsítve, hogy nem hajlandó követni az ilyen jellegű divatirányzatokat. Az Ab aztán az 1990-es évek közepén (a baloldali-liberális parlamenti kétharmad idején) olyan elvek mellett kötelezte el magát, amelyek akkor újra az érdeklődés homlokterébe kerültek:

„A hatalmi ágak elválasztásának elve ugyanis nem pusztán annyit jelent, hogy az egyik hatalmi ág nem vonhatja el a másik jogosítványait, hanem azt is jelenti: a demokratikus jogállamban korlátlan és korlátozhatatlan hatalom nincs, s ennek érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen korlátozzák más hatalmi ágak jogosítványait.” [Ld. erről bővebben: 28/1995.(V.19.) AB határozat, ABH 1995, 138, 142.]

2010 után bekövetkezett a „láthatatlan alkotmány” trónfosztása és a parlamenti szupremácia elvének győzelme. Stumpf István „A parlament és az alkotmánybíróság Magyarországon (Parlamenti szupremácia, bírói aktivizmus, alkotmányos identitás)” című monográfiája szerint az Alaptörvény elfogadása és annak módosításai azt mutatják, hogy a nemzeti-konzervatív kormánytöbbség kihasználta az „alkotmányozási pillanatot”, s számos ponton az alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos kritikákra építve a rendszerváltoztatást követő időszak legnagyobb mértékű átalakítását hajtotta végre a magyar jogrendszer tartalmában és struktúrájában. Megjegyzendő, hogy a 2018-as választásokon kormányzó pártok újra alkotmányozó többséghez jutottak a parlamentben, így sikerült elfogadniuk az Alaptörvény hetedik módosítását, amely belefoglalta a szövegbe az alkotmányos identitás fogalmát (amely a történeti alkotmányban gyökeredzik, és amelynek a védelme minden állami szerv kötelessége).

Alaptörvényünk szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A durva bírálat, pláne a fenyegetés azonban már nem csupán alkotmányos, hanem adott esetben büntetőjogi kategória, amit a közjogi szereplőknek, így a volt kormányfőnek a verbalitás szintjén is tudomásul kell vennie.

Mint ismeretes, 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök nem szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a lemondásra, az államfőtől csupán annyi tellett, hogy morális válságról beszéljen. Gyurcsány erre reagálva azt mondta, hogy egyetért Sólyommal, de a személyét ért bírálatokba részletesebben nem ment bele. Akkor erre nem is volt szüksége, de köztudottan 2010 óta új alkotmányos időszak köszöntött ránk, amelyben a (kommunista) múlt vezető szereplőinek is nagyobb körültekintéssel kell részt venniük a közéleti vitákban.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A Földközi-tengeren virágzik az embercsempészet – az EU még több NGO-t vonna be a folyamatba?

Az EU Alapjogi Ügynöksége szerint alábecsülik a külföldről finanszírozott „civil” hajók szerepét, ők sokkal több jogot biztosítanának számukra.

2018-ban becslések szerint, mintegy 2 299 emberek meghalt, vagy eltűnt a Földközi-tengeren átkelés közben Ez átlagosan több mint hat haláleset naponta. 2017 közepe előtt, a tengeren bajba jutott migránsok jelentős részét olyan NGO-k által működtetett hajók mentették a vízből, amelyek humanitárius megbízatással rendelkeznek a halálos kimenetelű balesetek visszaszorítása és a megmentett migránsok biztonságba helyezése érdekében – állítja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége. Egyes tagállamok hatóságai azonban szerintük 2018 óta ezekre a szervezetekre ellenségként tekintenek és azzal, hogy lefoglaltak mentőhajókat, letartóztatták a személyzet tagjait, és jogi eljárásokat kezdeményeztek ellenük elfogadhatatlan helyzetet teremtettek.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Gondolatok az Európai Ügyészséggel kapcsolatos aláírásgyűjtés jogi aggályairól

Az egyik független ellenzéki képviselő által kezdeményezett, az Európai Ügyészséggel kapcsolatos aláírásgyűjtő akció kapcsán felmerült a gyanúja személyes adatokkal történő visszaélésnek, ezért célszerű a folyamat jogi hátterének az áttekintése.

Kiindulópont, hogy bármilyen civil, vagy politikai aláírásgyűjtésre irányuló kezdeményezés esetén a vonatkozó íveken szereplő információk, így az érintettel kapcsolatba hozható adat, különösen az aláíró neve személyes adatnak minősül. Fontos továbbá, hogy harmadik személynek, szervezeteknek ezek az adatok nem adhatók ki az adat tulajdonosának kifejezett hozzájárulása nélkül. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szól a személyes adatok védelméről, és e norma szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy törvény, illetve annak felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet elrendeli. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Milyen betegségre gyógymód az Alaptörvény? – Gondolatok a miniszterelnök megfenyegetésének jogi hátteréről

Egy megközelítés szerint az Egyesült Államokban statisztikailag a legveszélyesebb hivatás az elnöké. A végrehajtó hatalom feje nem csupán szervezett szélsőséges csoportok, magányos örültek, hanem verbális értelemben az ellenzék és újabban egyre módszeresebben a média céltáblájaként is szolgál.

Mielőtt a konkrét fenyegetések jogi megítélésére rátérnénk, merengjük el korunk egyik legitim kérdésén, jelesül azon, hogy helyes gyakorlat-e személyek – különösen közéleti szereplők – becsületének, emberi mivoltának korlátlan sárba tiprását a véleménynyilvánítás és szólásszabadság kontextusában értelmezni, ezáltal feltétel nélkül eltűrni?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint nem, az öncélú mocskolódás gátját képezi a szabad beszédnek, de ez fájóan kevés a probléma komplexitására tekintettel.

Az emberi méltóság és a szólásszabadság gyakorta fogalmi ellentétpárként szerepel közbeszédünkben. Az Alaptörvényünk szerint az emberi lét alapja az emberi méltóság, amely sérthetetlen és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Hiába dolgoznak, már így sem kellenek a bevándorlók Ausztráliának?

Ausztrália arra szolgáltat példát, hogy a tömeges migráció és a mindenki által tudott, ismert tapasztalatok igenis megalapozhatják az idegenek térhódítása miatti általános félelmet, amely hosszú távon ugyanolyan migrációellenes politikai doktrínát alapozhat meg, mint ami számos európai országban is jól megfigyelhető.

2018 nyarán, az ország statisztikai hivatalának adatai szerint, Ausztrália népessége átlépte a 25 millió fős lélekhatárt. Ebből az elmúlt tíz év népességnövekedésének 62 százaléka a bevándorlás eredménye. Már az 1970-es évek végétől jelentősen nőtt az ázsiai és más nem európai országokból beáramló migráció, így Ausztrália mára multikulturális országgá vált.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

A külhoni magyarok levélben szavazásával kapcsolatos ellenzéki kritikák alaptalanok

Korábban több ellenzéki párt is próbálkozott, jelenleg a Demokratikus Koalíció kifogásolja a külhoni voksolás végeredményét, amellyel egyúttal a határon túli magyarok szavazati jogát is támadják.

Magyarország Alaptörvénye az egységes magyar nemzet összetartozásáról, valamint arról is rendelkezik, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért. A „felelősséget visel” kifejezéssel az alkotmányozó hatalom – a korábbi „felelősséget érez” szófordulat helyett – azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy az anyaország részéről nem passzív együttérzésre, hanem aktív cselekvésre van szükség. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szerint pedig a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei, illetve a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Családegyesítés igen, családtámogatás nem? – Gondolatok az EU demográfiai programjáról

Uniós Alapszerződés mondja ki, hogy az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban.

Ennek céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan. A beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is – fogalmaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés. 


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Deep State: új típusú alkotmányos kihívás a demokratikus államberendezkedéssel szemben?

Már John F. Kennedy is harcolt ellene, Donald Trump pedig minden eddiginél keményebb küzdelmet folytat az úgynevezett háttérhatalommal szemben. A korábbi tapasztalatok alapján tudhatjuk, hogy a végrehajtó hatalom és a „mély állam” konfrontációja, illetve annak politikai és gazdasági hatásai globális mércével mérhetőek.

Ahhoz, hogy közelebbről megismerkedjünk az un. Deep State fogalmával, nem csupán leleplezőnek tűnő írások, összeesküvés-elméletek, és rejtélyes események forgatagán kell átverekedünk magunkat. Hiszen vitát felül áll, hogy a legutóbbi amerikai elnökválasztás, a Robert Mueller különleges ügyész által lefolytatott eredménytelen Trump elleni hadjárat, az NGO-k egyre aktívabb közéleti szerepvállalása és növekvő befolyásuk is indokolják, hogy érdemben foglalkozzunk azzal a jelenséggel, amit úgy is hívtatunk, hogy párhuzamos állam az államban.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Keresztezik a Frontex érdekei Salvini terveit? – fókuszban az olasz nemzetbiztonsági érdek primátusa

Miután az EU határvédelmi ügynöksége nem képes az illegális bevándorlók Európába történő bejutásával kapcsolatban hatékonyan fellépni, a nemzetállami vezetők feladatává vált annak megfékezése.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy a brüsszeli tervek ellentétesek a nemzetállami célokkal és az európai polgárok akaratával. Ráadásul, ha például Olaszország Matteo Salvini belügyminiszter fellépése nyomán eredményesen is tudna migrációs politikáját tekintve szigorítani (jelenleg Salviniék állnak nyerésre), ez még nem jelentené a migrációs nyomás megszűnését, legfeljebb a migráció irányát változtatná meg.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Elfogyott az elnök türelme - Donald Trump perrel fenyegeti a baloldali liberálisokat

Hazánk szempontjából is rendkívül tanulságos közéleti-jogi vita kezd kibontakozni a tengerentúlon, hiszen az amerikai történések a Magyarországgal kapcsolatban megszokott nyugati bírálatok tükrében kaphatnak különös fénytörést.

Az érintett ügyben arról van szó, hogy bár térségünket és Magyarországot előszeretettel támadják – általában teljesen alaptalan módon – például a balliberális demokrata pártiak és nyugat-európai társaik, s gyakran felróják a jogállam (angolszász megfogalmazással joguralom), illetve az alkotmányos intézmények és hatáskörük tiszteletének hiányát, addig ők magukra nézve ezt az elvet már kevéssé tekintik mérvadónak.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Több ponton is sérheti az Emberi jogok európai egyezményét a Facebook közösségi normarendszere és szabályozási gyakorlata

A közösségi médiumok sokszor egyoldalú politikai cenzúrája alapvetően sérti a felhasználók alkotmányos jogait.

A világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook februárban ünnepelte 15. születésnapját. Az ismeretségi network különösen 2015 óta nagy hangsúlyt fektet például a gyűlöletbeszéd vagy az úgynevezett álhírek (fake news) elleni küzdelemre, a most is érvényben lévő közösségi standardjait pedig számos kritika érte az elmúlt években. A Facebook közösségi alapelvei ma egy olyan sajátos normarendszert alkotnak, amely immár globális szinten szorítja abszurd korlátok közé a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Jogállam agitprop-védelem alatt: Timmermans biztos meg a szelektív érzékenység

Frans Timmermans, az Európai Bizottság bel- és igazságügyért felelős biztosa és a testület első alelnöke, az elmúlt napokban a román jogállam állapotai miatt fejezte ki aggodalmát – igaz persze, hogy nem az ott élő nemzeti kisebbségek helyzete, hanem kizárólag az európai főügyész-jelölttel kapcsolatos visszhangok váltották ki a biztos ellenérzéseit.

A jogállam miatti aggódás címén lényegében nem mást tett, mint hogy beszállt kicsit a romániai EP-választási kampányba, ha már a március közepén rendezett szenátusi és tartományi holland választáson migránsbarát pártja csúfos vereséget szenvedett az alig 8,5%-os eredményével, a legfrissebb EP-választási előrejelzések szerint májusban ennél is gyengébb szereplés elé nézve.


Dr. Ifj. Lomnici Zoltán
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász

Izrael választási rendszere és a politikai erőtér

Kijelenthető, hogy az elmúlt években jelentős mértékben javultak a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai, ami különösen azért fontos, mert a térségben hazánkban él a legnagyobb zsidó közösség, békében, védve a Nyugat-Európában terjedőben lévő antiszemita erőszaktól.

A 120 tagú izraeli parlament, az egykamarás Knesszet neve és létszáma az i. e. 5. században működött Knesszet Hagedolah (Nagytanács) testületéből származik, amely Ezra héber pap-történetíró és Nehemiás királyi főember, egykori júdai helytartó által Jeruzsálemben összehívott zsidó tanács volt. A Knesszet képviselői pártlistáról nyerik mandátumukat, s a pártok kormányfőjelöltjének személye többnyire megegyezik a pártelnökével. A legfeljebb 120 névből álló pártlisták zártak, vagyis a szavazópolgárok nem állíthatnak fel preferencia-sorrendet. Az izraeli pártok kimagasló jelöltjeiket úgy hozzák helyzetbe a mandátumszerzésük érdekében, hogy ezen politikusok nevét a listás, zárt névsor elejére teszik.